← Magyarország

Gf.20067/2009/7 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Gf.IV.20.067/2009/7.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Győri Ítélőtábla dr. Beretzky István ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. felpereseknek a dr. Kövesdi Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: dr. Kövesdi Zoltán ügyvéd) által képviselt alperes ellen vátozásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perében a Veszprém Megyei Bíróság

  1. január
  2. napján meghozott 5.G.40.137/2008/
  3. számú ítélete ellen a II.r. felperes részéről
  4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a II.r. felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.500,(Tizenkettőezer-ötszáz) forint másodfokú perköltséget, viselje továbbá a fellebbezéssel felmerült költségeit. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A megyei bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében a felperesek keresetét elutasította. Kötelezte az I. és II.r. felpereseket, hogy az alperesnek egyetemlegesen fizessenek meg 15 napon belül 31.000,- Ft perköltséget. Kimondta, hogy a 21.000,- Ft eljárási illetéket a felperesek maguk kötelesek viselni. Határozata indokolásában megállapította, hogy a felperesek az alperes tagjai. Az alperes a
  5. május 5-én megtartott közgyűlésén a
  6. és
  7. számú határozataival a társulat céljainak, feladatainak és tevékenységi körének bővítéséről hozott döntést. Erre figyelemmel az alapszabály
  8. pontja 27 tételben nevesített tevékenységi körrel került bővítésre. A Vas Megyei Bíróság, mint Cégbíróság Cg.... . számú végzésével az alperes kérelme alapján elrendelte a tevékenységi körökkel kapcsolatos változások bejegyzését. Az elsőfokú bíróság határozata jogi indokolásában a
  9. évi V. törvény (továbbiakban: Ctv.)
  10. §.

(1)bekezdésére utalással kifejtette, hogy az ügyészen kívül csupán azok számára áll fenn a bejegyző végzéssel szemben - a rendelkezés őket érintő részére vonatkozóan - a perindítási lehetősége, akikre a végzés rendelkezést tartalmaz. A felperesek által támadott bejegyző végzés az alperes tevékenységi köreit érinti, azaz a felperesekre nézve rendelkezést nem tartalmaz. Erre tekintettel a felpereseknek kereshetőségi joga nincs, így a kereset további érdemi vizsgálatát mellőzve a bíróság az annak elutasításáról határozott. A felperesek fellebbezésükben kérték az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára való kötelezését. Hangsúlyozták, hogy a tevékenységi körök módosításai jogszabálysértő közgyűlési határozaton alapulnak. A tevékenységi körök összevonásával és annak következményeivel szorosan összefüggően a tagokkal szemben az alperes más perekben, mint egy 200.000.000,Ft-os követelést érvényesít. A tevékenységi körök módosítása, így a cégbejegyző végzés jogkövetkezményei kihatnak valamennyi alperesi tagra. Az elsőfokú bíróság téves jogszabály-értelmezése okán vonta meg a felperesektől a perindítási jogosultságot, emiatt a kereset érdemi vizsgálatába nem bocsátkozott, így határozata megalapozatlan. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte. A másodfokú eljárás során az I.r. felperes a keresetétől elállt. A per ebben a körben való megszüntetéséhez az alperes hozzájárult, bejelentve, hogy költségigénye nincs. Az ítélőtábla Gf.IV.067/2009/7. számú végzésével az I.r. felperes keresete tárgyában az eljárást megszüntette, s ebben a részében az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte. A fentiekre tekintettel az ítélőtáblának a másodfokú eljárásban a II.r. felperes keresetét elutasító ítéleti rendelkezést kellett felülvizsgálnia. Ebben a körben a másodfokú bíróság megállapította, hogy a megyei bíróság ítéleti rendelkezése a Ctv.65.§.
(1)bekezdésének helyes alkalmazásán alapszik. Az elsőfokú ítélet indokolásában kifejtetteket az ítélőtábla osztotta, az abban foglaltakat csupán az alábbiakkal pontosítja. Az elsőfokú bíróság határozata indokolásában különbséget tett a felperesek kereshetőségi joga és perbeli legitimációja között, holott a kereshetőségi jog és az aktív perbeli legitimáció ugyanazzal a tartalommal bír, azt fejezi ki, hogy a felperest megilleti-e az adott jogviszonyban érvényesített anyagi jogi igény. Az ítélőtábla a fellebbezésben foglaltakra figyelemmel kiemeli, hogy a bejegyzési kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen a Ctv.65.§.
(1)bekezdése az ügyészt ugyan általános perindítási jogosultsággal ruházza fel, az egyéb perindításra jogosultak személyi körét azonban korlátozza. A perindítási jogosultság megállapításához a jogszabályi rendelkezésben foglalt két feltétel együttes fennállására van szükség: az indíthat pert, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, és csak a rendelkezés őt érintő része tekintetében. A II.r. felperes által támadott változásbejegyzési végzés a II.r. felperesre nézve rendelkezést nem tartalmaz. A jogszabályban meghatározott perindítási jogosultságot közvetett érdekekre figyelemmel kiterjesztően értelmezni és alkalmazni nem lehet. A II.r. felperes kereshetőségi joga hiányában a megyei bíróság helytállóan mellőzte a kereseti kérelemben részletesen előadott felperesi tényállítások vizsgálatát és megalapozottan utasította el további bizonyítás lefolytatása nélkül a II.r. felperes kereseti kérelmét. A fentiekre tekintettel az ítélőtábla a Pp.253.§.
(2)bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletét helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező II.r. felperes a Pp.78.§.
(1)bekezdésére figyelemmel köteles megfizetni az alperesnek a 32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet 3.§.
(3)és
(5)bekezdésére figyelemmel megállapított - a 25 % ÁFÁ-t tartalmazó - ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Győr,
  1. évi január hó
  2. napján Dr. Zámbó Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: . Maurer Ádám sk. előadó bíró Dr. Szalay Róbert sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.