Gf.40691/2009/8 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdése a tag taggyűlésen való képviseletére szóló meghatalmazás alakszerűségére vonatkozóan közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő, de nem követeli meg a taggyűlésen a képviseleti jogosultság igazolását a meghatalmazás eredeti példányával, így a meghatalmazás eredeti példányáról készült másolatok (pl. telefaxmásolat, hiteles másolat stb.) alapján a taggyűlés elnöke az okirat bizonyító erejét a rendelkezésére álló adatok alapján állapítja meg. 1997. évi CXLIV. tv. (régi Gt.) 47-48. §, 151. §

(1)bek., Gt.

1. §, Pp.
2. §

(1)bek.,130. §

(1)bek. h), 253. §

(2)bek. ővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.691/2009/

1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda (1143 Budapest, Stefánia utca 101-
2. szám, ügyintéző: dr. B. Cs. ügyvéd) által képviselt felperesnek, a dr. Gremsperger Gáborügyvéd (1137 Budapest, Budai Nagy Antal u.
3. I. em.
4. szám) által képviselt alperes ellen társasági határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
5. október
6. napján kelt 11.G.40.336/2007/
7. számú ítélete ellen az alperes részéről
8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét {a 4/2007.(II.19.) Határozat és az 5/2007.(II.19.) Határozat hatályon kívül helyezésére vonatkozó rendelkezését} nem érinti, fellebbezett részét megváltoztatja és a felperesnek az 1/2007.(II.19.) Határozat, a 2/2007.(II.19.) Határozat, a 3/2007.(II.19.) Határozat és a 6/2007.(II.19.) Határozat hatályon kívül helyezésére irányuló keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 32.000 (Harminckettőezer) forint + áfa ügyvédi munkadíjból és az alperes által megfizetett 24.000 (Huszonnégyezer) forint fellebbezési illetékből álló első- és másodfokú perköltséget. A Fővárosi Ítélőtábla elrendeli a jogerős határozat egy hiteles kiadmányának megküldését az elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes adóhatóság részére, ugyanis az alperes a fellebbezésén illetékbélyegben megfizetett 44.000 (Negyvennégyezer) forint fellebbezési illetékből 20.000 (Húszezer) forint többlet illetéket külön kérelmére visszaigényelhet. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint az alperesi gazdasági társaság egyik tagja a felperes, aki 10 %-os üzletrésszel és 30 szavazattal, a másik tagja pedig H. K. , aki 90 %-os üzletrésszel és 270 szavazattal rendelkezik. Az alperes létesítő okiratának utolsó bejegyzett módosítására
9. június 9-én került sor. A
10. január 26-án kelt meghívóval az alperes ügyvezetője taggyűlést hívott össze
11. február 19-re. A napirendi pontokat a következőkben jelölte meg: 1.) Döntés a B. Kft., illetve .P. B. úr három évre történő könyvvizsgálóvá választásáról. 2.) A társaság
12. évi mérlegének és az éves beszámolójának az elfogadása, valamint az ügyvezetés részére felmentvény kiadása. 3.) A társaság
13. évi mérlegének és az éves beszámolójának az elfogadása, valamint az ügyvezetés részére felmentvény kiadása. 4.) A társasági szerződés módosítása, új társasági szerződés elfogadása a fenti határozatok tartalmára, valamint a gazdasági társaságokkal kapcsolatos jogszabályi változásokra tekintettel. A
14. február
15. napján kelt levelében a felperes tiltakozott a taggyűlés megtartása ellen. Kifogásolta, hogy a korábban megküldött kérdéseire az ügyvezető még nem válaszolt, illetőleg új napirendi pontok felvételét indítványozta.
16. február 19-én az alperes megtartotta a taggyűlését, amelyen jelen volt a felperes, H. K. képviseletében B. K. , E. N. ügyvezető, B. Péter könyvvizsgáló, valamint dr. K. Á. és dr. B. Cs. ügyvédek. H. K. a Berlinben
17. február 15-én kelt német nyelvű okiratban adott meghatalmazást B. K. részére a taggyűlésen való képviseletre. A meghatalmazást géppel írták és H. K.-on kívül két tanú írta alá, akik közül az egyik az alperes ügyvezetője. A taggyűlésen B. K. a meghatalmazásnak csak egy telefaxon küldött példányát tudta felmutatni, erre tekintettel a felperes jogi képviselőjeként eljáró dr. B. Cs. kifogásolta a képviseleti jogosultságát. H. K. kérésére a taggyűlés napirendre vette
18. számú napirendi pontként a határozathozatalt abban a kérdésben, „hogy a társasági szerződést olyan módon módosítsák, hogy azokban a kérdésekben, melyek a taggyűlés hatáskörébe tartoznak, a számviteli törvény szerinti határozatok kivételével, gyűlés megtartása nélkül egy írásos vagy egyéb bizonyítható módon létrejött hozzájárulással határozatot lehessen hozni, amelynek következtében ennek a határozatnak a megtárgyalására összehívott taggyűlés során a szavazateredmények halasztó hatálya kizárható.” A felperes kérésére napirendre került
19. ssz. alatt a határozathozatal arról, hogy a társaság utolsó két éves beszámolóját más könyvvizsgáló vizsgálja felül, mert a valós állapot és a beszámolók között eltérések, pontatlanságok vannak, mely tényekről az ügyvezető többszöri felszólítás ellenére sem adott felszólítást;
20. ssz. alatt a jelenlegi üzleti politika megtárgyalása, aktuális gazdasági mutatók középtávú célkitűzések elemzése, az erre vonatkozó dokumentáció előkészítése;
21. ssz. alatt az egyes társaságok kapcsán felmerülő kérdések és az ezekre még nem adott válaszok megtárgyalása;
22. ssz. alatt az egyes társaságok 2000-2006-os vagyonleltárainak átnézése. Ezzel összefüggésben a társasági szerződésben meghatározott 2000-2006-ra vonatkozó vagyonleltár elkészítésének, könyvvizsgáló által történő felülvizsgálatnak és a tagok részére történő eljuttatásnak szükségességéről való egyeztetés. Az ilyen módon kiegészített napirendet a jelenlévők egyhangúlag, tartózkodás és ellenszavazat nélkül elfogadták, majd a taggyűlés a következő határozatokat hozta: 1/
23. (II.19.) határozat A taggyűlés 90 % igen és 0 % nem szavazattal, 10 % tartózkodás mellett döntött a B. Kft., illetve B. P. személyében felelős könyvvizsgáló 3 évre történő könyvvizsgálóvá választásáról. 2/2007.(II.19.)határozat A taggyűlés 90 % igen és 0 % nem szavazattal, 10 % tartózkodás mellett döntött a társaság
24. évi mérlegének és az éves beszámolónak az elfogadásáról, valamint az ügyvezetés részére felmentvény kiadásáról. 3/
25. (II.19.) határozat A taggyűlés 90 % igen és 0 % nem szavazattal, 10 % tartózkodás mellett döntött a társaság
26. évi mérlegének és az éves beszámolónak az elfogadásáról, valamint az ügyvezetés részére felmentvény kiadásáról. 4/
27. (II.19.) határozat „A taggyűlés 90 % igen és 0 % nem szavazattal, 10 % tartózkodás mellett elfogadja a társasági szerződés módosítását.” 5/2007.(II.19.) határozat „K. úr indítványát a taggyűlés 90 % igen és 10 % nem szavazat mellett elfogadta.” 6/
28. (II.19.) határozat „A taggyűlés 90 % nem szavazattal és 10 % igen szavazattal elveti a javaslatot, hogy a társaság utóbbi két évi beszámolóját egy másik könyvvizsgáló felülvizsgálja.” A 7.,
29. és
30. ssz. napirend vonatkozásában a taggyűlés nem hozott határozatot. A társasági szerződés III.
31. pontja a taggyűlésen megszavazott módosítás előtt azt tartalmazta, hogy a megismételt taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők által képviselt törzstőke, illetve szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes. Ugyanezen pont alapján - a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról és az adózott eredmény felhasználásáról hozandó határozatokat kivéve - a tagok taggyűlés tartása nélkül is határozhatnak és ha bármelyik tag kéri, a taggyűlést a határozattervezet megtárgyalására össze kell hívni. A módosítással a taggyűlés úgy rendelkezett, hogy a megismételt taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben akkor határozatképes, ha azon legalább az induló vagyon több mint 50 %-át képviselő tagok jelen vannak. A taggyűlés tartása nélkül hozott határozatok esetén pedig a taggyűlést a határozattervezet megtárgyalására akkor kell összehívni, ha azt az induló vagyon több mint 50 %-át képviselő tagok kérik. A felperes a
32. február 28-án érkezett és március 1-én módosított keresetében kérte, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az alperes
33. február
34. napján tartott taggyűlésének 1-6-ig sorszámozott összes határozatát, és kötelezze az alperest perköltség viselésére. Előadta, hogy a taggyűlésen hozott határozatok érvénytelenségét eredményezi, hogy az alperes másik tagjának meghatalmazottja nem rendelkezett eredeti érvényes meghatalmazással. Ezt meghaladóan a korábban összeállított kérdéseire nem kapott kielégítő választ, és megállapodás alapján ennek hiányában nem lehet új taggyűlést összehívni. Ezen felül jogszabálysértő a
35. és 6-os számú (helyesen
36. és
37. számú) határozat azért is, mert azokat egyhangú szavazattal kellett volna meghozni, mivel a felperesnek már megszerzett jogait csorbítják. A meghatalmazással kapcsolatban a gazdasági társaságokról szóló
38. évi CXLIV. tv. (továbbiakban: régi Gt.)
39. §-ának

(1)bekezdésére hivatkozott, továbbá a régi Gt. 44. §-ának

(1)bekezdése alapján arra, hogy a könyvvizsgáló a gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén köteles részt venni. Kifejtette azt az álláspontját, hogy a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban: új Gt.) 336. §-ának

(3)bekezdése alapján a jelen ügyben még a régi Gt.-t kell alkalmazni. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a felek között nem volt olyan megállapodás, amely a következő taggyűlés összehívását csak akkor tette volna lehetővé, ha a felperesi kérdések megválaszolásra kerülnek. Az alperes által elfogadott határozatok érdemben nem csorbították a felperes kisebbségi jogait, ezekben nem is kifejezetten a felperesi tagot megillető rendelkezés módosításáról van szó. Vitatta az alperes azt is, hogy H. K. tag képviselete a taggyűlésen nem volt szabályszerű. A Fővárosi Bíróság a 2009. október 2. napján kelt 11.G.40.366/2007/24. számú ítéletével az alperes 2009. február 19. napján tartott taggyűlésének összes határozatát hatályon kívül helyezte. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 43.000 forint perköltséget. Elsődlegesen megállapította, hogy a jelen ügyben az új Gt. 336. §-ának

(1)bekezdése alapján a régi Gt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A régi Gt. 44. §-ának

(1)bekezdése szerint a könyvvizsgáló a társaság legfőbb szervének ülésén köteles részt venni, azonban a jelen esetben az alperes taggyűlésének jegyzőkönyve igazolja, hogy a könyvvizsgáló képviseletében B. P. jelen volt, így ezen okból a taggyűlési határozatok nem tekinthetők jogszabálysértőnek. A régi Gt. 151. §-ának

(1)bekezdése határozza meg a tag által adott taggyűlésen való képviseletre szóló meghatalmazás alakszerűségét. A Pp.

1. §-a arról rendelkezik, hogy meghatalmazásnak csak akkor van a
2. §-ban meghatározott bizonyító ereje, ha azokat a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítette. A perbeli meghatalmazáson a két tanúnak szerepel a neve és a lakóhelye, de nem szerepel azon az aláírásuk és az okiraton felülhitelesítés sem található. Mindezekből az következik, hogy B. K. nem rendelkezett meghatalmazással a perbeli taggyűlésen a társaság másik tagjának képviseletére, így nem gyakorolhatta annak tagsági jogait. Kifejtette az elsőfokú bíróság azt is, hogy az eredeti, szabályszerű formában kiállított meghatalmazásnak a taggyűlésen rendelkezésre kell állni, annak hiányában a meghatalmazottként fellépő személy nem gyakorolhatja a tag jogait. Mindezek alapján a perbeli taggyűlésen hozott összes taggyűlési határozat jogszabályba ütközik a régi Gt.
3. §-ának

(2)bekezdése alapján, figyelemmel arra, hogy azok mindegyikét B. K. által leadott szavazatok alapján tekintették elfogadottnak. Az elsőfokú bíróság a fentieken túlmenően megállapította, hogy a 4/2007.(II.19.) és a 6/2007.(II.19.) Határozat {helyesen 4/208.(II.19.) és 5/2007.(II.19.) Határozat} sértette a felperes mint kisebbségi tag külön megszerzett jogait, mivel korábban a 10 %-os törzsbetéttel rendelkező felperes is gyakorolhatta az ott írt jogokat, míg a társasági szerződés módosítása után az érintett jogok gyakorlására csak az 50 %-ot képviselő tagok váltak jogosulttá. jogszabálysértők, hogy elfogadásukra Így ezen határozatok azon okból is nem az összes megjelent tag egyhangú határozatával került sor. Az elsőfokú bíróság kifejtette azt is, hogy a kérdéskatalógusban feltett kérdések megválaszolására vonatkozó kötelezettség fennállása a perben nem volt megállapítható, ilyen jellegű határozatot az alperes

1. július 7-én tartott taggyűlésének jegyzőkönyve a felperes hivatkozása ellenére nem tartalmazott. Az elsőfokú ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyet a másodfokú tárgyaláson módosított. A módosított fellebbezés elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatására és a felperesnek az 1/2007.(II.19.) sz., a 2/2007.(II.19.) sz., a 3/2007.(II.19.) és a 6/2007.(II.19.) sz. taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló keresete elutasítására, másodlagosan pedig az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezésére irányult. Az alperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság B. K. meghatalmazásának vizsgálata körében figyelmen kívül hagyta az alperesi ügyvezető nyilatkozatának azon részét, amely szerint H. K. előtte írta alá a meghatalmazást, amely tényt alátámasztott, hogy az ügyvezető a Berlinben kelt okiraton tanúként is szerepel. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalták és tanúként maga az ügyvezető is aláírta. A taggyűlésen a meghatalmazások érvényességéről a levezető elnöknek kell meggyőződnie, sem a régi Gt., sem az új Gt. nem tartalmaz olyan előírást, hogy ezt kizárólag a taggyűlés helyszínén teheti meg és a meghatalmazásnak a taggyűlés helyszínén rendelkezésre kell állni. Az ügyvezető a tanúvallomásában előadta, hogy a taggyűlés helyszínén meggyőződött arról, hogy a faxon átküldött meghatalmazás megfelel az általa látott eredeti példánynak, illetve nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy az eredeti meghatalmazás az alperes székhelyére gyorspostán megküldésre került. A felperes fellebbezési ellenkérelme az ítélet helybenhagyására irányult annak helyes indokai alapján. A fellebbezés alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és helyesen foglalt állást abban a kérdésben is, hogy az alperes működésére a régi Gt. rendelkezései irányadóak, ugyanis az alperes társasági szerződését nem módosította az új Gt. rendelkezéseinek megfelelően, így annak cégnyilvántartásba történő bejegyzésére sem került sor. kérdéskatalógusban A könyvvizsgáló megjelölt taggyűlésen kérdések való részvételével megválaszolása és a elmulasztásának jogkövetkezményeivel kapcsolatosan is osztja a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság álláspontját, a fellebbezéssel érintett körben azonban nem értett egyet a B. K. meghatalmazásának érvényessége körében kifejtettekkel. A régi Gt.
2. §-ának

(1)bekezdése szerint a gazdasági társaság bármely tagja (részvényese) kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat e törvény, vagy más jogszabály rendelkezéseibe, avagy a társasági szerződésbe (alapító okiratba, alapszabályba) ütközik. A

(3)bekezdés szerint a jogsértő társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránti keresetet a határozatról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül a gazdasági társaság ellen kell megindítani. A határozat meghozatalától számított kilencvennapos jogvesztő határidő elteltével a határozatot akkor sem lehet megtámadni, ha a perlésre jogosulttal azt nem közölték, illetve arról addig nem szerzett tudomást. A fentiek szerint a jogszabály szigorú határidőhöz köti a határozatok megtámadását. A szubjektív határidő a sérelmezett határozatról való tudomásszerzéstől számított harminc nap, az objektív - amelynek elmulasztása esetén már igazolási kérelemnek sincs helye - pedig kilencven nap. Az objektív határidő elmulasztása azt is jelenti, hogy a bíróság a keresetlevelet a Pp. 130. §

(1)bekezdésének h) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasítja, azaz érdemi vizsgálatába nem is bocsátkozik. A perindításra nyitva álló határidő jogvesztő jellegéből az következik, hogy a leteltét követően keresetmódosításra, további okok, indokok megjelölésére sem kerülhet sor. Mindezekre tekintettel nincs lehetőség a perben arra sem, hogy a bíróság hivatalból észleljen olyan körülményeket, amelyek a keresetben nem szerepelnek, de a követelést esetlegesen megalapozzák. A jelen perben a felperes a H. K. által adott meghatalmazás érvényessége körében nem hivatkozott érvénytelenségi okként arra, hogy arról hiányzik a felülhitelesítés, illetve a tanúk aláírása nem szabályszerű, ezért ezeket a körülményeket az elsőfokú bíróság sem vizsgálhatta volna, így ezen okokból a taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése megalapozatlan. A felperes a keresetében a taggyűlési határozatok jogszabálysértését H. K. képviseletével kapcsolatosan arra alapította, hogy B. K. a taggyűlésen a képviseleti jogosultságát nem a meghatalmazásának eredeti példányával, hanem annak telefaxon küldött másolatával igazolta, egyébként a meghatalmazás teljes bizonyító erejű okirati jellegét nem vitatta, továbbá a feleknek tudomása volt arról, hogy a meghatalmazást egyik tanúként az alperes ügyvezetője, E. N. írta alá. A régi Gt. 151. §-ának

(1)bekezdése a meghatalmazás alakszerűségére vonatkozóan közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő, de nem követeli meg a taggyűlésen a képviseleti jogosultság igazolását a meghatalmazás eredeti példányával, így a meghatalmazás eredeti példányáról készült másolatok (pl. telefaxmásolat, hiteles másolat stb.) alapján a taggyűlés elnöke az okirat bizonyító erejét a rendelkezésére álló adatok alapján állapítja meg. A régi Gt. 151. §

(1)bekezdésének ez az értelmezése felel meg a jogalkotó által elérni kívánt célnak, ugyanis a tag részére a taggyűlésen meghatalmazással ellátott képviselője útján való részvétel lehetőségét arra az esetre kívánta biztosítani, ha a tag valamilyen ok folytán a taggyűlés helyszínén a taggyűlés időpontjában nem tud megjelenni. A technika mai színvonalán sem nyílik feltétlenül lehetőség a meghatalmazás eredeti példányának fizikai elküldésére (pl. időigényessége miatt), azonban a tag többféle módon is a meghatalmazottnak, illetve a taggyűlés elnökének a tudomására hozhatja a taggyűlésen képviselő útján való részvételi szándékát. A peres eljárásban az alperes kétséget kizáróan bizonyította is, hogy B. K. részére adott meghatalmazás eredeti példánya Berlinben készült, és azon tanúként szerepel az alperes ügyvezetőjének, E. N.-nak az aláírása, így a taggyűlés elnöke, E. N. ügyvezető - a saját tudomása alapján is - helyesen állapította meg a taggyűlés határozatképességét, amelyen H. K. tag meghatalmazottal képviselteti magát. Mindezen indokok alapján az állapítható meg, hogy a fellebbezéssel érintett taggyűlési határozatok egyike sem minősül a kereseti kérelemben meghatározott okokból jogszabálysértőnek, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezés korlátai között az elsőfokú bíróság határozatát a Pp. 253. §

(2)bekezdése alapján megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította, valamint a Pp.

1. §-a alapján kötelezte a pervesztes felperest az alperes részére első- és másodfokú perköltség megfizetésére. Az első- és másodfokú eljárásban az alperesnél felmerült perköltség összege a 32/
2. (VIII.
3. ) IM rendelet
4. §

(3)bekezdésének a) pontja és

(5)bekezdése alapján meghatározott ügyvédi munkadíjat és az Itv. 39. §

(3)bekezdésének c) pontja és 46. §-ának

(1)bekezdése alapján meghatározott 24.000 forint fellebbezési illetéket foglalja magában. Az alperes a fellebbezése benyújtásakor 44.000 forint fellebbezési illetéket fizetett meg, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az Itv. 80. §

(1)bekezdésének g) pontja alapján rendelkezett arról, hogy külön kérelemre 20.000 forint többlet illeték visszatérítésének van helye. Budapest,

1. február
2. . Koday Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke Dr. Sándor Ottó s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő . Molnár József s.k. bíró