A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.899/2009/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év február hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t : A folytatólagosan elkövetett sikkasztás vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Nyíregyházi Városi Bíróság 7.B.2555/2008/
- számú ítéletét annyiban változtatja meg, hogy a terhelttel szemben kiszabott vagyonelkobzást mellőzi, egyebekben az elsőfokú ítéletet hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 4.150 egyszázötven) forint bűnügyi költséget az állam viseli. (Négyezer- Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Nyíregyházi Városi Bíróság a
- január
- napján kelt,
- január
- napján jogerőre emelkedett 7.B.2555/2008/
- számú ítéletével a terheltet folytatólagosan elkövetett sikkasztás vétsége /a Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (Btk.) 317.§
(2)bekezdés I. fordulat/ miatt 2 évre próbára bocsátotta. A bíróság 63.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el, ugyanakkor kötelezte Sz. J.-né magánfélnek 63.000 forint kár megfizetésére is. A megállapított tényállás a következő. A terhelt és Sz. J.-né sértett T.-en szomszédok voltak. Sz. J.-né sértett
- október elején G.-re költözött, ezért
- november 16-án írásbeli meghatalmazást adott a terheltnek arra, hogy postán érkező valamennyi küldeményét átvegye. A terhelt
- október
- napja és
- február
- napja között - meghatalmazással - összesen 11 alkalommal vett át pénzküldeményt, amelyet Sz. J. gyermektartásdíj címén küldött Sz. J.-né részére. A terhelt az átvett, összesen 63.000 forint készpénzt nem adta át Sz. J.-né sértett részére, azzal sajátjaként rendelkezett. A jogerős ügydöntő határozat ellen a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség BF.4315/2009/
- szám alatt a terhelt javára a büntetőeljárásról szóló
- évi XIX. törvény (Be.) 416.§
(1)bekezdés b) pontja alapján a vagyonelkobzás törvénysértő alkalmazása miatt nyújtott be felülvizsgálati indítványt. A Legfőbb Ügyészség BF.2469/2009. számú átiratában - és az ügyész a nyilvános ülésen is - a felülvizsgálati indítványt fenntartotta és a megtámadott határozat megváltoztatását, a terhelttel szemben a 63.000 forint erejéig elrendelt vagyonelkobzás mellőzését indítványozta. A felülvizsgálati indítvány alapos. Anyagi jogszabályt sértett az eljáró bíróság, amikor a sértettnek megítélt kártérítés mellett a terhelttel szemben vagyonelkobzást rendelt el anélkül, hogy az intézkedés törvényi feltételeit vizsgálta volna. A Btk. 77/B.§
(5)bekezdés a) pontja szerint nem rendelhető el vagyonelkobzás arra a vagyonra, amely a büntetőeljárás során érvényesített polgári jogi igény fedezetéül szolgál. A vagyonelkobzás alkalmazása nem veszélyeztetheti a sértett vagyoni kárának megtérítését. Az idézett törvényi rendelkezésből következően nem alkalmazható a vagyonelkobzás intézkedés, ha a megítélt kártérítés összege eléri a vagyonelkobzás alá vonható vagyon nagyságát. Az adott ügyben a terhelt a sértett sérelmére elkövetett sikkasztás bűncselekménye révén 63.000 forintot szerzett. A sértett polgári jogi igényére tekintettel a bíróság ugyanezen összegre a terheltet a sértett részére kártérítés megfizetésére kötelezte. Ha a bűnös úton elért vagyongyarapodás a polgári jogi igény megítélésével kimerült, vagyonelkobzásnak nincs helye (69/2008. BK vélemény). A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a városi bíróság ítéletét a Be. 427.§
(1)bekezdés a) pontja alapján megváltoztatta és maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot. Ennek keretében a terhelttel szemben 63.000 forint erejéig elrendelt vagyonelkobzást mellőzte, míg egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárás során kirendelt védő díjával felmerült bűnügyi költséget a Be. 429.§ alapján az állam viseli. A Legfelsőbb Bíróság ítélete elleni fellebbezést és a felülvizsgálatot a Be. 3.§-ának
(4)bekezdése, illetve a 416.§
(4)bekezdésének b) pontja, az indítvány megismétlésének lehetőségét pedig a 418.§-ának
(3)bekezdése és a 421.§
(2)és
(3)bekezdése zárja ki. Budapest,
- február
- Dr. Akácz József s.k. a tanács elnöke, Dr. Demeter Ferencné s.k. előadó bíró, Dr. Varga Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő N-né TH