Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.472/2009/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a Solt Ügyvédi Iroda által képviselt I. rendű és II. rendű felpereseknek a Dr. Izsák Orsolya Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen taggyűlési határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Pest Megyei Bíróság
- május
- napján kelt 10.G.40.039/2009/
- számú ítélete ellen az alperes részéről benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek egyetemlegesen 10.000,- (Tízezer) Ft másodfokú költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperesi kft.-nek öt magánszemély tagja van, akik közül négyen, a felperesek, N.Sz.K. és N.K. egyben a társaság önálló cégjegyzési joggal rendelkező ügyvezetői is. N.Sz.K. ügyvezető
- december
- napján taggyűlési meghívót küldött a felperesek részére, melyben a társaság taggyűlését
- december
- napján 17.00 órára hívta össze a társaság székhelyére azzal, hogy a megismételt taggyűlés időpontja
- december
- 17.00 óra. A meghívóban három napirendi pontot jelölt meg: az I. rendű felperes ügyvezetői megbízatásának visszavonását, a II. rendű felperes ügyvezetői megbízatásának visszavonását, valamint kártérítési felelősségének megállapítását és munkáltatói jogkörének megszüntetését, végül a II. rendű felperes korlátlan anyagi felelősségének tárgyában a társaság által ellene indítandó perről való határozathozatalt. Az ügyvezető a taggyűlésre szóló meghívót
- december
- napján adta postára, amely az I. rendű felperes címéről „nem kereste" jelzéssel visszaérkezett, míg a II. rendű felperes címén azt V.T. átvette. A felperesek - akiknek a 3.000.000,- Ft törzstőkéjű kft.-ben összesen 1.500.000,- Ft névértékű üzletrésze van - a taggyűlésen nem jelentek meg. A társaság
- december 29-én - szintén a felperesek távollétében - a megismételt taggyűlést megtartotta, melyen a társaság másik három tagja vett részt, részben képviselő útján képviseltetve magát. A taggyűlésen - egyebek mellett - a 4/
- (XII.29.) számú egyhangúlag meghozott taggyűlési határozattal visszavonták az I. rendű felperes ügyvezetői megbízatását, az 5/
- (XII.29.) számú határozattal ugyancsak egyhangúlag a II. rendű felperes ügyvezetői megbízását vonták vissza, megállapítva ügyvezetői kártérítési felelősségét, továbbá megszüntették munkáltatói jogkörét; végül a 6/
- (XII.29.) számú határozattal döntöttek a II. rendű felperessel szemben a perindításról. Az alperes társasági szerződésének 11.
- pontja akként rendelkezik, hogy a tagokat a taggyűlésről meghívóval kell értesíteni úgy, hogy azok elküldése és a taggyűlés határnapja között legalább 15 napos időköz legyen. Az értesítést a napirendi pontok közlésével ajánlott levélben kell megtenni. Az ajánlott levéllel történt értesítéssel esik egy tekintet alá a telefax útján történt értesítés is, vagy a meghívó személyes átadása, ha az átvételt a tag saját kezű aláírásával elismeri. A
- december 29-én megtartott megismételt taggyűlésről készült jegyzőkönyvet a felperesek
- január 9-én vették kézhez. A felperesek a
- január
- napján előterjesztett keresetükben a
- évi IV. törvény (Gt.)
- §
(1)bekezdése alapján kérték, hogy állapítsa meg a bíróság, hogy a
- december 29-én tartott taggyűlésen hozott határozatok érvénytelenek, mert a taggyűlés összehívása nem felelt meg a Gt.
- §
(1)bekezdésének és a társasági szerződés rendelkezéseinek, ezért a szabálytalanul összehívott taggyűlésen érvényes határozatot nem hozhattak. Előadták, hogy a taggyűlési meghívót nem vették át, az az I. rendű felperes lakcíméről „nem kereste" jelzéssel visszaérkezett, a II. rendű felperes címén pedig a házmester vette át és írta alá a tértivevényt. Hivatkoztak a Pp.
- §-ában szabályozott kézbesítési vélelem megdöntésére és a postai kézbesítés szabályaira és arra, hogy, ha nem is dől meg a kézbesítési vélelem, úgy a meghívó az I. rendű felperes részére csak
- december 26-án tekinthető kézbesítettnek. Szabályszerűen összehívott taggyűlés hiányában a megismételt taggyűlés megtartásának sem volt helye. A fentieken túl arra is hivatkoztak, hogy abban az esetben, ha a meghívót szabályosan megkapták volna, akkor sem valószínű, hogy megtartható lett volna a taggyűlés, mert a társaság székhelyén a másik három tag a zárat lecserélte, oda a felperesek nem tudnak bejutni. Vitatták továbbá, hogy a megismételt taggyűlésen a társaság másik három tagját képviselő meghatalmazottak jogszerűen vettek részt, mert a meghatalmazások nem feleltek meg az arra vonatkozó alakiságoknak. Érdemben is vitatták a taggyűlésen elhangzottakat, melyeket a visszahívásukkal kapcsolatban tettek a tagok, azonban úgy nyilatkoztak, hogy e körben bizonyítási indítványt csak akkor terjesztenek elő, ha a bíróság az alaki kifogásnak nem ad helyt. Kérték az alperes perköltségben való marasztalását. Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperesek perköltség fizetésére való kötelezését kérte. Elsődlegesen a Gt.
- §
(2)bekezdésére hivatkozott, mellyel egyezően rendelkezik a társasági szerződés 11.
- pontja is, miszerint a taggyűlést haladéktalanul össze kell hívni a szükséges intézkedések megtétele végett, ha a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökken, vagy a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszünteti, illetve, ha a vagyona a tartozásait nem fedezi. Előadta, hogy a taggyűlés sürgősségi összehívását az tette indokolttá, hogy a II. rendű felperes mint személyi jogos gyógyszerész magatartására visszavezethető okból az ÁNTSZ visszavonta a kft. által működtetett gyógyszertár működési engedélyét, melynek következtében a társaság ellehetetlenült, az árusítás megszűnése miatt az árukészlete bentragadt, a szállítókkal kötött szerződéseinek nem tudott eleget tenni, melynek következtében a fizetési kötelezettségei úgy nőttek meg, hogy bevételei megszűntek, mindez a fizetésképtelenség közvetlen veszélyét idézte elő. Hivatkozott arra, hogy a taggyűlési meghívókat időben megküldte a felperesek részére, az az I. rendű felperes címéről „nem kereste" jelzéssel érkezett vissza, így szabályszerűen kézbesítettnek tekintendő. A felperesek tudtak a taggyűlés időpontjáról, melyet igazol a felek jogi képviselői között e-mailen folytatott levelezés is, melyet az iratokhoz csatolt. Az elsőfokú bíróság a
- május
- napján kelt 10.G.40.039/2009/
- számú ítéletében az alperesi gazdasági társaság
- december
- napján hozott 4/
- (12.29.); 5/
- (12.29.) és 6/
- (12.29.) taggyűlési határozatait hatályon kívül helyezte. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek egyetemlegesen összesen bruttó 33.000,- Ft perköltséget. Az elsőfokú bíróság elsődlegesen a taggyűlés összehívásának szabályszerűségét vizsgálta, mert ha az összehívás nem szabályszerű, úgy a taggyűlésen érvényes határozatok nem hozhatók. Megállapította, hogy alappal hivatkoztak a felperesek a keresetükben arra, hogy mind a Gt.
- §
(2)bekezdése szerint, mind az alperes társasági szerződésének 11.
- pontja szerint a meghívó elküldése és a taggyűlés napja között legalább 15 napnak el kell telnie. Kifejtette, hogy ez a jogszabályi rendelkezés garanciális jellegű, mely azt a célt szolgálja, hogy a tagoknak megfelelő ideje legyen arra, hogy a taggyűlésre felkészüljenek, és a taggyűlésen felvetett témákkal kapcsolatosan érdemben tudjanak nyilatkozni. Erre tekintettel nem lehet eltekinteni a 15 napos időköztől, mely jelen esetben a meghívó elküldésétől számítva nem telt el. Ezért az elsőfokú bíróság a felperesek keresetének helyt adott, és a nem szabályszerűen összehívott taggyűlésen hozott, a keresetben megjelölt határozatokat a Gt.
- §
(2)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben elsődlegesen annak megváltoztatását, a kereset elutasítását és a felperesek perköltségben való marasztalását, másodlagosan az ítélet Pp. 252. §
(3)bekezdése alapján történő hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára történő utasítását kérte. Az elsőfokú eljárás során általa előterjesztett ellenkérelmében foglaltakat fenntartva, és a Gt. 143. §
(2)bekezdésére utalással hangsúlyozta, hogy az alperesi társaság működése a II. rendű felperes magatartására visszavezethető okból ellehetetlenült, a kft. fizetésképtelen helyzetbe került. Mindezek miatt megalapozott és egyben elkerülhetetlen volt a taggyűlés sürgősségi összehívása. Előadta, hogy eredetileg
- december 8-án hívta össze az ügyvezető a taggyűlést december 15-i időpontra, megismételt taggyűlésként pedig december
- napjára, és miután a felperesek a meghívó megküldését e-mail üzenet útján vitatták, annak ellenére, hogy a felperesek kifogása nem felelt meg a valóságnak, a taggyűlés megtarthatósága érdekében került sor az újabb meghívó kiküldésére. Fellebbezéséhez csatolta a jogi képviselők között e témában létrejött e-mail üzenetváltást, amellyel egyrészt azt kívánta igazolni, hogy az alperesi társaság tagjai között a társaság ügyeinek intézése a formaságokat kevésbé figyelembe vevő, a tagok közötti közvetlen és gyors kommunikációt biztosító e-mail üzenetek útján zajlott, másrészről arra kívánt rámutatni, hogy a felperesek jogi képviselője a 15 napos időköz vonatkozásában előzetesen megjegyzést nem tett, az ellen nem tiltakozott, csupán a taggyűlés tervezet napja vonatkozásában terjesztett elő egyébként a meghirdetett időpontnál korábbi időpontra vonatkozó - eltérő javaslatot. A felperesek a fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását és az alperes másodfokú perköltségben való marasztalását kérték. Előadták, hogy bár folytattak a felek e-mail levelezést a taggyűlésről, annak dátumáról nem tudtak megállapodni, sőt a felperesek kifejezetten jelezték, hogy az alperes által megjelölt dátum számukra nem megfelelő. Bár az alperes azt állítja, hogy a taggyűlés összehívására azért volt szükség, hogy az alperesi társaságot kártól óvja meg, a napirendből ugyanakkor az állapítható meg, hogy az összehívás azt a célt szolgálta, hogy a felpereseket a társaságból kizárják és hogy a II. rendű felperes ellen kártérítési pert indítson a társaság. A perbeli taggyűlési határozatok meghozatala azért nem volt szabályszerű, mert a meghívók elküldése és a taggyűlés kitűzött napja között nem telt el 15 nap, és ettől a társasági szerződés nem enged eltérést; a tervezett napirenddel a tagok nem értettek egyet; csak a tagok egyszerű szótöbbséggel hozott előzetes hozzájárulására lett volna szükség ahhoz, hogy a taggyűlést a társaság székhelyétől vagy telephelyétől eltérő helyre hívják össze és a tagok ebben nem egyeztek meg; végül a felperesek kifejezetten közölték, hogy az év végén a megjelölt időpontok egyike sem megfelelő a számukra. A társaság székhelyére a felperesek a zárcsere miatt nem tudtak bemenni, melyből valószínűsíthető, hogy a taggyűlésre sem tudtak volna bejutni. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és helytálló jogi következtetéssel adott helyt a keresetnek azon az alapon, hogy a taggyűlés összehívása nem volt szabályszerű, mert a meghívók elküldése és a taggyűlés napja között nem telt el a jogszabályban és társasági szerződésben is előírt 15 nap. A fellebbezésben és a fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra tekintettel elsődlegesen rögzíti a Fővárosi Ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének az indokait teljes terjedelmében osztotta, azokon túl az alábbiakra kíván rámutatni. A peres felek az I. rendű felperes lakcíméről „nem kereste" jelzéssel visszaérkezett taggyűlési meghívó tekintetében a Pp. kézbesítési vélelemre vonatkozó
- §
(2)bekezdésében írt rendelkezéseire hivatkoztak. A taggyűlési meghívó kézbesítésére ezzel szemben a Gt. 7. §-a vonatkozik, amely az alábbiakat tartalmazza. 7. §
(1)Az e törvényben előírt jognyilatkozatokat és határozatokat írásban - ide értve a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okiratot is - vagy más bizonyítható módon kell a címzett tudomására hozni. Ha e törvény valamely nyilatkozat megtételére vagy cselekmény elvégzésére határidőt nem állapít meg, a nyilatkozatot vagy a cselekményt haladéktalanul meg kell tenni, illetve haladéktalanul a címzett tudomására kell hozni.
(2)Ha az iratot postán küldték el, azt a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetén pedig - az ellenkező bizonyításáig - a feladástól számított 5. munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni.
(3)A tagok (részvényesek) a társasági szerződésben (alapszabályban, alapító okiratban) előírhatják a tagsági jogok elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével történő gyakorlásának módját és feltételeit. Tilos ezen eszközök oly módon történő alkalmazása, amely a tagok (részvényesek) egy része számára a joggyakorlást megnehezíteni, vagy ellehetetlenítené. A fentiekből következik, hogy a „nem kereste" jelzéssel visszaérkezett tértivevényes meghívó nem tekinthető az I. rendű alperes részére szabályszerűen kézbesítettnek, hiszen azt bizonyítottan nem vette át. A Gt. csak az ajánlott küldemény esetére állít kézbesítési vélelmet, a tértivevényes levél esetében kifejezetten az azon feltüntetett átvételi időpontot tekinti irányadónak. Ez pedig azt eredményezi, hogy az eredeti és a megismételt taggyűlés összehívása azért sem tekinthető szabályszerűnek, mert a meghívó az I. rendű alpereshez nem érkezett meg. Az alperes a fellebbezésében is fenntartott, a Gt. 143. §
(2)bekezdésére vonatkozó, eredetileg az ellenkérelmében tett hivatkozása kapcsán kiemelendő, hogy a jogszabályból nem következik, hogy a haladéktalan összehívás egyben a taggyűlés összehívásának eltérő szabályait is jelentené, és az alperes társasági szerződésének ezzel foglalkozó 11.
- pontja sem állapít meg erre az esetre a törvénytől eltérő szabályokat, így a 15 napos időköz lerövidítését. A haladéktalan összehívás ebből következően csak arra vonatkozik, hogy az ügyvezető a törvényi feltételek fennállása esetén köteles a taggyűlés összehívásáról késlekedés nélkül intézkedni, viszont nem mentesíti a Gt.-ben, illetve a társasági szerződésben az összehívásra vonatkozó általános szabályok betartásának kötelezettsége alól. Helytállóan hivatkoztak ugyanakkor a felperesek e körben arra is, hogy a taggyűlés napirendi pontjai nem a fizetésképtelenség miatt történő haladéktalan összehívást tükrözték (még ha azzal összefüggésben is voltak), ezért is megalapozatlan az alperes Gt.
- §
(2)bekezdésére való hivatkozása. Rámutat a fentiek mellett arra is a másodfokú bíróság, hogy a kereset elbírálása szempontjából nincs relevanciája a felek jogi képviselői között e-mailen folytatott levélváltásnak, illetve annak, hogy a társaság tagjai korábban nem ragaszkodtak a törvény és a létesítő okirat betű szerinti betartásához. Vitás kérdések esetén különös hangsúlyt kapnak az elsőfokú bíróság által is értékelt, jelen esetben a taggyűlés összehívására vonatkozó garanciális szabályok. Ezek betartása hiányában a Gt. 20. §
(3)bekezdése, illetve az alperes társasági szerződése 11.
- pontjának utolsó bekezdése értelmében csak akkor tartható meg szabályszerűen a taggyűlés, ha azon valamennyi tag megjelenik, és annak megtartásához hozzájárul. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért a másodfokú bíróság a Pp. 239. §-a szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperest a felperesek ügyvédi munkadíjból álló másodfokú költségének a megfizetésére. Annak mértékét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3),
(5)és
(6)bekezdései alapján mérlegeléssel állapította meg azzal, hogy az általános forgalmi adót tartalmazza. Budapest,
- év február hó
- napján . Mika Ágnes sk. a tanács elnöke . Tibold Ágnes sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő Dr. Kurucz Zsuzsánna sk. bíró