A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.II.326/2009/10.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év szeptember hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : Az embercsempészés bűntette miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Soproni Városi Bíróság B.255/2007/
- számú ítéletét, valamint a Győr-MosonSopron Megyei Bíróság 1.Bf.251/2007/
- számú végzését a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A felülvizsgálat során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. A Soproni Városi Bíróság a
- év június hó
- napján meghozott ítéletével a II. rendű terhelt bűnösségét 1 rendbeli folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett embercsempészés bűntettében állapította meg. Ezért őt 1 év 6 hónapi végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte. Rendelkezett a bűnjelekről és megállapította, hogy az eljárás során felmerült tolmácsdíjat az állam viseli. (Az elsőfokú bíróság döntött a felülvizsgálati indítvánnyal nem érintett az I. rendű és a III. rendű terheltek büntetőjogi felelősségéről is. Velük szemben az elsőfokú bíróság ítélete
- év június hó 14., illetve június hó
- napján jogerőre emelkedett.) Az II. rendű terheltre vonatkozó ítéleti tényállás lényege szerint a terheltek (részben a Soproni Városi Bíróság
- év május hó
- napján jogerős B. 487/2005/
- számú ítéletben marasztalt társaikkal együtt) több személyt juttattak ki, illetve próbáltak meg kijuttatni Ausztrián keresztül más Európai Uniós tagállamba. A külföldi személyeket a II. rendű és a III. rendű terhelt, valamint társuk szervezték. Az I. rendű terhelt vette fel a kapcsolatot a II. rendű terhelttel és megbeszélték a bűncselekmény elkövetésének részleteit. A kicsempészendő embereket a II. rendű terhelt ültette taxiba, amivel az átrakodás helyéig utaztak. A II. rendű terhelt kapcsolatban állt az I. rendű terhelttel, aki a gépkocsivezetőként, illetve előfutóként tevékenykedő személyeket irányította. Egymással a kapcsolatot mobiltelefonon tartották. A tényállás 3., 4.,
- és
- pontjában rögzítettek szerint s II. rendű terhelt egy hónap alatt több mint tíz ismeretlen állampolgárságú külföldi személy Ausztriába történő illegális kijuttatásában működött közre. A szállításban résztvevő személyek úgy tudták, hogy az átvitelért emberenként 300 eurót kapnak, illetve az I. rendű terhelt a gépkocsivezetőknek alkalmanként 15 000 forintot ígért. E tényállás alapján a bíróság s II. rendű terhelt cselekményét a Btk.
- §
(1)bekezdés b) pontjába ütköző és a
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontja, valamint a
(3)bekezdés c) pontja szerint minősülő folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett embercsempészés bűntettének minősítette. A cselekménnyel kapcsolatos jogi indokolásában a bíróság kifejtette, hogy az I. és a II. rendű terheltek cselekményeiket vagyoni haszonszerzés végett, huzamosabb időn keresztül folytatták, így az üzletszerűség aggálytalanul megállapítható(elsőfokú ítélet
- oldal). A másodfokon eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság a
- év február hó
- napján jogerős 1.Bf.251/2007/
- számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta azzal, hogy a bűncselekmény megnevezését 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntettére (Btk.
- §
(1)bekezdés a) pont,
(2)bekezdés
- a)és
- b)pont és
(3)bekezdés c) pont) helyesbítette. A másodfokú bíróság határozatának indokolásában tényként állapította meg, hogy "a részcselekmények elkövetésének időpontjai önmagukért beszélnek. A résztvevők között (elmondásuk alapján) bizonyos pénzösszegek mozogtak, volt, hogy éppen a II. rendű terhelt adta tovább a pénzt. Nyilvánvalóan, ha ő az általa megbízottaknak fizetett, akkor neki is kellett, hogy anyagi haszna származzon ebből" (
- oldal első bekezdés). Kifejtette továbbá, hogy az irányadó ítélkezési gyakorlat szerint nem kizárt e minősítő körülménynek egyetlen bűncselekmény elkövetése esetén történő megállapítása sem, ha a rendszeres haszonszerzésre irányuló célzat fennáll, miként az sem feltétel, hogy az elkövetőnek kizárólagos egyetlen vagy fő kereseti forrása legyen a bűncselekmények elkövetéséből származó jövedelem. Elegendő, ha az elkövetőt rendszeres mellékkereset szerzésére irányuló célzat vezeti. II. A jogerős ügydöntő határozat ellen a II. rendű terhelt meghatalmazott védője nyújtott be a Be.
- §
(1)bekezdés b) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt. Anyagi jogi törvénysértésként kifogásolta, hogy a bíróság a II. rendű terhelt cselekményét üzletszerűen elkövetettként minősítette, holott az elsőfokú bíróság ítéletének tényállásában csupán az szerepel, hogy a II. rendű terhelt a bűncselekmény megszervezésében és biztosításában vett részt. Nem tartalmazza, hogy a II. rendű terhelt akár ismert, akár ismeretlen összeget átvett volna. Sérelmezte, hogy e körben a bíróság bizonyítást sem vett fel. Álláspontjának alátámasztására hivatkozott a BH.2005/
- számú jogesetben kifejtettekre. A BH.1983/
- számú jogesetre alapított érvelése szerint a munkaviszonyban álló, rendszeres keresettel rendelkező és rendezett anyagi körülmények között élő II. rendű terhelt esetében a bíróságnak vizsgálnia kellett volna, hogy megállapítható-e a rendszeres mellékjövedelem megszerzése érdekében a bűnelkövetésre való berendezkedés. Az eljárt bíróságok tévesen minősítették a II. rendű terhelt cselekményét, az helyesen: a Btk.
- §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott és büntetendő embercsempészés bűntette. A törvénysértő minősítés törvénysértően súlyos büntetés kiszabását eredményezte, ezért az enyhébb minősítésnek megfelelően a büntetés enyhítését kérte. A Legfőbb Ügyészség BF.1090/
- számú átiratában - és képviselője a nyilvános ülésen - a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. Álláspontja szerint a folytatólagosan megvalósított embercsempészés üzletszerűen elkövetettnek minősítése és a kiszabott büntetés törvényes. A bűncselekmény alapesetként minősítése esetén sem törvénysértő a kiszabott büntetés, ezért a megtámadott határozatokat hatályában tartására tett indítványt. A felülvizsgálati eljárásban tartott nyilvános ülésen a védő az írásbelivel egyezően fenntartott indítványát azzal egészítette ki, hogy az üzletszerűen elkövetés minősítő körülménye törvényes vád hiányában nem állapítható meg. A II. rendű terhelt felszólalásában az alapügyben előadott védekezését megismételve arra hivatkozott, hogy összetévesztették a sógorával. III. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványt vizsgálva megállapította, hogy a bírói bizonyítással összefüggő kifogások a sérelmezett határozat érdemi felülvizsgálatát nem alapozzák meg, az a törvényben kizárt. A Be.
- §
(1)bekezdésében foglaltak szerint a felülvizsgálati eljárásban, a jogerős ítéletben megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. Ebből következően a tényállás alapjául elfogadott bizonyítékok és azok mérlegelése sem vitatható. Ezért a II. rendű terheltnek a sógorával történt összetévesztésre vonatkozó kifogása valójában az irányadó tényállás támadását jelenti. A II. rendű terhelt cselekményével összefüggésben a védő által hivatkozott, a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt eljárási törvénysértésre hivatkozást alaptalannak találta. A vádelv érvényesüléséhez az ítéletben, illetőleg a vádban megfogalmazott tett lényegi azonossága szükséges és elégséges, amellett, hogy a Be. 2. §
(2)bekezdésében rögzített vádelv szerint a bíróság csak olyan cselekmény alapján dönthet a megvádolt személy büntetőjogi felelősségéről, amelyet a vád tartalmaz. Nem szükséges azonban a vád és az ítélet tényállása között teljes történeti azonosságnak lennie: az elkövetés helye, ideje, módja, eszköze, motívuma, eredménye, stb. tekintetében az ítélet - a bizonyítás eredményeként - eltérhet a vádirati tényállástól, anélkül, hogy a vádelvet sértené (BH. 2005/7.; HGY. 2005/1199.). Az elsőfokú bíróság ítélete direkt módon valóban nem tartalmazza az üzletszerű elkövetés megállapításához szükséges tényeket, de a másodfokú bíróság - bár a tényállás perrendszerű kiegészítése nélkül - tett erre ténybeli következtetést. A következetes bírói gyakorlat szerint mindazok a ténymegállapítások, amelyek ítélet-szerkesztési hiba folytán ugyan nem a tényállási részben, de szerepelnek az ítéletben, az irányadó tényállás részét képezik. Ezért Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletének indokolásából (4. oldal első bekezdés) a tényállás részének tekintette azt a megállapítást, hogy a II. rendű terhelt tevékenységéért pénzt kapott. Így nem helytálló az indítvány azon hivatkozása, hogy az irányadó tényállás szerint a II. rendű terheltnek nem származott anyagi haszna az embercsempészésből. Mindezekre figyelemmel nem sértett anyagi jogszabályt az eljárt bíróság, amikor a II. rendű terhelt cselekményét a Btk. 218. §
(1)bekezdés a) pont,
(2)bekezdés a),b) pont és
(3)bekezdés c) pont szerint minősítette, a kiszabott büntetés sem törvénysértő. A Be. 416. §
(1)bekezdésének b) pontja alapján felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetőleg a büntetés végrehajtását a Btk.
- §-ában foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel. Ha azonban a minősítés törvényes és az annak alapján kiszabott büntetés (alkalmazott intézkedés) is megfelel a büntető anyagi jog szabályainak, akkor a Be.
- §
(1)bekezdésének b) pontjában írt okból nincs lehetőség a jogerős határozatban kiszabott büntetés megváltoztatására. A Legfelsőbb Bíróság ezért - mind a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában megjelölt feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező szabálysértést sem észlelt - a Be.
- § alapján a megtámadott határozatokat a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. A felülvizsgálat során felmerült bűnügyi költség viseléséről a Be.
- § szerint rendelkezett. A végzés ellen fellebbezést a Be.
- §
(4)bekezdése, felülvizsgálatot a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. Az ismételt indítvánnyal kapcsolatos tájékoztatás a Be. 418. §
(3)és a Be. 421. §
(3)bekezdésén alapul. Budapest,
- év szeptember hó
- napján Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Csere Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Schäfer Annamária s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző Kné