Kfv.V.35.244/2009/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Kun Péter Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Kun Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Mészáros Éva jogtanácsos által képviselt

alperes által 6. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelmek folytán eljárva - tárgyaláson kívül meghozta

alábbi í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 4.K.33.085/2008/4. számú ítéletének keresetet elutasító részét hatályában fenntartja, ezt meghaladó részében hatályon kívül helyezi, egyben

alperes 8529546371 számú határozatát - a késedelmi pótlék tekintetében hatályon kívül helyezi, és e körben

alperest új eljárásra kötelezi. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg

alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati részperköltséget. A 204.200 (kettőszáznégyezer-kettőszáz) illetéket

állam viseli. felülvizsgálati eljárási Ez ellen

ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes 2003-2005. években megállapodást kötött a ... Iskolával fejlesztési támogatás nyújtására, és a megállapodás alapján összesen 9.500.000 Ft-ot utalt át a szakképző iskola fenntartója, a ... Alapítvány nevére és bankszámlájára. A felperes

átutalt összegekkel csökkentette adófizetési kötelezettségét.

adóhatóság a felperesnél

1. január 1-től
2. december 21-ig terjedő időszakra, szakképzési hozzájárulás adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett. A revízió eredményeként kötelezte a felperest összesen 9.500.000 Ft adókülönbözet megfizetésére, adóbírság kiszabását mellőzte, és 3.404.000 Ft késedelmi pótlékot számított fel. A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a 8529546371 számú határozatában

elsőfokú határozatot helybenhagyta.

alperes érdemi döntését a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló

1. évi LI. törvény (továbbiakban: régi Szhtv., illetve a
2. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szhtv.) 2.§

adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 165.§

zal indokolta, hogy a felperes nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően járt el akkor, amikor a támogatást

iskola helyett

alapítvány javára teljesítette, ezért tévesen csökkentette a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettségét.

adóbírság körében a felperes javára értékelte jóhiszeműségét, hogy hasonló mulasztás miatt még nem volt szankcionálva, és

t is, hogy a korábbi vizsgálattal lezárt időszakok ellenőrzése során a jelen ügyben kifogásolt adózói magatartást

adóhatóság nem észrevételezte. A késedelmi pótlék kapcsán

onban méltányosság gyakorlására nem látott alapot, így

t

eredeti esedékességtől

ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv keltéig,

az 2007. október 24-ig számította fel. A felperes keresetében elsődlegesen

adóhatósági határozatok hatályon kívül helyezését kérte arra alapítottan, hogy szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettségét jogszerűen teljesítette, ezért

adókülönbözet és a késedelmi pótlék jogszabálysértően került előírásra. Másodlagosan

adóhatósági határozatok megváltoztatását, a késedelmi pótlék 0 Ft-ra történő leszállítását kérte. A felperes

zal érvelt, hogy

alperes nem tett eleget a tényállás tisztázási és bizonyítási kötelezettségének. Kifejtette, hogy

általa nyújtott támogatást

iskola a megállapodásban rögzített célokra használta fel, és hivatkozott arra is, hogy

iskola és

alapítvány bankszámlája, könyvelése és gazdálkodása nem különült el. Sérelmezte, hogy

adóbírság mellőzésénél javára figyelembe vett körülményeket

alperes a késedelmi pótlék előírásánál mellőzte.

elsőfokú bíróság a felperes keresetét a per főtárgya tekintetében elutasította, ezt meghaladó körben -

alperes határozatát megváltoztatva - a felperes terhére előírt késedelmi pótlékot törölte.

első fokú bíróság ítéletében

t állapította meg, hogy a felperes és a szakképző iskola által kötött megállapodásban

iskola fenntartójának bankszámla adatai kerültek feltüntetésre,

összeg a fenntartó bankszámlájára került átutalásra, és ebből a fenntartó vásárolt különböző gyakorlati képzés tárgyi feltételeit javító tárgyakat, ezért

összeggel nem

iskola, hanem a fenntartó rendelkezett. A régi Szhtv. és

Szhtv. rendelkezései értelmében

onban a fejlesztési támogatást

iskola számára kell nyújtani, a fenntartó nem rendelkezhet a támogatás összegével, ezért a felperes a fenntartó számlájára átutalt összegekkel jogszerűtlenül csökkentette a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettségét, így terhére

adókülönbözet jogszerűen került előírásra.

adóbírság kiszabásának mellőzését megalapozó körülmények

onban a késedelmi pótlék fizetési kötelezettség mellőzésére is okot adó kivételes méltánylást érdemlő körülményként értékelendők különös tekintettel arra, hogy a felperes a 9.500.000 Ft-ot „nem használta", ezt

összeget ugyanis -jóhiszeműen bízva a korábbi adóhatósági gyakorlat és jogértelmezés helytállóságában-

iskola fenntartója részére átutalta. A jogerős ítélet ellen a felperes és

alperes is felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet keresetet elutasító részének hatályon kívül helyezését, és e körben

alperes határozatának megváltoztatását kérte akként, hogy terhére adókülönbözet nem állapítható meg.

zal érvelt, hogy

alperes és

elsőfokú bíróság tévesen értelmezte és alkalmazta a régi Szhtv.,

Szhtv., valamint a számvitelről szóló

1. évi C. törvény rendelkezéseit, és a közoktatásról szóló
2. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Ktv.) 37.§

alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet késedelmi pótlékra vonatkozó részének hatályon kívül helyezését kérte,

zal érvelt, hogy érdemi döntése megfelelt

Art. 165.§

átutalásról a késedelmi pótlék megállapításának alapjául szolgáló tényleges pénzhasználat megvalósult. A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos,

alperes felülvizsgálati kérelme pedig részben,

alábbiak szerint alapos: A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275.§

iratokból

t állapította meg, hogy

elsőfokú bíróság a tényállást jogszerűen rögzítette, és

abból levont ténybeli és jogkövetkeztetései is helytállóak a felperes terhére előírt adóhiánynak minősülő adókülönbözet tekintetében.

elsőfokú bíróság ítéletében kifejtett jogi álláspont teljes körűen megfelel a jogvita eldöntésére irányadó régi Szhtv.,

Szhtv. továbbá Ktv. rendelkezéseknek, és

e tárgyban követett törvényi rendelkezéseken alapuló bírói gyakorlatnak (Kfv.I.35.071/2005/5.).

alperesi határozatban és jogerős ítéletben megjelölt törvényhelyekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság is rámutat arra, hogy a fejlesztési támogatást

iskola számára kell nyújtani. A fenntartó számára átutalt összegekkel, a fenntartó rendelkezése alapján a fenntartó által vásárolt gyakorlati képzés feltételeit javító tárgyak kifizetésére fordított pénzösszeggel a törvényi rendelkezések értelmében

adófizetési kötelezettség nem csökkenthető.

Art. 165.§

adó késedelmes megfizetése esetén

esedékesség napjától, a költségvetési támogatásnak

esedékesség előtt történő igénybe vétele esetén pedig

esedékesség napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.

Art. 165.§

adóhiányt megállapító határozatban hivatalból, vagy kérelemre -

adó esedékességének, illetve a költségvetési támogatás igénybe vételének napjánál

adóhatóság későbbi időpontot is megállapíthat a pótlékfizetés kezdő napjaként. A késedelmi pótlék mérséklésének, a felszámításnak a korlátját

Art. 165.§

elsőfokú bíróság jogi álláspontját a tekintetben, hogy a perbeli esetben

Art. 165.§

adóbírság kapcsán, hanem a késedelmi pótlék fizetési kötelezettség tekintetében is kivételes méltánylást érdemlő körülményként értékelendő

, hogy a korábbi ellenőrzéssel lezárt időszakok során

adóhatóság a felperes téves gyakorlatát nem kifogásolta. A felperes eljárása minden kétséget kizáróan, - alperes által sem vitatottan - jóhiszemű volt.

a tény, hogy a jogosulatlan pénzhasználat nemcsak

államot megillető adóösszegek feletti tényleges birtoklást, hanem ezen összegek feletti jogosulatlan rendelkezést is jelenti, nem zárja ki a felperes javára szóló kivételes méltánylást érdemlő körülmények határozatban történő értékelését, mivel a késedelmi pótlék felszámításáról,

adóhiányról és

adóbírságról való döntéssel egy időben kell határozni. Rámutat ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy

adóbírsággal ellentétben a késedelmi pótlék esetében nincs jogszabályi lehetőség a kivételes méltánylást érdemlő körülmények esetén sem a teljes elengedésre, a késedelmi pótlék 0 Ft-ban történő megállapítására.

Art. 165.§

t teszi lehetővé, hogy

adó esedékességének, illetve a költségvetési támogatás igénybevételének napjánál

adóhatóság későbbi időpontot állapítson meg a pótlékfizetés kezdő napjaként.

Art. 165

. §-ában szabályozott eljárástól ugyanis független jogintézmény

Art 134

.§-a szerinti adómérséklés, és jelen perben nem egy adómérséklés tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálatát kellett elvégezni. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275.§

alperes határozatát a késedelmi pótlékra vonatkozóan hatályon kívül helyezte, és

alperest új eljárásra kötelezte (Pp. 339.§

új eljárás során alperes nem mellőzheti a felperes javára szóló kivételes méltánylást érdemlő körülmények értékelését, illetőleg annak figyelembe vételét, hogy a felperes terhére értékelendő körülmény nem áll fenn, és

t, hogy

Art. 1.§

alperesnek

új eljárás során egy olyan későbbi időpontot kell megállapítania a pótlékfizetés kezdő napjaként, amely arányban áll a felperes javára megállapítható kivételes méltánylást érdemlő körülményekkel. A perköltségviselésre vonatkozó ítéleti rendelkezések a Pp. 78.§

alperes pedig

1990. évi XCIII. törvény 5.§

állam viseli. Budapest,

1. január
2. Dr. Lomnici Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró, Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró