A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.988/2009/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év január hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t : A lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Mátészalkai Városi Bíróság 11.B.83/2007/
- számú ítéletét, illetőleg a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 3.Bf.815/2008/
- számú végzését megváltoztatja; a terheltet az ellene lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntette miatt emelt vád alól felmenti. Elrendeli a bűnügyi költség címén befizetett 44.400 (negyvennégyezer-négyszáz) forint összegnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terheltnek történő visszatérítését. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 4.150 egyszázötven) forint bűnügyi költséget az állam viseli. (négyezer- Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Mátészalkai Városi Bíróság a
- szeptember
- napján kihirdetett 11.B.83/2007/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntettében (Btk. 263/A. §
(1)bek. a) pont). Ezért őt megrovásban részesítette. Védelmi fellebbezés alapján eljárva a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a
- március
- napján meghozott 3.Bf.815/2008/
- számú végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta azzal, hogy a bűncselekmény helyes megnevezése lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette (Btk. 263/A. §
(1)bek. b) pont). Az elsőfokú ítélettel megállapított - és a másodfokú bíróság által is irányadónak tartott - tényállás lényege a következő. A terhelt minősítéssel rendelkező sportlövő, igazolt sportolója egy lövészklubnak, valamint a egy sportegyesület lövész szakosztályának. A Sportszövetségnek a sportegyesület lövész szakosztálya a tagja, a lövészklub nem tagja.
- évben a terhelt fegyvertartási engedélyét a rendőrhatóság - a terhelttel szemben szándékos bűncselekmény miatt folyamatban lévő büntetőeljárás miatt - visszavonta.
- évben a terhelt fegyvertartási engedéllyel nem rendelkezett.
- április
- napján a terhelt a lövészklub vezetőjétől anyagmozgatási jeggyel - versenyzés céljából - átvett 1 db sportpuskát, 1 db sportpisztolyt és 2240 db lőszert.
- április
- és április
- napján a terhelt Budapesten a Sportszövetség minősítő versenyén vett részt; ahol a sportegyesület színeiben versenyzett.
- április
- napján a terhelt versenyezni akart, azonban az odautazás közben rosszul lett, így lövészetet nem végzett.
- április
- napján a terhelt a sportegyesület színeiben részt vett az ezen egyesület versenyén, valamint április
- és
- napján, a verseny előtti lőgyakorlaton. A terhelt semmit. a versenyeken az átvett lőszerből nem használt fel A
- április
- napján felvett fegyvereket és lőszert
- április 15-16-i és április 22-i versenynapot követően a terhelt nem adta vissza a lövészklub vezetőjének. A
- április 15-16-i versenynapot követően az április 22-i versenynapig a fegyvereket a lövészklub titkára, míg a lőszert a terhelt tartotta magánál. A
- április 22-i versenyt követően április 27-i és 28-i edzésnapig, illetve az április 29-i versenynapig a fegyvereket és a lőszert a terhelt tartotta magánál. Ez idő alatt a terhelt a fegyvereket és a lőszert lakásán, páncélszekrényben, más által hozzá nem férhető módon tartotta, illetve tárolta. A fegyverekről és lőszerekről szóló 253/
- (VIII.31.) Korm. rendelet
- §
(6)bekezdés szerint a sportegyesület lőfegyverét és lőszerét a sportegyesület igazolt sportolójának a sporttevékenység (edzés, verseny), illetve az ezekre történő szállítás időtartamára átadhatja. A versenynapokon kívül a terhelt engedély nélkül tartotta magánál a versenyzés céljából felvett lőfegyvereket és lőszert. Az elsőfokú bíróság jogi értékelése szerint a 253/2004. (VIII.31.) Korm. rendelet nem ad lehetőséget arra, hogy a sportegyesület a rendelettel meghatározott időpontokon túli időpontra is átadja a fegyvert és a lőszert. Következésképpen a terhelt a verseny-, és edzésnapokon kívüli, valamint az oda- és visszautazás idején túli időben engedéllyel nem rendelkezett, ekkor a nála lévő fegyverek és lőszerek birtoklása jogszerűtlen volt. Ezáltal megvalósította a Btk. 263/A. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző bűncselekményt. Az elsőfokú bíróság kifejtette továbbá, hogy abban az esetben sem tekinthető az ilyen fegyvertartás engedéllyel bírónak, ha az egyesület vezetője esetlegesen hozzájárult volna ahhoz, hogy a terhelt a két verseny között ne adja vissza az átvett fegyvert, illetve lőszert. A Korm. rendelet ugyanis csak arra ad lehetőséget, hogy az egyesület a verseny és az e célból szállítás időpontjára adhatja át a lőfegyvert és lőszert. Mindezzel pedig a terheltnek és a sportegyesület vezetőjének egyaránt tisztában kellett lennie. A másodfokú bíróság a bűnösségre vont jogi következtetéssel egyetértett, azonban - az elsőfokú ítélettől eltérő - álláspontja szerint a bűncselekmény a Btk. 263/A. §
(1)bekezdés b) pontjába ütközik. A terhelt ugyanis a Korm. rendelet 35. §
(1)és
(3), valamint 37. §
(6)bekezdése alapján a versenyek, illetve az ezekre szállítás időpontjában engedéllyel tartotta magánál a sportegyesület fegyvereit és lőszerét. Ehhez képest pedig - tényállás szerinti magatartásával - nem engedély nélkül tartotta a lőfegyvereket és lőszereket, hanem a tartásukra vonatkozó engedély kereteit lépte túl, mivel időben nem adta vissza azokat. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő - a Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontját megjelölve felülvizsgálati indítványt a bűnösség megállapítása miatt, felmentés érdekében. Indokai szerint az irányadó tényállásban írt magatartásával hivatkozva az EBH
- számú döntésben foglaltakra - nem valósított meg bűncselekményt. A 253/
- (VIII. 31.) Korm. rendelet a versenyző részére történt lőfegyver átadása kapcsán konkrét időkorlátot nem határoz meg, így a kiadás határidőhöz kötését sem tartalmazza; a
- §
(6)bekezdése is csupán zárójelben jelöli meg az edzés, verseny fogalmat. E körben a Korm. rendelet előírásai egyébként nem a sportolóra, hanem a sportegyesületre vonatkoznak. Ehhez képest pedig nem értelmezhetők kiterjesztőleg a sportolóra szólóan. A Legfőbb Ügyész BF.2795/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaposnak tartotta és a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését, egyben új, törvénynek megfelelő határozat meghozatalát és a terhelt bűncselekmény hiányában való felmentését indítványozta. Álláspontja szerint - az EBH
- számú döntésben foglaltakra is figyelemmel - anyagi jogi rendelkezést sért a terhelt bűnösségének megállapítása. A Legfelsőbb Bíróság az ügyben a Be.
- §-ának
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott; melyen a védő a felülvizsgálati indítványt fenntartotta és azzal, az ügyész pedig az átiratában foglaltakkal egyező tartalommal szólalt fel. A felülvizsgálati indítvány alapos. A Be. 416. §
(1)bekezdésének a) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. Lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntettét követi el · · · a Btk. 263/A. §
(1)bekezdés a) pontja alapján, aki lőfegyvert vagy lőszert engedély nélkül készít, megszerez, tart vagy forgalomba hoz, a Btk. 263/A. §
(1)bekezdés b) pontja alapján, aki a lőfegyver vagy lőszer készítésére, megszerzésére, tartására vagy kereskedelmére vonatkozó engedély kereteit túllépi, a Btk. 263/A. §
(1)bekezdés c) pontja alapján, aki engedéllyel tartott lőfegyverét, lőszerét engedéllyel nem rendelkezőnek átadja. Az elsőfokú bíróság szerint a terhelt magatartása a Btk. 263/A. §
(1)bekezdés a) pontjába, a másodfokú bíróság szerint pedig a Btk. 263/A. §
(1)bekezdésének b) pontjába ütközik. Mindkét álláspont téves. Az eljárt bíróság a terhelt bűnösségét a büntető anyagi jog szabályának megsértésével állapította meg. Figyelmen kívül hagyta ugyanis, hogy a törvényi tényállás elemét képező engedély alatt a rendőrség által kiadott engedély értendő. [EBH 1758.] A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (Ftv.) 3-4. §-a szabályozza a hatósági engedélyezést. Az Ftv. 3. §
(6)bekezdése alapján az engedély kiadása és visszavonása a rendőrség hatáskörébe tartozik. A fegyverekről és lőszerekről szóló 253/
- (VIII. 31.) Korm. rendelet (R.) szabályozása szerint engedély konkrét személynek és szervezetnek (R.
- §) is adható. Az R.
- §-a pedig mindkét kört illetően szabályoz olyan eseteket, amikor az engedélyes a lőfegyverét, lőszerét átengedheti, átadhatja. Az R.
- §
(1)bekezdés b) pontja alapján sportlőfegyver és hozzátartozó lőszer megszerzésére és tartására engedélyt kaphat (mint szervezet) a sportlövészettel foglalkozó, nyilvántartásba vett sportegyesület, ha az országos sportági szakszövetségi tagságot igazolja. Az R. 37. §
(6)bekezdése szerint a sportegyesület lőfegyverét és lőszerét a sportegyesület sportolójának a sporttevékenység (edzés, verseny), illetve az ezekre történő szállítás időtartamára átadhatja. Az átadásnak - eltérően például az R. 37. §
(4)bekezdésében szabályozott átengedés esetétől - nem feltétele, hogy az átvevő az átadott lőfegyver, lőszer tartására egyébként jogosult legyen. Következésképpen az R. alapján nem kell rendőrség engedélye ahhoz, hogy a sportegyesület lőfegyverét és lőszerét igazolt sportolójának átadja. Ennek lehetősége az R. 37. §
(6)bekezdése alapján biztosított. Ekként pedig az ilyen átadás - értelemszerűen - nem tartozik a Btk. 263/A. §
(1)szerinti engedély fogalma alá. bekezdésének törvényi tényállása Másfelől - amint arra az indítvány is hivatkozott - az R. 37. §
(6)bekezdése szerinti szabályozás címzettje az átadó, a sportegyesület. A szabályozás az átvevőre (így a terheltre) vonatkozó korlátozást, kötelezettséget valójában nem tartalmaz. A Btk. 263/A. §
(1)bekezdése szerinti törvényi tényállás keretdiszpozíció, amit a háttér (igazgatási) normák töltenek ki tartalommal. Mindezek alapján pedig - ezen háttér (igazgatási) normákban - nincs jogi alap annak megállapítására, hogy az irányadó tényállásban írt magatartásával a terhelt a Btk. 263/A.§
(1)bekezdése szerinti engedély nélkül, vagy engedély kereteit túllépve tartotta volna magánál a lőfegyvereket és lőszereket. A terhelt magatartása tehát nem tényállásszerű. Ekként a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatot a Be. 427. §
(1)bekezdésének a) pontja alapján megváltoztatta, s a terheltet az ellene lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette miatt emelt vád alól a Be. 331. §-ának
(1)bekezdése alapján, a Be. 6. §
(3)bekezdésének a) pontja szerinti okból - bűncselekmény hiányában felmentette; egyben a Be. 585. §
(1)és
(3)bekezdése alapján rendelkezett az időközben bűnügyi költség címén befizetett összeg terheltnek történő visszatérítéséről. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Budapest,
- január
- Dr. Demeter Ferencné s.k. a tanács elnöke, Dr. Márki Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Varga Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő N-né TH