Bf.188/2009/16 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés és

(5)bekezdés I. fordulata] állapította meg, s ezért őt 2 év 8 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az első fokú bíróság rendelkezett még az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a lefoglalt bűnjelek kiadásáról és megsemmisítéséről, valamint a bűnügyi költség viseléséről. Az ítéletet az első fokú tárgyaláson eljáró ügyész tudomásul vette, a vádlott és a védő a büntetés enyhítése érdekében terjesztette elő perorvoslatát. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.510/2009/1. számú átiratában képviselője a nyilvános ülésen nem vett részt - az első fokú bíróság által a vádlott beismerő vallomása, az azzal egybehangzó tanúvallomások és szakértői vélemények alapján megállapított tényállást hibamentesnek találta. Egyetértett a vádlott bűnösségének megállapításával és a cselekmény jogi minősítésével, valamint a kiszabott büntetés mértékével is, ezért az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A védő perbeszédében a nyilvános ülésen a bejelentett fellebbezését változatlan tartalommal fenntartotta. A Pest Megyei Bíróság által megállapított tényállást elfogadta, az ítéletben is felsorolt enyhítő körülmények súlyának helyes értékelésével a kiszabott büntetés enyhítését indítványozta. A vádlott a nyilvános ülésen nem jelent meg, de a Be. 362.§

(3)bekezdése alapján a távollétében a nyilvános ülés megtartható volt, mert meghallgatása nem volt szükséges és a fellebbezés elbírálható volt a jelenléte nélkül is. A fellebbezések nem alaposak. A Fővárosi Ítélőtábla a vádlotti és a védői fellebbezés folytán a Be. 348.§

(1)bekezdése alapján bírálta felül az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárását. Ennek eredményeként megállapította, hogy a Pest Megyei Bíróság alaposan és a kellő részletességgel folytatta le a bizonyítási eljárást. Annak során a perrendi szabályokat maradéktalanul megtartva, megfelelően teljesítette ügyfelderítési kötelezettségét. A rendelkezésére álló bizonyítási anyagot értékelési körébe vonva, a bizonyítékokat egyenként és egymással is egybevetve gondosan mérlegelte, és e tevékenységéről részletesen számot is adott. A vádlott a nyomozás során elismerte a cselekmény elkövetését és beismerte bűnösségét is, a tárgyaláson azonban élve törvényadta jogával a vallomástételt megtagadta. A vádlott nyomozás során tett vallomásai közül a 2008. év január hó 24. és 25. napján tett vallomásokat a Fővárosi Ítélőtábla kirekeszti a bizonyítékok közül, mert a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság a védő értesítésével kapcsolatban nem a Be. 67.§, a 179. §

(1)-

(4)bekezdései és a 184.§ rendelkezései szerint járt el, és ezzel megsértette a vádlott védelemhez való jogát. A Be. 179. §

(4)bekezdése értelmében ugyanis a nyomozóhatóságnak kötelessége olyan időben intézkedni, hogy a terhelt megfelelő időt és lehetőséget kapjon a védekezésre való felkészülésre. A nyomozóhatóság (nyomozati irat

1. oldal) hivatalos feljegyezése szerint (
2. január 25.)
3. január hó
4. napján tévesen az
5. számú ügyvédet rendelte ki. A téves kirendelést észlelve a
6. számú ügyvédet rendelte ki a vádlott védelmére. A
7. január hó
8. napján tartott gyanúsítotti kihallgatásról a
9. számú kirendelt védőt értesítette, de a
10. számú ügyvéd abban az időben nem folytatott ügyvédi tevékenységet, ezért a vádlottnak gyakorlatilag nem volt védője a kihallgatás idején. A
11. január
12. napján tartott kihallgatás előtt a
13. számú kirendelt védőt értesítette a hatóság, a védő 12 óra 3 perckor faxon vette az értesítést és a kihallgatást 12 óra 15 perckor kezdték meg, tehát a védőnek lehetősége sem volt azon megjelenni. A kirendelt védő faxon elküldött válaszában, egyébként más elfoglaltsága miatt a védelem ellátásáról lemondott. Ugyancsak kirekeszti az ítélőtábla a bizonyítékok közül az IRM Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet Hemogenetikai Szakértői Osztálya által 7000-627/B/
14. szám alatt elkészített igazságügyi hemogenetikai szakvéleményt, mert azt a szerológus szakértő, illetve az igazságügyi hemogenetikus szakértő-jelöltek készítették el. A Be. 99.§

(1)bekezdése alapján ha a bizonyítandó tény megítéléséhez különleges szakértelem szükséges szakértőt kell alkalmazni. A szakértő, azonban nem hemogenetikai, hanem szerológus szakértő, tehát nem a szorosan vett szakterületén eljárva végzett szakértői tevékenységet, a két szakértő-jelölt, pedig nem jogosult önálló szakvélemény adására. A fenti bizonyítékok kirekesztése után az első fokú bíróság által megállapított tényállás megalapozott maradt, mert a vádlott a

1. február
2. napján tartott kihallgatásán már értékelhető vallomást tett, és felelősségét itt sem vitatta, a hemogenetikai szakvélemény által igazolt tények pedig nem bírnak különös jelentőséggel a tényállás megállapításakor, mert azt más bizonyítékok is kétségtelenné tették. A Pest Megyei Bíróság tehát a vádlott nyomozati beismerő vallomása és az azzal egybehangzó tanúvallomások, továbbá az igazságügyi orvosszakértői véleménye, valamint az egyéb bizonyítékok figyelembevételével a történeti tényállást megalapozottan állapította meg. A Fővárosi Ítélőtábla a Be. 352.§

(1)bekezdésének a/ pontja szerint az iratok tartalma alapján, az alábbiak szerint kiegészíti az elsőfokú bíróság ítéleti tényállását: A sértett születési súlya 990 gramm volt, testvére pedig 870 grammal született. Az így kiegészített tényállás - amelyet fellebbezés nem támadott - már minden vonatkozásban megalapozottá vált, tartalmazza a szükséges tényeket. Az első fokú bíróság eleget tett a törvényben írt indokolási kötelezettségének is, így az általa megállapított tényállás irányadó volt a másodfokú eljárásban. Az ekként megállapított tényállásból a Fővárosi Bíróság okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére és a cselekmény minősítése is törvényes. A büntetés kiszabása során figyelembe veendő körülményeket az első fokú bíróság helyesen sorolta fel, és azokat súlyuknak megfelelően értékelte. A Pest Megyei Bíróság által alkalmazott joghátrány a vádlott esetében arányban áll az általa elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyával és az egyéb bűnösségi körülményekkel, annak enyhítése nem indokolt. A bűnügyi költséggel kapcsolatos rendelkezést a Fővárosi Ítélőtábla a hemogenetikai szakvélemény bizonyítékok közül történő kirekesztése miatt változtatta meg és a szakvélemény elkészítésével felmerült költségeket - 785.400 Ft - az államra terhelte, érintetlenül hagyva a vádlott költségmentességéhez igazodó rendelkezést, amely szerint a kirendelt védő díját - összesen 36.600 Ft - ez esetben az állam viseli, ezért a vádlottat csak a fennmaradó 211.902 Ft bűnügyi költség viselésére kötelezte. Az első fokú ítélet egyéb járulékos rendelkezései törvényesek. A Fővárosi Ítélőtábla a Pest Megyei Bíróság ítéletét a Be. 372.§.

(1)bekezdése alapján változtatta meg, az egyéb - törvényes - rendelkezéseit pedig a Be. 371.§

(1)bekezdése értelmében helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla a Be. 381.§

(1)bekezdése alapján megállapította a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költséget és a Be. 74.§

(3)bekezdésének c/ pontja szerint úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli. Budapest,

1. év február hó
2. napján Dr. Czine Ágnes s.k. a tanács elnöke Dr. Rédei Géza s.k. előadó bíró Dr. Hrabovszki Zoltán s.k. bíró A Pest Megyei Bíróság 23.B.80/2008/
3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.188/2009/
4. számú ítéletében foglalt változtatással
5. év február hó
6. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. Budapest,
7. év február hó
8. napján Dr. Czine Ágnes s.k. a tanács elnöke Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző