Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.642/2009/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Juhász György Ügyvédi Iroda (1065 Budapest, BajcsyZsilinszky út
- I/8., ügyintéző: dr. Juhász György ügyvéd) által képviselt felperesnek a Várnai és Társai Ügyvédi Iroda (1037 Budapest , Montevideo u.
- szám, ügyintéző: dr. Várnai Rupert ügyvéd) által képviselt alperes ellen változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- augusztus
- napján kelt 11.G.40.500/2009/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság Cg.01-09-861888/
- számú végzését hatályában fenntartja annak megállapítása mellett, hogy a cégbíróság a változásbejegyzési eljárásban jogszabálysértően járt el azáltal, hogy a felperesnek a változásbejegyzési kérelem tárgyával összefüggő törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmével a változásbejegyzési eljárásban egyáltalán nem foglalkozott, a törvényességi felügyeleti eljárást szabályszerűen nem folytatta le. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 22.500 (Huszonkettőezer-ötszáz) forint első- és másodfokú perköltséget. Ezt meghaladóan a felek a felmerült költségeiket maguk viselik. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az alperes
- december 3-án változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő a Fővárosi Bíróságon mint Cégbíróságon, amelyhez egyebek mellett csatolta az új székhely választásáról, a társaságban meglévő 100 %-os üzletrész eladásáról, M. L. ügyvezető visszahívásáról és K. D. új ügyvezető megbízásáról szóló alapítói döntéseket, valamint azt a B.-ban,
- november 24-én kelt meghatalmazást, amellyel M. L. , a társaság egyedüli tagja és ügyvezetője meghatalmazta A. J. C. -t, hogy a társaság képviseletében, helyette és nevében a társaság valamennyi ügyében teljes jogkörben eljárjon, minden ezzel kapcsolatos és szükséges jognyilatkozatot megtegyen, szerződést kössön, a társaságot a hatóságok és bíróság előtt, valamint harmadik személyekkel szemben teljes jogkörben képviselje; a társaságban alapítói döntéseket hozzon, az esetleges üzletrész értékesítésnél teljes jogkörrel képviselje, szerződést aláírjon, vételárat átvegyen. A meghatalmazást dr. K. Z. ügyvéd ellenjegyezte. A felperes a
- december 10-én kelt, a cégbírósághoz december 21-én érkezett beadványában előadta, hogy vállalkozóként a kérelmezettel vállalkozási szerződést kötött építési-szerelési munkára, amit elvégzett, és szüksége lenne a kérelmezettől a kivitelezéssel kapcsolatos nyilatkozatokra, azonban az alperesi cég nem működik a székhelyén, és az alperes részéről eljárni kívánó személyek olyan meghatalmazásokkal kívánták igazolni képviseleti jogosultságukat, amelyeken az aláírások nyilvánvalóan eltérnek a képviselő, M. L. általa ismert aláírásától. Utalt arra is, hogy M. L. cégnyilvántartásba bejegyezett kézbesítési megbízottja is arról tájékoztatta, hogy M. L. -t maga sem tudja elérni, és a kézbesítési megbízotti megbízását felmondta. Mindezek alapján kérte a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróság „még körültekintőbb” eljárását. Ezt követően a kérelmező
- december 28-án kelt beadványában a törvényességi felügyeleti kérelmének alátámasztásához további okiratokat is csatolt, amelyek
- január 2-án érkeztek a cégbírósághoz. A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság
- január 2-án kelt Cg.01-09-861888/
- számú végzésével az alperes régi székhelyét törölte és bejegyezte az új székhelyet, bejegyezte a létesítő okirat módosításának
- november 30-i keltét, törölte a képviselet módját és M. L. vezető tisztségviselőt
- november 30-i hatállyal és bejegyezte K. D. vezető tisztségviselőt ugyanezen hatállyal. A tagok közül törölte M. L. -t
- november 30-i hatállyal és bejegyezte a R. Építésszervező és Bonyolító Kft.-t. A végzés közzétételére
- január 31-én került sor. A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a
- január 17-én kelt Cg. 01-09861888/
- számú végzésében arról tájékoztatta a felperest, hogy a
- december 28-án és a
- január 2-án előterjesztett beadványait a cég iratainál elhelyezte. (A cégbíróság a végzésében a törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményező, a cégbírósághoz
- december 21-én érkezett beadványt meg sem említette.) A felperes az elsőfokú bírósághoz
- január 29-én érkezett keresete a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság Cg.01-09-861888/
- számú változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére és az alperes perköltségben való marasztalására irányult. Hivatkozott arra, hogy változásbejegyzési eljárás folyamatban léte alatt annak tárgyához kapcsolódóan törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet terjesztett elő, így a keresetindítás joga a támadott végzéssel kapcsolatosan a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
- évi V. törvény (továbbiakban: Ctv.)
- §-ának
(2)bekezdése és 65. §-ának
(1)bekezdése alapján megilleti. Állította, hogy az üzletrész-átruházási szerződés kapcsán felhasznált meghatalmazást nem M. L. írta alá, az szemmel láthatóan különbözik a korábbi, hatóság előtti hiteles aláírásaitól. Ezt meghaladóan a meghatalmazás P.-ban (B.-ban) kelt, ezért a Pp. 198. §
- b)pontja alapján felülhitelesítésre lett volna szükség, és a cégbíróság mulasztást követett el azzal, hogy nem vizsgálta a meghatalmazás alakszerűségét. Az alperes az ellenkérelmében „tényszerűen elismerte”, hogy az üzletrész adásvételi szerződés megkötésére vonatkozó meghatalmazásról hiányzik a felülhitelesítés és nem vitatta a felperes keresetindítási jogosultságát sem. A Fővárosi Bíróság 2009. augusztus 26-án kelt 11.G.40.500/2009/4. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 45.000 forint perköltséget. A határozata indokolásában elsődlegesen rögzítette, hogy a Fővárosi Ítélőtábla által a jelen ügyben hozott 13.Gf.40.470/2008/5. számú végzésben kifejtett jogi álláspont miatt az újabb eljárásban már nem vizsgálhatta, hogy a felperest megilleti-e a per kezdeményezésének joga, hanem a keresetet érdemben bírálta el. Kifejtette, hogy a Ctv. 2. számú mellékletének II. 1.
- a)pontja rendelkezik arról, milyen okiratokat szükséges csatolni korlátolt felelősségű társaság esetén az üzletrész megszerzéséhez kapcsolódó változásbejegyzési eljárásban. 2007. szeptember 1. napjától hatályos rendelkezés szerint az üzletrész átruházási szerződés nem szerepel a csatolandó iratok között, és a cégbíróságnak értelemszerűen nem kell vizsgálnia az olyan okiratot, amit a törvény taxatív felsorolása nem tartalmaz, ebből következően nem is kellett észlelnie azt a jogszabálysértést, ami olyan okiratra vonatkozik, amit az eljárásban csatolni nem kell. Ezt meghaladóan a hivatkozott jogszabálysértés nem is magára a szerződésre, hanem M. L. meghatalmazására vonatkozik, amit szintén nem kellett a változásbejegyzési eljárásban csatolni. Mindezekre tekintettel a Ctv. 65. §-ának
(3)bekezdése alapján a változásbejegyzési eljárásban jogszabálysértés nem állapítható meg, ezért a kereset nem alapos. Utalt az elsőfokú bíróság arra is, hogy változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt indult per tárgya a cégbíróság változásbejegyzést tartalmazó végzésének bíróság által történő felülvizsgálata, ezért azt kellett vizsgálnia, hogy a végzés megfelel-e a jogszabályok rendelkezéseinek. Ennek megfelelően a per tárgyával a felek nem rendelkeznek, így nem tulajdonított jogi relevanciát annak, hogy az alperes elismerte a felperes keresetét. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt a tárgyalás megismétlése, illetve kiegészítése érdekében, másodlagosan az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatalát kérte. Megismételte, hogy álláspontja szerint a M. L. által adott meghatalmazáson szereplő aláírás nem a meghatalmazótól származik, illetve a külföldön kelt meghatalmazás felülhitelesítésére nem került sor, továbbá új indokként a későbbiekben hivatkozott arra is, hogy az ügyvezetői tisztség nem delegálható, és az érvénytelen meghatalmazás alapján létrejött cégiratok is érvénytelenek. Előadta, hogy a meghatalmazás nem csupán az üzletrész adásvételi szerződés megkötésére vonatkozott, hanem kiterjedt a társaság teljes körű képviseletére, alapítói döntések meghozatalára is. Ebből következően a cégbíróságnak nemcsak a Ctv.
- számú mellékletében előírtakat, hanem az
- számú melléklet szerinti kötelezően csatolandó okiratokat is vizsgálnia kellett volna. A Ctv.
- számú melléklet I.
- c) pontja előírja, hogy változásbejegyzés esetén a legfőbb szervnek vagy a legfőbb szerv helyett eljáró döntésre jogosult szervnek a változás alapjául szolgáló határozatát kötelezően csatolni kell a változásbejegyzési kérelem mellékleteként. Az alapítói döntéseket az alperes csatolta is a cégeljárásban, azonban azokat az érvénytelen meghatalmazással eljáró meghatalmazott írta alá, amely jogszabálysértést a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. A felperes a fellebbezésében hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta azt az állítását, amely szerint a meghatalmazáson szereplő M. L. aláírás szemmel láthatóan különbözik a korábbi, hatóság előtti hiteles aláírásoktól. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Kifejtette, hogy a változásbejegyzési kérelem a társaságban fennálló tényleges állapot nyilvántartásba vételére irányult, és a cégbíróság helyesen járt el, amikor kizárólag a kötelezően csatolandó okiratokat vizsgálta az eljárásában. Csatolta továbbá M. L. nyilatkozatát,
- január 15-én kelt és magyar közjegyző előtt 16-án aláírt amellyel megerősíti, hogy
- november 24-én ő adott meghatalmazást A. J. C. részére az okiratban foglalt tartalommal. A fellebbezés részben megalapozott. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, azonban a Fővárosi Ítélőtábla csak részben osztotta az ennek alapján kifejtett jogi álláspontját. A Ctv.
- §-ának
(1)bekezdése alapján törvényességi felügyeleti eljárás a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálása során, a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan hivatalból nem indítható. A
- §-ban foglaltak szerint azonban törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása - ha az a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódik - a bejegyzési eljárás alatt is kérelmezhető, ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem vagy annak egyes részei, mellékletei jogszabályba ütköznek. Ilyen esetben a
- §
(2)bekezdésében foglalt kizáró rendelkezést nem kell alkalmazni. A Ctv. 78. §
(2)bekezdése szerint az
(1)bekezdés alapján indult törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság a bejegyzési kérelemről, illetve a törvényességi felügyeleti kérelemről együttesen dönt, azonban ilyen esetben a változásbejegyzési kérelem 64. §
(1)bekezdése szerinti részben történő elutasítására nem kerülhet sor. A bejegyzési kérelemnek helyt adó és ezáltal a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban a 65. §-ban meghatározott perindítási jog a kérelmezőt is megilleti. A Ctv. 77. §
(1)bekezdésének c) pontja alapján kérelemre indul a törvényességi felügyeleti eljárás, ha annak lefolytatását az kéri, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik és e jogi érdeket valószínűsíti. A
(3)bekezdés szerint a cégbíróság a kérelmet elutasítja, ha a kérelem nem felel meg az
(1)bekezdésben foglalt feltételeknek. A Fővárosi Ítélőtábla a perben korábban hozott, az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyező végzésében azt állapította meg, hogy a felperesnek a cégbíróságon előterjesztett beadványa az alperes változásbejegyzési kérelméhez nyilvánvalóan kapcsolódott, mert a felperes egyrészt vitatta a változásbejegyzési kérelem alapjául szolgáló okiratok aláírásánál eljáró meghatalmazott meghatalmazásán szereplő aláírás valódiságát, másrészt az alperes székhelyen való elérhetetlenségét jelentette be. Beadványát a Pp. 3. §
(2)bekezdésének megfelelően, tartalma szerint értékelve törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelemnek kell tekinteni. A cégbíróságnak a változásbejegyzési kérelem tárgyában hozott határozata egyben a felperesi törvényességi felügyeleti kérelem elutasításának is minősül, ezért a felperest a Ctv. 78. §-ának
(2)bekezdése szerint megilleti a határozattal szemben a keresetindítás joga. Tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság a korábbi, keresetet elutasító határozatát a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem és ebből eredően a felperes keresetindítási jogának a hiányára alapította, a Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú eljárásban csak ebben a körben foglalt állást, ezért az elsőfokú bíróság az újabb határozatában megalapozatlanul rögzítette, hogy a keresetindítási jog további feltételét - a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem előterjesztéséhez szükséges jogi érdek fennállását - már nem vizsgálhatta. A cégbíróság változásbejegyzési kérelemnek helyt adó és ezáltal a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító végzése alapul szolgál a felperes változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perindítási jogosultságának a megállapításához, ugyanis a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem tekintetében a kifejezett elutasító rendelkezés hiánya nem lehet akadálya a változásbejegyzési kérelem és a törvényességi felügyeleti kérelem tárgyában hozott határozat elleni fellebbezési jogot helyettesítő perindításnak. A Ctv. a 78. §
(2)bekezdése is megelégszik a bejegyzési kérelemnek helyt adó végzéssel, ha - a törvény szövegezése szerint - „ezáltal” a törvényességi felügyeleti kérelem is elutasításra került. A felperes törvényességi felügyeleti kérelme a cégbíróság
- sorszámú végzése „által” elutasításra került, ezért a felperes a jelen perben perbeli legitimációval rendelkezik, így a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmében, illetve a kereseti kérelmében előadottak érdemben vizsgálhatóak a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perek és a jelen pert megelőzően a cégbíróságnál kezdeményezett törvényességi felügyeleti kérelem alapján indult törvényességi felügyeleti eljárások Pp. általános szabályaitól eltérő speciális jellegű szabályainak alkalmazásával. Figyelemmel arra, hogy a változásbejegyzési kérelem és az annak folyamatban léte alatt kezdeményezett, a változásbejegyzési kérelem tárgyával összefüggő törvényességi felügyeleti kérelem egyidejűleg bírálandó el, a változásbejegyzést elrendelő végzés által a törvényességi felügyeleti kérelem elutasításra kerül. Az együttes elbírálás kötelezettsége akkor is fennáll, ha a cégbíróság úgy ítéli meg, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet a kérelmező eljárási legitimációja hiányában kell elutasítani. Az ilyen, a bejegyzést elrendelő és ezáltal a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet elutasító határozattal szemben a kérelmezőt a perindítási jogosultság megilleti, ezért szükséges a perben a jogi érdek fennállásának a vizsgálata. A felperes a cégbírósághoz
- december 21-én benyújtott kérelmében előadta, hogy a kérelmezettel kötött vállalkozási szerződésből eredően olyan feladatai vannak, amelyekhez szükséges az alperes nyilatkozata, de nem tudja, hogy kivel tárgyalhat a kivitelezéssel kapcsolatosan, ugyanis hozzá több, egymásnak ellentmondó meghatalmazást juttattak el, és a cég a székhelyén nem található, a leveleket a posta visszaküldi a feladónak. A Legfelsőbb Bíróság következetes gyakorlata (pl. a felülvizsgálati ügyben hozott Gfv.X.30.090/2005/
- sz. eseti döntés) értelmében a kérelmező által hivatkozott, a kérelmező és a kérelmezett között létrejött vállalkozási szerződés, annak teljesítése, illetve az abból eredő esetleges jogvita vagy peres eljárás a felperesnél megfelelő jogi érdek meglétét valószínűsíti, mert a kérelmezőnek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a vele szemben ellenérdekű fél képviseletére jogosult személy tisztázott legyen. A törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezéséhez szükséges jogi érdek fennállása tehát a felperesnél megállapítható. A Ctv.
- §-ának
(1)-
(3)bekezdései alapján a kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt. A cég kérelemre történő törlését elrendelő végzés ellen a pert a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani. A per megindításának a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított harminc napon belül van helye. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. A Ctv. 65. §
(1)bekezdésén alapuló, a cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a
(3)bekezdés értelmében csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbíróságnak a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban észlelnie kellett volna {pl. a szerződésmódosítás cégjegyzéki adatot érintő és cégjegyzéki adatot nem érintő részének jogszabályba ütközése miatt fennálló érvénytelensége}. A cégbíróságnak a Ctv. 46. §
(1)bekezdésében meghatározott, a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, a Ctv. 1-
- számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok jogszabályoknak való megfelelésének vizsgálatára vonatkozó kötelezettsége kiegészül olyan vizsgálati feladatokkal, amelyek a (változás)bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan a (változás)bejegyzési eljárás folyamatban léte alatt kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelemben foglaltakból adódnak {pl. a cégbíróság a bejegyezni kért új székhely használatára való jogosultságot nem vizsgálja a változásbejegyzési eljárásban, azonban ha a változásbejegyzési eljárás folyamatban léte alatt az ingatlan tulajdonosa által kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelemben foglaltak szerint a cégnek nincs jogosultsága a bejegyezni kért új székhely használatára, akkor a törvényességi felügyeleti eljárás szabályainak megfelelően a cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárásban vizsgálnia köteles az új székhely használata jogszerűségének kérdését is}. Amennyiben a cégbíróság a létesítő okirat módosítása alapján a cég adataiban bekövetkezett változások bejegyzését elrendeli, akkor a létesítő okirat módosításának, illetve a létesítő okirat módosítás valamely rendelkezésének, valamint a változásbejegyzés alapjául szolgáló bármely más iratnak a változásbejegyzés akadályát képező és a cégbíróság által a változásbejegyzési eljárásban észlelendő érvénytelenségére alapítottan a Ctv.
- §
(1)bekezdése és 78. §-ának
(2)bekezdése alapján a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt pert indíthat az a kérelmező, akinek a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmét a cégbíróság elutasította. A Ctv. 77. §-ának
(2)bekezdése szerint a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt, illetve adatot tartalmaznia kell. A törvényességi felügyeleti eljárás során a kérelmező a kérelme előterjesztésének okát nem változtathatja meg. A törvényességi felügyeleti eljárásban a kérelemváltoztatás lehetőségét a jogszabály kizárja, vagyis az eredeti, az eljárást megindító kérelemben az annak alapjául feltüntetett okok utóbb az eljárás során nem módosíthatók és nem egészíthetők ki. Ha tehát a kérelmező a cég működését több okból sérelmezi, a jogsértő működés megvalósulását több tényben látja, úgy valamennyit meg kell határoznia a kérelmében, mert további indokokat és okokat később, az eljárás alakulásának függvényében már nem jelölhet meg. A változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti per tárgya a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem elutasításának megalapozottsága és a kérelemben megjelölt okokból a változásbejegyzés elrendelésének jogszabályba ütközése, ebből következően a perben eljáró bíróság is csak azokat a kifogásokat vizsgálhatja, amelyeket a bejegyzés akadályaként a kérelmező a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmében megjelölt. A változásbejegyzési eljárás folyamatban léte alatt a cégbíróságnál benyújtott törvényességi kérelmében a felperes kizárólag a M. L. által adott meghatalmazáson lévő aláírás valódiságát vitatta, erre tekintettel a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt indult perben eljáró bíróság nem vizsgálhatta a felperes által a változásbejegyzést elrendelő végzés jogszabálysértésének alátámasztásához utóbb megjelölt okokat, így a külföldön kiállított meghatalmazáson a felülhitelesítés hiányát, illetve az ügyvezetői tisztség delegálhatóságának esetleges kizártságát. Ebből következően nem volt jelentősége a perben annak, hogy a felülhitelesítés hiányát, a kereset „tényszerűségét” az alperes maga is elismerte, továbbá annak sem, hogy az ügyvezetői tisztség delegálhatóságának kizártságára a felperes csak a másodfokú eljárásban hivatkozott, és a Pp. 235. §-ának §
(1)bekezdése alapján a fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az első fokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a Ctv. 2. számú mellékletének II. 1.
- a)pontja alapján, hogy a korlátolt felelősségű társaság esetén az üzletrész megszerzéséhez kapcsolódó változásbejegyzési eljárásban 2007. szeptember 1. napjától kezdődően az üzletrész átruházási szerződés nem szerepel a csatolandó iratok között, így az ehhez szükséges meghatalmazást sem kell csatolni, és a cégbíróságnak nem kell észlelnie azt a jogszabálysértést, ami olyan okiratra vonatkozik, amit az eljárásban csatolni nem kell. A peres eljáráshoz csatolt cégiratokból tényként állapítható meg, hogy a kérelmezett alperesi cég a változásbejegyzési eljárásban a székhelyváltozás bejegyzéséhez olyan alapítói határozatot mellékelt, amelyet nem az alperesi cég cégjegyzékben szereplő egyedüli tagja, M. L. írta alá, hanem M. L. meghatalmazottja, A. C. . A Ctv. 1. számú mellékletének I. 1.
- c)pontja alapján változásbejegyzés esetén a legfőbb szervnek vagy a legfőbb szerv helyett eljáró, döntésre jogosult szervnek a változás alapjául szolgáló határozata a változásbejegyzéséhez szükséges okiratnak minősül, amiből az is következik, hogy a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak vizsgálnia kellett a meghatalmazás létét (a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 11. §
(2)bekezdése és 168. §
(1)bekezdése alapján is), vagyis azt, hogy az alapítói határozatot a döntésre jogosult személy vagy meghatalmazottja írta-e alá. A felperes által kezdeményezett törvényességi felügyeleti kérelemben előadottak (amelyek szerint M. L. meghatalmazásával eljáró személyek meghatalmazásán kétséges M. L. aláírásának valódisága) vizsgálatának a Ctv. 80. §
(1)-
(2)bekezdésében meghatározottak szerint lefolytatott eljárásban kell megtörténnie a Ctv. 72. §
(3)bekezdésében nevesített korlátozott bizonyítási eszközök igénybevételével, továbbá a Ctv. 77. §-ának
(6)bekezdése alapján - mint a változásbejegyzési eljárástól függetlenül kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárásokban - az eljárás során keletkezett iratokat (beadványokat, határozatokat) meg kell küldeni a kérelmezőnek, illetve a cégnek a nyilatkozattétel lehetőségének (vitatja-e a kérelemben foglaltakat) és az érdemi határozattal szembeni jogorvoslat lehetőségének biztosításával. Mindezen intézkedések megvalósíthatósága érdekében rendelkezik úgy a Ctv. 78. §-ának
(3)bekezdése, hogy a törvényességi felügyeleti kérelem elbírálására tekintettel a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás legfeljebb hatvan napra felfüggeszthető. A jelen per tárgyát képező változásbejegyzést elrendelő végzés meghozatalát megelőzően a cégbíróság a felperes által a változásbejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan kezdeményezett törvényességi felügyeleti kérelemmel egyáltalán nem foglalkozott, a kérelmezettet nem hívta fel nyilatkozattételre és részére a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet nem küldte meg, amelyek az eljárás lényeges szabályainak megsértését jelenti. A cégbíróság a változásbejegyzési eljárás befejezését követően sem hozott önálló alakszerű határozatot a törvényességi felügyeleti kérelem tárgyában, hanem a kérelmezőt csak tájékoztatta arról, hogy a beadványait (illetve azok egy részét) „a cég iratainál elhelyezte”. A Ctv. 66-
- §-ai határozzák meg a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányuló perben eljáró bíróság feladatait és a perben hozható lehetséges határozatok tartalmát. A perbeli jogkövetkezmények tekintetében a forgalom biztonságára is figyelemmel elsődleges cél a jogszabálysértés kiküszöbölése, ezért a per sajátosságaiból eredően akár az alperesi elismerés sem vezet minden esetben a keresetnek helyt adó ítélethez, mert az alperesnek lehetősége van a jogsértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére, és ennek biztosítása a perben eljáró bíróság feladata is. A Ctv.
- §-a alapján ha a cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés jogszabálysértő, azonban a jogszabálysértés csekély jelentőségű és cégjegyzékadatot nem érint, a bíróság a végzést a jogszabálysértés megállapítása mellett - további intézkedés elrendelése nélkül - hatályában fenntartja. Az alperes a jelen ügyben hitelt érdemlően, a M. L. által Budapesten,
- január 15-én tett, és budapesti közjegyző előtt aláírt nyilatkozattal bizonyította, hogy a felperes által vitatott meghatalmazás valódi. A Főváros i Bíróság mint Cégbíróság Cg.01-09-861888/
- számú végzése jogszabálysértő eljárásban született, de a jogszabálysértés cégjegyzékadatot nem érint, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján a cégbíróság részéről megvalósult jogszabálysértő eljárás tényének megállapítása céljából megváltoztatta, de további intézkedésre nem volt szükség, így a változásbejegyzést elrendelő végzést hatályában fenntartotta. A fentiek értelmében a felek részleges pernyertessége állapítható meg, amelynek arányában nincs számottevő különbség, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó 81. §
(1)bekezdése alapján a felperes által lerótt 21.000 forint elsőfokú és 24.000 forint fellebbezési illetéket megosztotta a felek között és az alperest kötelezte 22.500 forint megfizetésére, míg a mindkét félnél felmerült ügyvédi munkadíj tekintetében úgy határozott, hogy azt a felek maguk viselik. Budapest, 2010. március 3. . Koday Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke Dr. Sándor Ottó s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő . Molnár József s.k. bíró