Pf.20400/2009/10 – Debreceni Ítélőtábla

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.400/2009/

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Antal és Dr. Czakó Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Czakó Marianna ügyvéd, 4028 Debrecen, Magyari u. 13/D.) által képviselt felperes neve, címe felperesnek - alperes neve, címe alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében, melybe - az alperes pernyertessége érdekében - a Dr. P. R. jogtanácsos által képviselt beavatkozó neve, címe beavatkozott a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 5.P.21.035/2008/
2. sorszámú ítélete ellen a felperes részéről
3. sorszám alatt előterjesztett és
4. sorszám alatt indokolt fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: A felperes harmadik gyermekét
5. május 16-án az alperesi kórházban császármetszéssel szülte meg. A szülést követő
6. napon belázasodott, antibiotikumos kezelést követően május 23-án tünetmentesen otthonába bocsátották.
7. május 25-én a felperes ismét belázasodott, az alperes nőgyógyászati ambulanciája és fül-orr-gégészet is vizsgálta, itt stomatitis aphtosát diagnosztizáltak. Május 26-án a szülészet-nőgyógyászat ambulanciáján ultrahang-vizsgálattal a köldök magasságában egy suprafascialis 70x15 mm-es, felritkulást mutató rezisztenciát rögzítettek, melynek traumás eredetét sem zárták ki. Ugyanezen a napon délután a szülészeti osztályra vették fel, ahol narkózisban a hasfali rezisztencia legnagyobb domborulatán punctiot végeztek az ürülő váladékból tenyésztésre mintát küldtek. A mintából alfa haemolizáló streptococcus tenyészett ki, amely Augmentinre érzékeny volt. A műtétet követően a felperes Aktil + Netromycin terápiában részesült. Átmeneti javulás után a felperes állapota romlott, vérmérgezéses-toxikus állapota miatt május 29-én ismételt műtéti beavatkozásra került sor, melynek során méhét, a jobb oldali adnexumot, valamint féregnyúlványát eltávolították. Tenyésztésre mintát vettek, annak eredményeképp a sebváladékból coagulaz negatív staphylococcus tenyészett ki, mely Dalacin C-re, Augmentin/Aktil-ra, Netromycin-re és Meronam-ra egyaránt érzékeny volt. A műtéti beavatkozást követően a felperes pszichiátriai kezelésben is részesült,
8. június 6-án hazabocsátották. A felperes keresetében 15 000 000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Dr. B. I. igazságügyi szakértő, Dr. K. E. szülész és nőgyógyász szakértő, Dr. B. Zs. mikrobiológus és Dr. H. A. elmeorvos szakértő véleményével alátámasztva arra hivatkozott, hogy a császármetszés során alkalmazott varrattal történő egyesítés nem megfelelő módon került kialakításra, a technikailag hibás varratok miatt elhalás alakult ki. Az ismételt műtéti beavatkozással kapcsolatban pedig előadta, hogy annak indikációja már
9. május 28-án az esti órákban is fennállt, ennek ellenére azt késedelmesen, csak május 29-én végezték el. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság széles körű bizonyítási eljárás lefolytatását követően hozott ítéleteit a Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.960/2004/3., valamint a Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.383/2007/
10. számú végzéseivel hatályon kívül helyezte. A bírósági eljárásokban beszerzésre került a DEOEC Igazságügyi Orvostani Intézetének szakértői véleménye, az ETT IB felülvéleménye, a szakértők szóbeli meghallgatása, az ETT IB szakértői véleményének kiegészítése. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott 5.P.21.035/2008/
11. sorszámú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy az ETT IB véleménye szerint a császármetszés után kialakult szövődmény az ilyen típusú beavatkozások ritka szövődménye, annak kialakulásában a műtéti technika nem játszott szerepet. A fertőzés módját pontosan nem lehet meghatározni, a méhűr felől terjedő fertőzést a szövettani vizsgálat nem támasztotta alá. A nosocomialis fertőzés ugyan nem zárható ki, de annak esetleges fellépte sem jelent egyéb körülmények nélkül felróhatóságot. A kialakult fertőzés a műtéti technikával nem hozható összefüggésbe. A második műtéti beavatkozást megfelelő időben végezték el, ha az előző napon megtörtént volna, következményei ugyanazok lettek volna. A kialakult szövődmény a műtéti kockázat körébe sorolható, kezelése időben, az elvárható gondossággal történt meg. A felülvéleményre hivatkozva rögzítette, hogy nem állt fenn felszálló, a szülőút fertőzéséből kiinduló olyan gyulladás, amely a későbbi műtéti beavatkozást szükségessé tevő hashártya-gyulladással okozati összefüggésben állt volna. A császármetszés hege körül kialakult vértelen elhalás sem játszott szerepet a gyulladás kialakulásában. A szövődmény a hasi seb gennyesedése miatt alakult ki, amely egyrészt a beavatkozás kockázati körébe tartozott, másrészt azt időben felismerték, szakszerűen ellátták, ennek ellenére szükség volt a méh eltávolítására. Kifejtette, hogy a Pp. vonatkozó szabályainak megfelelően a perben kirendelt szakértő véleményére alapítottan hozta meg döntését. A felperes bizonyítási indítványával kapcsolatban hivatkozott a keresetlevél mellékletét képező - felperes kérésére készült szakértői véleményre, mely szerint a kialakult fertőzés antimikrobás kezelése megfelelően történt, az empirikusan és a célzottan alkalmazott antimikrobás szerekkel szemben kifogás nem emelhető. A fertőzés felismerése és kezelése mikrobiológiai szempontból a legnagyobb gondosság és körültekintés kritériumait betartva történt. Kifejtette, hogy a bíróságnak nincs arra lehetősége, hogy a fél szakszerű nyilatkozataként tekintendő szakértői vélemény megállapításaira alapítsa a döntését, amikor a perben beszerzett Egészségügyi Tudományos Tanács egészségügyi területen működő Igazságügyi Szakértői Testületének orvosszakértői véleménye a rendelkezésére állt. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatásával az alperes kereseti kérelme szerinti marasztalását, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. Fellebbezése indokaként előadta, hogy nosocomialis fertőzések esetén nincs relevanciája annak a kérdésnek és annak a körülménynek, hogy a baktériumok belülről vagy kívülről származtak, az tekintendő relevánsnak, hogy a gyógyintézmény mindent megtett-e a kialakult tünetek alapján a kórismézésre és a fertőzés elhárítására. Ezt a kérdést az ETT nem vizsgálta. Hangsúlyozta, hogy a felperes fertőzése nem felszálló fertőzésnek minősült, a rendelkezésre álló kórszövettani értékelések nem zárják ki a műtéttechnikai hibát és nem támasztják alá azt sem, hogy a fertőzés a hasfali seb környezetében kialakult szövetközi gyulladás továbbterjedéséből alakult volna ki. Az tény, hogy a méh a császármetszés vonalának megfelelően két darabra esett, a méhfalon teljes vastagságát érintően friss elhalások voltak, a méh izomfala nem mindenhol, hanem csak a császármetszés vonalában esett szét, ennek oka a friss elhalás volt, így nem arról volt szó, hogy a hashártyagyulladás, amely a méhet is elérte, okozta a császármetszés vonalában a friss elhalásokat. Összességében az alperes alkalmazottai részéről műtéttechnikai hiba történt, továbbá a bekövetkezett szövődményt nem ismerték fel.
12. május 28-án már közölték vele, hogy újabb műtéti beavatkozásra kerül sor, ennek ellenére azt csak május 29-én végezték el. A halogató, bizonytalan orvosi magatartás és a szövődmény felismerésének a hiánya eredményezte, hogy méhét, jobb oldali petefészkét és vakbelét is el kellett távolítani. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helyes indokai szerinti helybenhagyását kérte. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §