← Magyarország

Bfv.666/2009/6 – Kúria

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.II.666/2009/6.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a

  1. március
  2. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t : A maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt bűnügyben a terhelt által védője útján benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szekszárdi Városi Bíróság 9.B.744/2003/
  3. számú ítéletét, valamint a Tolna Megyei Bíróság 2.Bf.26/2005/
  4. számú végzését megváltoztatja. a terheltet az ellene foglalkozás körében elkövetett vétség (Btk.
  5. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pontja) miatt emelt vád alól felmenti. Elrendeli a pénzbüntetés és a bűnügyi költség címén befizetett összegnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terhelt részére történő visszatérítését. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s : I. A Szekszárdi Városi Bíróság 2004. december 8. napján kihirdetett 9.B.744/2003/19. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében (Btk. 171. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pontja). Ezért őt pénzbüntetésre ítélte, és kötelezte az eljárás bűnügyi költségből 23 590.- forint megfizetésére. 40 000 forint során felmerült A másodfokon eljáró Tolna Megyei Bíróság a
  1. április
  2. napján jogerős 2.Bf.26/2005/
  3. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság ítéletének tényállása szerint a W. Rt. Dunaföldvár a város belterületén alvállalkozói szerződés alapján a munkálatokhoz szükséges közútkezelői hozzájárulással - végezte a szennyvízcsatorna kiépítését. A munkálatok felelős építésvezetője a terhelt volt. Az útburkolatot szakaszosan, kb. 150 cm mélységben bontották fel. A munkálatok befejezése után, a nyomáspróbát követően a munkaárkot ún. rétegelt töméssel feltöltötték. Aszfaltozásra, betonozásra nem került sor, így az úttest eredeti szintjéhez képest 10 cm-es eltérés maradt. Az úttest végleges helyreállítása, a műszaki átadás-átvétel nem történt meg, így az útszakasz továbbra is a kivitelező kezelésében maradt, a felelős építésvezető továbbra is a terhelt volt. Ezután a terhelt szabadságát töltötte. A szabadságának megkezdése előtt nem intézkedett arról, hogy erre a munkaterületre még fennálló kötelezettségeit (megfelelő elkerítés, elzárás, veszélyhelyzetre való figyelem felhívás) más személy teljesítse. A városi D.-V. Kft. a helyszínen karbantartási munkákat végzett, az emiatt keletkezett kátyút zúzott kővel helyreállították. Augusztus 4-én a város térségében nagyobb mennyiségű, kb. 4,8 mm eső esett. Augusztus
  4. napján 17 és 18 óra közötti időben, jó látási viszonyok között a sértett -, aki korábban is gyakran közlekedett ezen az útszakaszon - az utca meredek lejtő végénél felült a kerékpárjára. A útkereszteződéshez érve, jobbra kanyarodva kívánt továbbhaladni, azonban a felbontott nyomvonalban, egy - kb. 30-50 cm-es mély és mintegy 1 méter átmérőjű - munkaárokba hajtott. Kerékpárja a szintkülönbség miatt fennakadt, a sértett a kormány fölött átesett, és fejét a gödör betonszegélyébe ütötte. Rövid időre eszméletét vesztette, majd magához térve lakására indult. Közelben lakó ismerősei kísérték haza. Előbb otthon ápolták, végül kórházi kezelésére került sor. A baleset következtében az állkapocs mindkét szárának elmozdulásával járó, 8 napon túl gyógyuló törését szenvedte el, és a bal oldalon négy fogát elveszítette. Lemezes csontegyesítő műtétet végeztek rajta. A négy fog elvesztése maradandó fogyatékosságot jelent. Az ítélet jogi indokolása szerint a terhelt több foglalkozási szabályszegést is megvalósított: így a Közlekedési és Vízügyi Miniszter 3/2001 (I.31.) KöViM rendelet
  5. §-ában, valamint a 32/
  6. (XI.10.) IKM rendelettel közzétett ÉKBSz 1.8, valamint 5.2 pontjában foglaltakat szegte meg. A felbontás miatt érintett útszakaszon a jelzések és jelzőberendezések fenntartását, megfelelő helyzetét a közúton munkálatot végzőnek a szükséghez képest, akár folyamatosan ellenőriznie és biztosítania kell, ez a kötelezettség a végleges helyreállításig fennáll. Az építkezés teljes befejezése után az elvonulás végrehajtásáról és a munkahely átadásáról, ezen felül a munkaterületen belüli közlekedés biztonságos kialakításáról is neki kellett volna gondoskodni. A mindezeket elmulasztó terhelt bűnösségét a bíróság a Btk.
  7. §
(1)bekezdésébe ütköző, és a
(2)bekezdés
  1. a)pontja szerint minősülő maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében állapította meg. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője útján nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyben - a bűncselekmény téves anyagi jogi megítélését sérelmezve elsődlegesen az ítélet megváltoztatását és a terhelt bűncselekmény hiányában történő felmentését, másodlagosan a megalapozatlan ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatásának elrendelését kérte. Jogi okfejtése szerint a terhelt magatartása következtében közvetlen veszélyhelyzet nem jött létre. A foglalkozási szabályszegés és a bekövetkezett eredmény közötti okozati összefüggés tekintetében a tényállás a szabadsága alatt a terheltet helyettesítő személy(
  2. ek)mulasztására nézve felderítetlen, és ezért megalapozatlan. A terheltnek ugyanis a szabadságának megkezdését követően lehetősége sem volt arra, hogy a balesetet megelőző körülményeket megváltoztassa, a munkahelyet biztonságtechnikai szempontból ellenőrízze, ezért büntetőjogi felelőssége sem állapítható meg. A Legfőbb Ügyészség BF.2478/2009. számú írásbeli nyilatkozatában a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. A tényállás felderítetlenségét és megalapozatlanságát sérelmező részében a felülvizsgálati indítványt a törvényben kizártnak, érdemben pedig alaptalannak tartotta. Kiemelte, hogy az ítéleti tényállás szerint a terhelt az ítéletben hivatkozott jogszabályokban rögzített foglalkozási szabályokat megszegte, ezzel okozati összefüggésben a törvényi tényállás megvalósulásához szükséges súlyos eredmény bekövetkezett. A terhelt, mint felelős építésvezető, a munkaterületet érintő útszakasz kezelője szabadsága idejére nem gondoskodott az őt terhelő, jogszabályon alapuló kötelezettségeinek más általi teljesítéséről. Büntetőjogi felelősségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése nélkül került sor. A felülvizsgálati eljárásban megtartott nyilvános ülésen a védő az írásbeli indítványt változatlanul fenntartotta. A Legfőbb Ügyészség képviselője felszólalásában kifejtette, hogy az irányadó tényállás alapján a terheltnek felróható, hogy részéről a munka átadás-átvételére a szabadság megkezdését megelőzően nem került sor. A mulasztásai miatt kialakult veszélyhelyzet közvetlen volt. A terhelt kötelességszegésben megnyilvánuló mulasztása és a bekövetkezett eredmény között az okozati összefüggés fennáll. A terhelt a sértett sérülését illetően hangot, de továbbra is vitatta bűnösségét. sajnálkozásának adott III. A Legfelsőbb Bíróság osztotta a Legfőbb Ügyészség eljárásjogi érveit abban, hogy a felülvizsgálati indítványnak a tényállást támadó részei felülvizsgálat alapjául nem szolgálhatnak. A terheltnek felrótt bűncselekmény téves anyagi jogi megítélését illetően - a tényállást vitató érvektől eltekintve - a védői érveléssel értett egyet. A Be. 423. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás során a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó. Az indítvány - e törvényi tilalom ellenére - támadta a tényállás hiányosságait, amikor arra hivatkozott, hogy elmaradt a terhelten kívül álló személyek foglalkozási szabályszegésének vizsgálata, s ebből eredően a tényleges felelősségi viszonyok tisztázatlanok maradtak. Mindemellett a tényállás felderítetlenségét érintő védői érvek - a vádelvvel ellentétesen - a terheltnek felrótt cselekmény ténybeli keretein is kívül estek: a bíróság csak a terheltnek felrótt cselekményről határozhatott és nem vizsgálhatta a vádban nem szereplő más személyek büntetőjogi felelősségét. A felülvizsgálati eljárásban irányadó ítéleti tényállás szerint az útburkolat felbontásával járó, tavasszal befejezett csatornázási munkálatok kivitelezésének felelős építésvezetője a terhelt volt. Az útfelbontás során keletkezett munkagödröt visszatöltötték, de a korábbi szinthez képest 10 cm szintkülönbség maradt. A munkaterület - a későbbi feladatok elvégzésének szükségessége miatt - továbbra is a terheltet foglalkoztató cég kezelésében volt. Később, a D.-V. Kft. munkálatai során a területen kátyúk keletkeztek, amelyeket ideiglenesen, zúzott kővel fedtek be. Ebben az időben a terhelt már folyamatosan szabadságát töltötte, később munkaviszonya megszűnt, munkahelyére nem tért vissza. Augusztus 4-én nagyobb mennyiségű eső hullott a város térségében. Másnap a rendszeresen a felbontással érintett útszakaszon közlekedő sértett kerékpárjával egy 30-50 cm mély és mintegy 1 méter átmérőjű munkaárokba zuhant bele. Az elsőfokú bírósági ítélet indokolása - a bizonyítékokat elemző részében több, az ügyben tényként elfogadott, releváns megállapítást rögzít, amelynek figyelembe vétele a terhelt büntetőjogi felelősségének megítélését érintik. Az ítélet indokolása a terhelt tényállításai és az azt alátámasztó tanúvallomások alapján rögzítette, hogy amikor a terhelt és munkatársai a munkaterületről levonultak, azt megfelelő korláttal, szalaggal megjelölték (elsőfokú ítélet
  1. oldal utolsó és
  2. oldal első bekezdés). A Legfelsőbb Bíróság a terheltnek felrótt bűncselekmény anyagi jogi megítélése során e ténynek is jelentőséget tulajdonított. Az alapügyben eljárt bíróságok a terheltnek felrótt mulasztás vizsgálata kapcsán mindemellett a balesetvédelmi előírások jogi hátterét sem derítették fel a szükséges körben. A 3/
  3. (I.31.) KöViM rendelet
  4. §-a szerint a munkát végző kivitelező felelős az út kezelője által meghatározott feltételeknek megfelelően az úton vagy annak közvetlen közelében végzett, a közúti forgalmat érintő munka miatt szükséges közúti jelzőtáblák, útépítési elkorlátozó elemek és eszközök, a forgalomirányító jelzőlámpák és az útelzáró jelzőlámpák elhelyezéséért, fenntartásáért, továbbá eltávolításáért. E jogszabály melléklete, A Közutakon Végzett Munkák Elkorlátozási és Forgalombiztonsági Szabályzata (EFSZ) 1.9 pontja értelmében a jelzések és jelzőberendezések fenntartását, megfelelő helyzetét a közúton munkálatot végzőnek (ha szükséges folyamatosan) ellenőriznie és biztosítania kell. Ez a kötelezettség fennáll akkor is, ha a munkavégzés szünetel, de az elkorlátozást fenn kell tartani. Az irányadó tényállás szerint a terhelt munkakörét átvevő építésvezető a balesettel érintett munkaterületről tudott, ám ott egyszer sem járt (elsőfokú ítélet
  5. oldal
  6. bekezdés). Augusztus
  7. napján a sértett egy kb. 30-50 cm mély és 1 m hosszú árokba zuhant kerékpárjával, jóllehet a munkaterületet korábban a terhelt felügyelete mellett 10 cm-es szintkülönbséggel fedték. A talajviszonyok jelentős megváltozása, s ezzel a balesetveszély megnövekedése a munkaterület folyamatos ellenőrzésére köteles kivitelező felelősségi körébe esik. A terhelt távozása után elmaradt a terület balesetvédelmi ellenőrzése és a megváltozott körülményekhez képest szükséges elkorlátozása. Ez pedig a terhelt munkakörének átadásával, az átadás módjával semmiféle összefüggésben nem állt. Mindezt figyelembe véve a jogerős ítélet téves jogkövetkeztetésével ellentétben nem volt megállapítható, hogy a sértett sérüléséhez vezető okfolyamatot a terhelt foglalkozási szabályszegése, mulasztása, munkakörének hiányos átadása idézte volna elő. Büntetőjogi felelősségét az eljárt bíróságok a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapították meg. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatokat a Be.
  8. §
(1)bekezdés a) pontja alapján megváltoztatta, és maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot. A terheltet a Be. 331. §
(1)bekezdés és a Be. 6. §
(3)bekezdés a) pontjára figyelemmel az ellene maradandó fogyatékosságot okozó foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette. A Be. 585. §
(1)bekezdésében írtaknak megfelelően rendelkezett a pénzbüntetés és a bűnügyi költség címén befizetett összegek visszatérítéséről. Az ítélet elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. Az ismételt indítvány benyújtását tiltó figyelmeztetés a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul. Budapest,
  1. március
  2. Dr. Schäfer Annamária s.k. a tanács elnöke, Dr. Csere Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Molnár Gábor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző Kné

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.