Pfv.VIII.21.378/2009/
- A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága mint felülvizsgálati bíróság a dr. Bencze Péter ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperesnek (felperes címe) a dr. V.E. jogtanácsos által képviselt alperes (alperes címe) ellen 1.350.000 forint és járulékai megfizetése iránt a Székesfehérvári Városi Bíróságon 4.P.22.048/
- számon megindított, és a Fejér Megyei Bíróság 1.Pf.22.776/2008/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes
- sorszámú felülvizsgálati kérelme alapján
- január
- napján megtartott nyilvános felülvizsgálati tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A felperes a saját felülvizsgálati perköltségét maga viseli. I n d o k o l á s : A felperes a tulajdonában lévő F. ... gyártmányú AAA-111 forgalmi rendszámú személygépkocsira biztosítási alkusz útján Casco vagyonbiztosítási szerződést kötött az alperessel
- szeptember
- kockázatviselési kezdettel. A felperes szerződési ajánlata szerint „a gépjárművel kapcsolatos korábbi lényeges események nem történtek".
- december 23-án a gépjárművet város, ... út
- szám alatti parkolóból ismeretlen tettes eltulajdonította. A felperes feljelentése alapján a rendőrség a nyomozást megszűntette. A felperes kárbejelentésére az alperes közölte, hogy a biztosítási szerződést érvénytelennek tekinti, azt megtámadja, ebből kifolyólag szolgáltatást nem nyújt a felperesnek. Erre tekintettel előterjesztett keresetében a felperes a Casco biztosítási szerződésre hivatkozással kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 1.350.000 forint lopáskár valamint ezen összegnek
- március 21-től a kifizetésig járó törvényes mértékű késedelmi kamatai megfizetésére. Az alperes a kereset elutasítását kérte, majd viszontkeresetet emelt, mellyel a Casco biztosítási szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte arra tekintettel, hogy annak megkötésekor a felperes lényeges körülményeket - így a gépjármű előzményi sérülését, és azt, hogy kapott-e és kitől kártérítést elhallgatott. Az elsőfokú bíróság a másodfokú bíróság által helybenhagyott ítéletével a felperes keresetét elutasította, és az alperes viszontkeresetének helytadva megállapította, hogy a felek között
- szeptember 11-én létrejött Casco biztosítási szerződés érvénytelen. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizesse vissza a felperesnek az általa
- szeptember
- és december
- között kifizetett 65.717 forint biztosítási díjat, a felperest pedig arra, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen vissza 84.554 forint kárösszeget, valamint ugyanezen határidő alatt 100.000 forint perköltséget. A bíróság az alperes viszontkeresetének megalapozottságát vizsgálva megállapította, hogy a felperes a szerződés megkötésekor és a későbbi kárrendezési eljárás folyamán is megtévesztő magatartást tanúsított. Az alperes számára csak
- januárjában, a felperes meghallgatása során derült ki az, hogy a felperes több adatot már a szerződés megkötésekor és a káresemény bejelentésekor is valótlanul közölt. Úgy nyilatkozott, hogy a gépjárműnek a vásárlást megelőzően nem volt sérülése, azon a vásárlás óta sem keletkezett sérülés, majd
- január 19-én az alperesnél közölte, hogy a használatában lévő gépkocsival több alkalommal okozott balesetet. Így
- márciusában külföldön, amikor a gépkocsi lökhárítója sérült meg,
- júniusában, amikor a gépkocsi nem sérült meg és a balesetért a felelősségét sem ismerte el, majd
- novemberében, amikor a szélvédője egy felpattanó kő miatt megrepedt. A tárgyalási jegyzőkönyvbe foglaltan azt adta elő, hogy a gépjármű vásárlása és a perbeli eset között egy káreset történt, amikor a gépkocsi egy éves kora körül hátulról nekiment egy autónak. Ez
- május 15-én történt.
- december elején egy felpattanó kő károsította a szélvédőt. A bíróság az alperes
- sorszám alatt csatolt iratai alapján megállapította, hogy
- április 19-étől a felperes a perbeli gépkocsira a XY Biztosítónál rendelkezett biztosítási szerződéssel. Ennek alapján a felperes
- október 5-én jelentett be károsodást, amellyel összefüggésben a biztosító részben teljesített, majd a biztosító
- november 16-án,
- április 22-én és május 12-én újabb kárkifizetést teljesített. Ezen túlmenően a felelősségbiztosítási szerződés alapján több kár kifizetése történt, majd
- szeptember 8-án a Casco biztosítási szerződés alapján a biztosító 911.200 forintot fizetett a felperesnek.
- január
- és
- december
- napja között a felperes nem rendelkezett Casco biztosítással a gépjármű felelősségbiztosítása pedig díj nemfizetés miatt szűnt meg.
- március 1-i kárcselekmény miatt az olasz kárrendezési iroda a károkozó helyett kártérítést fizetett egy Olaszországban történt káresemény kapcsán. Ezt követően a
- június 7-i károkozás miatt az YX Biztosító 973.619 forintot utalt ki egy olasz kárrendezési irodának. Az elsőfokú bíróság mindezekből azt a következtetést vonta le, hogy a felperes mind a szerződés megkötésekor, mind pedig a lopáskár bejelentésekor elhallgatta, hogy a gépjármű igen jelentős mértékű előzményi károkat szenvedett. A BH 2004/
- szám alatt közzétett jogesetben foglaltakat is alapulvéve állapította meg a bíróság a szerződés érvénytelenségét és arra hivatkozott, hogy a felperes megtévesztő magatartásával olyan szerződés megkötésére bírta rá az alperest, amelyben a szerződési akarata egyébként hiányzott. Ezért az alperest a felvett biztosítási díjak, míg a felperest a szélvédő kár címén kifizetett kártérítési összeg visszafizetésére kötelezte. A felperes fellebbezése alapján eljárva a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet helybenhagyta. A másodfokú bíróság a Legfelsőbb Bíróság eseti döntéseivel összhangban a Ptk. 210.§-ának
(4)bekezdése és a Ptk. 540.§-ának
(3)bekezdésének összevetésére vonatkozó álláspontokat figyelembe véve azt a véleményt fejtette ki, hogy a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülmény be nem jelentése egyben megtévesztésnek minősül. Abban az esetben, ha a biztosító mentesülésének a jogalapját ebben jelöli meg, nincs akadálya az érvénytelenségi szabály alkalmazásának. A megyei bíróság az első fokú ítéletet egyebekben indokai alapján hagyta helyben. A jogerős ítélet ellen annak hatályon kívül helyezése és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatala érdekében a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint az alperes szerződés megtámadása iránti viszontkeresete alaptalan volt, ezért az annak helytadó ítélet jogszerűtlen. A korábbi kár kifizetésével az alperes helytállási kötelezettségét elismerte, és ráutaló magatartásával megerősítette a szerződés érvényes létrejöttét. A Ptk. 210.§
(4)bekezdésének és 540.§-ának
(3)bekezdésének értelmezése kapcsán kifejtette, hogy a különös szabály lerontja az általánost, ennél fogva az adott ügyben csak a különös szabályt, tehát a Ptk. 540.§
(1)és
(3)bekezdésében foglaltakat kellett volna alkalmazni. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálat Pp. 275.§
(2)bekezdésében meghatározott korlátai között vizsgálva megállapította, hogy a felperes rendkívüli perorvoslati kérelme nem megalapozott. A felek által nem vitatott tényállás szerint a felperes úgy tájékoztatta az alperest, hogy a biztosítás elvállalása szempontjából a gépkocsival kapcsolatos korábbi lényeges események nem történtek, erre tekintettel lett A00-ás besorolású a gépkocsi bonusz fokozata. A felperes ennek megfelelően az alperes biztosítási kérdőívének kitöltése során
- január 3-án is azt közölte, hogy a vásárlást megelőzően és a vásárlás óta sem keletkezett sérülés a gépjárműn. Ugyanakkor
- január 19-én a alperes székesfehérvári kirendeltségének hivatali helyiségében úgy nyilatkozott, hogy „a használatomban lévő - perbeli - gépkocsival több alkalommal okoztam balesetet, így
- márciusában,
- júniusában, és
- novemberében". Ezen kiemelt peradatokból a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy
- decemberében, amikor az alperes biztosítási szolgáltatást nyújtott a felperesnek, még nem tudhatott a felperes gépkocsijának előzményi kárairól. Ekként a szélvédőkár megtérítése nem értékelhető a szerződés megtámadási jogáról való lemondásként (Ptk. 236.§
(3)bekezdés) a Ptk. 207.§ának
(4)bekezdése alapján. A Ptk. 210.§
(4)bekezdésében foglaltak és a Ptk. 540.§ rendelkezéseinek összevetése útján a Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében adott olyan iránymutatást, hogy a Ptk. 540.§-ának
(1)és
(3)bekezdéseiben foglalt speciális szabályok megelőzik a Ptk. 210.§-ának
(4)bekezdésében foglalt általános szabályok alkalmazását. Az adott esetben a felperes egy többszörösen kárt szenvedett gépjárművet vásárolt, majd arra kötött casco biztosítási szerződést az alperessel, amelyben erről a biztosítót külön erre irányuló kérdés ellenére sem tájékoztatta. Az alperes megalapozottan hivatkozott ezért arra, hogy a casco biztosítási szerződés kötésére irányuló szerződési akarat kialakítására lényeges hatással bír az a körülmény, hogy a jármű korábban jelentős sérüléseket szenvedett el. Ilyen esetben a biztosítók általában elzárkóznak a casco biztosítási szerződés megkötésétől, vagy azt a gépkocsi előzetes műszaki megvizsgálásához és speciális kárszámítási mód alkalmazásához kötik. A felperes magatartása ettől a lehetőségtől elzárta az alperest, amelynek következtében olyan szerződés jött létre, amelyre vonatkozóan hiányzott az alperes ügyleti akarata. Ezért az első- és a másodfokú bíróság egyaránt megalapozottan állapította meg, hogy az adott esetben a megtámadásnak a Ptk. 210. §
(4)bekezdésében írt feltételei fennálltak. Mivel az alperes esetében hiányzott a szerződési akarat, a szerződés ezen okból érvénytelen. A Ptk. 540.§
(3)bekezdésében írt közlési és változás-bejelentési kötelezettség megszegése esetén a tájékoztatás hiánya nem eredményezi a szerződési akarat fogyatékosságát vagy hiányát, ezért az ilyen szerződés érvényes, csupán azzal a jogkövetkezménnyel jár, hogy e kötelezettség megszegése miatt a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. Az adott esetben a jogerős ítélet a Ptk. felhívott rendelkezéseinek megsértése nélkül állapította meg, hogy a felperes részéről a gépjármű előzményi kárainak az eltitkolása olyan jelentőségű volt, hogy az szerződési akaratára kihatott, ezért a jogvita elbírálásának nem a Ptk. 540. §-ának
(3)bekezdése, hanem 210. §ának rendelkezése alkalmazandó. A kifejtett indokoknak megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(3)bekezdésének alkalmazásával hatályában fenntartotta. Budapest,
- január
- Dr. Bősinger Zsuzsanna a tanács elnöke s.k., Csánitzné Dr. Csiky Ilona előadó bíró s.k., Dr. Kiss Mária bíró s.k. Sipos a kiadmány hiteléül: tisztviselő