Pfv.VIII.21.648/2009/
- A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Lex András ügyvéd ......... által képviselt ......... felperesnek a dr. Hajba Csaba ügyvéd .......... által képviselt ...... alperes ellen kártérítés iránt a Veszprém Megyei Bíróság előtt 3.P.20.978/
- számon megindított, és a Győri Ítélőtábla
- május 14-én Pf.I.20.350/2008/
- számon hozott jogerős ítéletével befejezett perében a felperes
- sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán a
- január
- napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 100.000,(Egyszázezer) forint + ÁFA felülvizsgálati perköltséget, az államnak az állami adóhatóság külön felhívására 1.586.900,- (Egymillió-ötszáznyolcvanhatezer-kilencszáz) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. A felperes a saját felülvizsgálati perköltségét maga viseli. I n d o k o l á s : A ...... szám alatti házasingatlan tulajdonosa a felperes lánya. A felperest holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg. Az ingatlanon a ......... Kft. beruházásában végzett gázközmű kivitelezési munkák során a kivitelező ......Kft. a gázvezeték fektetése során az út alatti átfúrással megrongálta a föld alatt lévő vízfőnyomó vezetéket. A víz a felperesi ingatlanon lévő épület alagsorát, belső szintjét elöntötte.
- júniusában a felperesi épület alagsorában egy másik ingatlan vízóra aknájában lévő meghibásodás miatt, majd augusztus 2-án egy nagy intenzitású záport követően ismételten nagy mennyiségű vízelöntés következett be. A további károk elhárítása érdekében a felperes az ingatlanán dréncsövezést készíttetett, amit nem fejezett be. Az előzményi kártérítési perben a bíróság jogerős ítélettel kötelezte a kivitelező ..... Kft-t 6.864.120,- forint és járulékai megfizetésére. A felperes keresetében 26.448.411,- forint és kamatai kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest az
- június 6-án kötött szerződés megszegésére és a Ptk.
- §-ára hivatkozással. A jogerős ítélet a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy az alperes szerződésszegést nem követett el, a felperes kára a..... Kft. jogellenes magatartásának az eredménye volt. A főnyomóvezeték átfúrásakor kiömlött nagymennyiségű víz által károsított talajszerkezet huzamos idő (kb. 10 év) után állítható helyre. ..X.. és ..Y.. szakértők véleménye alapján rögzítette, hogy a felperesi felépítmény vizesedése, valamint a talajvíz elvezető szerkezetének az átalakulása az alperes által kezelt közúttal nem hozható okozati összefüggésbe. A felperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság sem találta megállapíthatónak, hogy az útmenti elvezető árok hiánya, illetve a „ráaszfaltozás" okozta a felperesi ingatlan vizesedését. A peradatok mérlegelésével arra következtetett, hogy az ismétlődő vizesedést, illetve talajvízbetörést az
- évi csőátvágás folytán bekövetkezett talajszerkezeti változások, illetve a felperesi ingatlan szigetelési-vízelvezetési hiányai okozták. A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes változatlanul állította, hogy az alperes szerződésszegést követett el, továbbá a közútkezeléssel kapcsolatos mulasztása (vízelvezető árok létesítésének elmulasztása) okozta a nagymértékű vizesedést az ingatlanában. Az ingatlan szigetelésének hiányosságaival kapcsolatban előadta, hogy az normál körülmények figyelembevételével készült, az adott károkozó esemény pedig katasztrófaszerűen következett be. Az alperes kártérítési felelősségével kapcsolatban az alperes műszaki vezetésre és ellenőrzésre vonatkozó kötelezettségének elmulasztására, az alperes jogszabályi kötelezettségeinek megszegésére, illetve a Ptk.
- §-ának a megsértésére hivatkozott. ..X.. szakértő megállapításai alapján kiemelte, hogy az alperesnek a talajszerkezet megváltozása után annak helyreállítása érdekében megfelelő vízelvezetést kellett volna kialakítani a tulajdonában álló közterületen. Tényállításai alátámasztására a jogerős ítélet meghozatalát követően készített műszaki szakértői, geotechnikai és árszakértői véleményt csatolt. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp.
- §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogszabály rendelkezéséből következően a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemhez csatolt magánszakvéleményeket és egyéb okiratokat döntése során nem vehette figyelembe. A perben lefolytatott széleskörű bizonyítás adatait értékelve megállapította, hogy a perben eljáró bíróság a bizonyítékok mérlegelésével megalapozott döntést hozott. Az alperesnek az
- június 6-án a felperessel és a...... Kft-vel kötött, a vezetékes gáz bevezetésére irányuló szerződése megszegését a peradatok nem támasztották alá. A szerződésben az alperes nem vállalt a felperessel szemben a teljesítés körébe tartozó olyan kötelezettségeket, melyek megszegésére a felperes a keresetében hivatkozott. A perbeli gázközmű létesítésében közreműködő, egymással szerződéses kapcsolatban álló gazdálkodó szervezetek ellen indított előzményi kártérítési perben (.......) a bíróság az
- május 13-i és a perbeli további káresemények bekövetkeztéért csak a kivitelező kártérítési felelősségét állapította meg. Nem találta megállapíthatónak a beruházás megrendelőjének, az..... Rt-nek a szerződésszegésre alapított kártérítési felelősségét sem. Ebből következően a kivitelezés ellenőrzésének elmulasztására (mely a fővállalkozói szerződés
- és
- pontja szerint a megrendelő kötelezettsége volt) alapított felperesi hivatkozás minden alapot nélkülözött. Kétségtelen, hogy az Önkormányzati Törvény
- §
(1)bekezdése és a vízgazdálkodással kapcsolatos ágazati jogszabályok szabályozzák az önkormányzatnak a vízrendezéssel, csapadékvíz elvezetéssel és csatornázással kapcsolatos általános feladatait. Adott esetben a felperes hivatkozása folytán konkrétan azt kellett vizsgálni, hogy a közúti csapadékvíz elvezetésének megoldatlansága (az elvezető árkok hiánya) okozta-e a felperesi ingatlan nagymértékű vizesedését (Ptk. 339. §
(1)bekezdés). Az ebben a körben lefolytatott kiterjedt szakértői bizonyítás erre nemleges választ adott megállapítva, hogy a káreseményt a csőátvágással okozott talajszerkezeti változások, illetve a felperesi ingatlan nem megfelelő szigetelési - vízelvezetési hiányosságai okozták. A bíróságnak e szakértői véleményeken alapuló ténybeli következtetése megalapozott. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének nem volt helye. Ennek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság sem állapíthatta meg - az okozati összefüggés bizonyítottsága hiányában, - hogy az alperes a közútkezeléssel, illetve a vízelvezetéssel kapcsolatos jogszabályi kötelezettsége megszegése alapján tartozik a felperessel szemben kártérítési felelősséggel. A felperes a peradatokkal összhangban hivatkozott arra, hogy az ingatlan fekvésére, talajmechanikai, domborzati viszonyaira tekintettel az ingatlan vízbetörés elleni védelme különleges építészeti, szigetelési megoldásokat követel meg. Ez különösen vonatkozik az adott esetben tapasztalt, katasztrófaszerűen bekövetkező vízbetörés elleni védelemre. A Legfelsőbb Bíróság ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a szerződésen kívül okozott kár megtérítésének a Ptk. 339. §
(1)bekezdésében meghatározott kereteit az általában elvárható magatartás, adott esetben a károkozás elleni általában elvárható védekezés határozza meg. A felperes által igényelt, a vis maior károk ellen is teljes védettséget nyújtó vízkárelhárítás követelménye az alperessel szemben nem érvényesíthető. A Ptk.
- §-a értelmében a tulajdonos köteles viselni a dologban beállott olyan kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni. Az ismertetett indokoknak megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati kérelem eredménytelensége folytán kötelezte a felperest az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték és az alperes felülvizsgálati jogi képviseleti díja megfizetésére és saját perköltsége viselésére. Budapest, 2010. január 21. Dr. Bősinger Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Mária s.k. előadó bíró, Csánitzné dr. Csiky Ilona s.k. bíró Szné A kiadmány hiteléül: írnok