Pf.20421/2009/7 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Pf.II.20.421/2009/

1. szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla a Szilágyi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szilágyi Károlyné ügyvéd, ügyvédi iroda címe) által képviselt I. rendű felperes neve I. r. és II. rendű felperes neve II. r. (I-II. rendű felperesek címe) felpereseknek - a dr. Nagy Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Nagy Róbert ügyvéd, ügyvédi iroda címe) által képviselt I. rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. r., II. rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. r. és a dr. Auer János jogtanácsos által képviselt III. rendű alperes neve (III.rendű alperes címe) III. r. alperesek ellen tulajdonjog megállapítása és egyéb iránt indított perében a Baranya Megyei Bíróság
2. szeptember
3. napján kelt 15.P.21.114/2008/
4. számú ítélete ellen az I. és II. r. alperes által
5. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - részben megváltoztatja és az I. és II. r. alpereseket egyetemlegesen terhelő, felperesek javára fizetendő elsőfokú perköltség összegét 200.000 (kettőszázezer) forintra leszállítja. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az I. és II. r. alpereseket, hogy fizessenek meg 15 napon belül egyetemlegesen a felpereseknek 50.000 (ötvenezer) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az I. és II. r. felperesek, mint vevők az I. és II. r. alperesekkel, mint eladókkal
6. augusztus
7. napján adásvételi szerződést kötöttek, amellyel a felperesek megvették az alperesektől a p.-i 23913/38/A/
8. hrsz. alatt felvett 64 m2 területű, természetben P., T. Z. utca
9. II. emelet
10. szám alatti lakásingatlant 1.300.000 forint vételárért. A vételárat a szerződés aláírásával egyidejűleg a felperesek az alperesek javára megfizették. Az alperesek az adásvételi szerződésben hozzájárulásukat adták a tulajdonjog vevők javára történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez. A szerződés
11. pontjában rögzítették, hogy a II. r. alperes eladó kiskorú, erre tekintettel gyámhatósági jóváhagyás szükséges a jogügylet érvényességéhez. A vevők a szerződéskötéskor birtokba léptek, ettől az időponttól kezdődően a mai napig szakadatlanul, folyamatosan birtokukban tartják az ingatlant, viselik az azzal kapcsolatos terheket. A felek közös jogi képviselője, dr. Sólymos Sára ügyvéd által ellenjegyzett adásvételi szerződést a P. Megyei Jogú Város Közgyűlésének Jegyzője az
12. május 24-én kelt határozatával jóváhagyta. A határozat rögzítette, hogy a bemutatott iratok alapján a közigazgatási szerv tudomásul vette, hogy a II. r. alperest megillető 650.000 forint eladási árat a b.-i, I- utca
13. III. emelet
14. szám alatti ingatlan megvásárlására fordították. E határozatot a P. Megyei Jogú Város Közgyűlésének Jegyzője
15. május 30-án küldte meg a P. Városi Földhivatalhoz és a felek közös jogi képviselőjének. A földhivatal
16. november 7-én a határozatot érdemi intézkedés nélkül irattárba helyezte, mivel tulajdonjog bejegyzés iránti kérelem ez ideig nem érkezett. A felperesek 2006-ban észlelték, hogy tulajdonjoguk a perbeli adásvételi szerződés alapján nem került bejegyzésre, tulajdonosként az I. és II. r. alperesek szerepelnek változatlanul. A peres felek
17. június 22-én közös kérelemmel fordultak a P. Körzeti Fölhivatalhoz, hogy jegyezze be a felperesek tulajdonjogát. A P. Körzeti Földhivatal a
18. július 25-én kelt határozatával a kérelmet bejegyzésre alkalmas okirat - azaz gyámhatóság által záradékolt adásvételi szerződés - hiányában elutasította. A felek a határozat ellen jogorvoslattal nem éltek. A perbeli ingatlan I. r. alperes nevén álló ½-ed tulajdoni hányadára a III. r. alperes javára
19. december 21-én a K. Önálló Bírósági Végrehajtó végrehajtási jog bejegyzését kérte 135.558 forint lejárt számlatartozás, mint főkövetelés és járulékai erejéig. A P. Körzeti Földhivatal a számú határozatával a végrehajtási jog bejegyzését a III. r. alperes javára elrendelte. A fellebbezés folytán eljárt Baranya Megyei Földhivatal a Pécsi Körzeti Földhivatal határozatát helybenhagyta. A felperesek
20. március 31-én nyújtottak be keresetlevelet a P. Városi Bírósághoz az I. és II. r. alperesek ellen tulajdonjog megállapítása és egyéb iránt. Az I. és II. r. alperesek ügyvédjük útján
21. július 18-án kelt levelükben jelezték első ízben a felperesek felé, hogy a perbeli adásvételi szerződést érvénytelennek tartják. A felperesek módosított kereseti kérelmükben annak megállapítását kérték, hogy az
22. augusztus 3-án megkötött adásvételi szerződés érvényes. Erre tekintettel kérték a földhivatal megkeresését tulajdonjoguk bejegyzése iránt, az időközben végrehajtási joggal terhelt ingatlanra. Az I-II. és III. r. alpereseket a fentiek tűrésére kérték kötelezni, továbbá az I. és II. r. alperesekkel szemben perköltséget igényeltek. Az I. és II. r. alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult elsődlegesen elévülés miatt, másodlagosan arra hivatkozással, hogy az adásvételi szerződés a Ptk. 215.§-a értelmében nem jött létre, mert a perben becsatolt jegyzői határozat a hatóság bélyegzőlenyomatát nem tartalmazza, így határozatnak nem tekinthető, valamint azt az érintetteknek nem küldték meg. Ezen túlmenően hivatkoztak arra is, hogy a kiskorú eladó képviselete az adásvételi szerződés megkötése során nem volt szabályszerű. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével megállapította, hogy az I. és II. r. felperes és az I. és II. r. alperes között P.-en,
23. augusztus 3-án kelt adásvételi szerződés érvényesen létrejött, és az ítélet jogerőre emelkedését követően megkeresni rendelte a P. Körzeti Földhivatalt az I. és II. r. alperes tulajdonjogának törlése, illetőleg az I. és II. r. felperes tulajdonjogának egymás között egyenlő arányba, adásvételi szerződés alapján, vétel jogcímén történő bejegyzése iránt. Az I., II. és III. r. alpereseket a fentiek tűrésére kötelezte és egyetemlegesen kötelezte az I. és II. r. alpereseket a felperesek javára bruttó 500.000 forint elsőfokú eljárásban felmerült perköltség, valamint 480.000 forint le nem rótt elsőfokú eljárási illeték megfizetésére. Döntését azzal indokolta, hogy a felperesek tulajdonjog bejegyzése iránti kötelmi igénye azért nem évült el, mert az I. és II. r. alperesek azzal, hogy nem vitatták az adásvételi szerződés aláírását, a vételár megfizetését, illetőleg hogy a felperesek a szerződés aláírásakor birtokba léptek, és az ingatlant azóta is birtokukban tartják, használják és terheit azóta is viselik - olyan tulajdonosi részjogosítványokat adtak át, amelyek a felperesek tulajdonjogának elismerését jelentették részükről. Ennek bizonyítékaként értékelte a
24. június 22-én kelt, a felperesek tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelmet is. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az elévülést megszakító állapot egészen
25. július 18-áig - az adásvételi szerződés érvényességének alperesek által történő vitatásáig - fennállt, az elévülés ekkor kezdődött újra, ez időpontig azonban a felperesek már előterjesztették a jelen pert megindító keresetüket. A perben csatolt jegyzői határozat, mint közokirat teljes bizonyító erejére hivatkozással bizonyítottnak tekintette az elsőfokú bíróság azt, hogy a gyámhatóság a II. r. alperes törvényes képviselője által tett, eladásra vonatkozó jognyilatkozatot jóváhagyta. Ennek bizonyítékaként értékelte a becsatolt okiraton túlmenően azt a tényt is, hogy az ingatlan eladásából származó bevételt az alperesi eladók a b.-i ingatlan megvásárlásához használták fel, amelyre a határozatba foglalt jóváhagyás biztosított lehetőséget. Megállapította továbbá azt is, hogy a kiskorú II. r. alperes édesanyja, mint törvényes képviselője is tudott a szerződéskötésről, hiszen a szerződést tanúként írta alá, így az alpereseknek a szerződés alaki hibájával kapcsolatos hivatkozását is alaptalannak találta. Az ítélet ellen annak megváltoztatása és a kereset elutasítása, valamint a felperesek perköltségben való marasztalása iránt az I-II. r. alperes terjesztett elő fellebbezést. Változatlanul arra hivatkoztak, hogy a felperesek tulajdonjogának ingatlannyilvántartásba való bejegyzése iránti kötelmi igénye elévült. Utaltak arra, hogy az elsőfokú ítélet a felek által közösen előterjesztett tulajdonjog bejegyzés iránti kérelem dátumát tévesen rögzítette
26. július
27. napjában, hiszen az ténylegesen
28. június 22-én kelt. Álláspontjuk szerint ez a tárgyi tévedés helytelen következtetésre ösztönözhette az elsőfokú bíróságot. Másodlagos és harmadlagos korábbi álláspontjaikat is fenntartották. Kifejtették, hogy az adásvételi szerződés a Ptk. 215.§-a szerint nem jött létre, mert a becsatolt okirat nem tartalmazza a hatóság bélyegzőlenyomatát, azt az érintetteknek nem küldték meg, így a kialakult ítélkezési gyakorlatra tekintettel az irat határozatnak nem tekinthető és a hozzájárulás tényét nem bizonyítja. Nem vitatták a szerződés megkötésének tényét és a vételár kifizetését, azonban előadták, hogy nem hajlandóak az ügyvédi, gyámhatósági, vagy földhivatali hibák következményeit perköltség szintjén sem viselni. A felperesi ellenkérelem az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult az elsőfokú ítéletben kifejtett indokokra tekintettel. Utaltak arra, hogy az alperesek felé jogi képviselőjükön keresztül peren kívül is ajánlatot tettek a költségkímélés érdekében, amelyre válasz az I-II. r. alperestől nem érkezett. A fellebbezés túlnyomó részben alaptalan az alábbiak szerint: Az elsőfokú bíróság a tényállást a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján helyesen állapította meg, azt a másodfokú bíróság is elfogadta ítélkezése alapjául. Mindenben osztotta a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak az elévülés körében kifejtett jogi indokait. Az elsőfokú bíróság az irányadó jogszabályok és a BH 2005.
29. számú eseti döntésben megjelenő bírói gyakorlat figyelembevételével helyesen állapította meg, hogy a felperesek tulajdonjog bejegyzés iránti kötelmi igénye nem évült el, ezért az elsőfokú ítéletben kifejtett helyes indokok megismétlését a másodfokú bíróság mellőzte. A szerződés létrejöttével kapcsolatos Ptk. 215.§