A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.II.957/2009/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- február
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : A garázdaság vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt bűnügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Tiszaújvárosi Városi Bíróság 2.B.166/2008/
- számú ítéletét, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Bf.1406/2008/
- számú végzését hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s : I. A Tiszaújvárosi Városi Bíróság
- szeptember
- napján kihirdetett 2.B.166/2008/
- számú ítéletében a terhelt bűnösségét garázdaság vétségében (Btk.
- §
(1)bekezdés) állapította meg, és ezért őt mint többszörös visszaesőt 6 hónapi börtönbüntetésre és 1 évi közügyektől eltiltásra ítélte, egyben kizárta a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből. A terhelt marasztalása alapjául megállapított tényállás: a terhelt az esti órákban ittas állapotban egy kisközségben, a Kossuth úton levő telefonfülkéhez ment, telefonálni akart. A telefonálás sikertelensége, illetve pénzének elvesztése miatt a telefonfülkét megrugdosta, melynek alsó üvege eltört, és leszakította a kézibeszélőt is. A terhelt cselekményével 4 660 forint összegű kárt okozott, mely nem térült meg. A terhelt erőszakos és közösségellenes magatartása alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást, riadalmat keltsen. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság, a
- január
- napján meghozott 1.Bf.1406/2008/
- számú végzésében a városi bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezési eljárásban a városi bíróság ítéletének történeti tényállását támadás nem érte, azt a megyei bíróság mindenben megalapozottnak találta. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Indítványa alapjaként tartalmilag a terhelt arra hivatkozott, hogy bűnössége megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor, mivel a garázdaság tényállási elemeit maradéktalanul nem valósította meg. Magatartása nem volt kihívóan közösségellenes, másokban megbotránkozást, riadalmat nem keltett, a köznyugalom megzavarására nem volt alkalmas. Álláspontja alátámasztásaként hivatkozott a BH.1998/471., illetve BH.1992/
- szám alatt közzétett eseti döntésekben kifejtettekre. A Legfőbb Ügyészség BF.2758/
- számú átiratában a terhelt felülvizsgálati indítványát nem találta alaposnak. Utalt arra, hogy az e körben kialakult bírói gyakorlat szerint a garázdaság megállapítandó abban az esetben is, ha a magatartást egyetlen személy sem észleli, de a magatartás széleskörű észlelése elvben biztosított; az "erőszakos" magatartás dolog elleni erőszakban is megnyilvánulhat, a kihívó közösségellenesség pedig a társadalmi együttélés szabályaival való nyílt szembehelyezkedés, provokatív, kötekedő magatartás tanúsítása esetén, melyre a társadalom tagjai félelemmel vagy megbotránkozással reagálnak, felrovandó. A Legfelsőbb Bíróság nyilvános ülésén a terhelt és az érdekében eljáró védő a terhelt indítványában kifejtett álláspontját teljes egészében fenntartották, miként a Legfőbb Ügyészség képviselője is az átiratukban foglaltakkal egyezően szólalt fel. III. A terhelt felülvizsgálati indítványa alapján eljárva a Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot a Be.
- §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott okból, vagyis abból a szempontból vizsgálta felül, hogy a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került-e sor, és a Be. 423. §
(5)bekezdése értelemében hivatalból vizsgálta, hogy az alapul szolgáló eljárásban történt-e a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában felsorolt, vagyis a Be. 373. §
(1)bekezdésének I/b)-c) pontjában, illetve szabálysértés. a II-IV. pontjában meghatározott eljárási Felülvizsgálata során a Legfelsőbb Bíróság az említett körbe tartozó eljárási szabálysértést a városi, illetve a megyei bíróság eljárásában nem észlelt, ugyanakkor megállapította, hogy a terhelt felülvizsgálati indítványa alaptalan. A jogerős határozatban ugyanis a terhelt bűnössége megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak helyes alkalmazásával, az e körben kialakított bírói gyakorlat elveinek megfelelően került sor. A Btk. 271. §
(1)bekezdése értelmében a garázdaság vétségét az követi el, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. A terheltnek a tényállásban rögzített magatartása e kritériumoknak maradéktalanul megfelel. A telefonfülke megrugdosása, üvegének betörése és a kézi beszélő leszakítása dolog elleni erőszakot valósít meg, amely erőszakos magatartásként értékelendő. A terhelt ittas állapotban minden méltányolható indok nélkül történő törés-zúzása - miként arra a legfőbb ügyészi átirat is rámutat - a társadalmi együttélés szabályainak teljes semmibe vételét jelenti és ekként kihívó közösségellenességként értékelendő. A tényleges megbotránkozás vagy riadalom keltése pedig e bűncselekmény megállapításának nem előfeltétele, a törvény a magatartás erre alkalmasságát követeli meg. Ez pedig kétségtelen. A terhelt által megjelölt eseti döntések a terhelt ügyével nem vethetők össze azért, mert a terhelt magatartása alapjaiban méltányolható ok nélküli, lényegében motiválatlannak tekinthető, ugyanakkor az általa felhívott esetekben a garázdaság szempontjából vizsgálandó magatartások kifejtésére személyes motivációból és meghatározott személyekkel, illetve azok javaival szemben került sor. A terhelt magatartása viszont konkrétan senkinek a személye ellen sem irányult és lényegében a környező közösség teljes semmibe vételét jelentette. A terhelt teljesen közömbös volt abban a vonatkozásában, hogy a cselekményét bárki észleli-e. Ezért nincs jelentősége annak, hogy szándéka kifejezetten nem irányult a köznyugalom megzavarására, mivel a garázdaság megállapításához elégséges az eshetőleges szándék is, amely az ilyen fokú közömbösség mellett vitathatatlan. Mivel a Legfelsőbb Bíróság a kifejtettek értelmében a terhelt felülvizsgálati indítványát nem találta alaposnak, a megtámadott határozatot a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta. A végzés ellen a Be. 3. §
(4)bekezdése szerint a fellebbezés, a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálat kizárt. Minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 416. §
(1)bekezdésének
- e)vagy
- g)pontján alapul (Be. 418. §
(3)bekezdés). Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Legfelsőbb Bíróság a Be. 421. §
(3)bekezdése alapján mellőzheti. Budapest,
- február
- Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Csere Katalin s.k. bíró Dr. Kiss Sándor s.k. A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző Kné