Kfv.37508/2009/5 – Kúria

Kfv.III.37.508/2009/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Köstner István ügyvéd által képviselt T. Kft. felperesnek a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal alperes ellen bányászati tevékenység tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Tolna Megyei Bíróság

1. március
2. napján kelt 9.K.20.072/2009/
3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Tolna Megyei Bíróság 9.K.20.072/2009/
5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és az alperes 1414/2/
6. számú határozatát az elsőfokú 4663/1/
7. számú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezi. Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 20.000.- /azaz húszezer/ forint elsőfokú és 10.000./azaz tízezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 16.500.- /azaz tizenhatezerötszáz/ forint kereseti és 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I N D O K O L Á S A felperes az M6-os autópálya P. térségi megépítéséhez szükséges célkitermelő helyek létesítéséhez végzett összesen két helyen előzetes talajmechanikai munkálatokat. A tevékenységet szakértő irányításával a K. Kft. földmunkagépe végezte a megadott helyszíneken 5 m mélységig. A kutató árok szelvényéről földtani rétegsor leírást készítettek és az árokból vett talajmintákat, 15 kg homokot helyszínenként, a felperes a budapesti laboratóriumában vizsgálta be, azzal a céllal, hogy alkalmasak-e útépítési földmű céljára. A vizsgálatokról a felperes szakvéleményt adott ki egy osztrák cég részére. A Bányakapitányság /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ bejelentése alapján
8. június
9. napján helyszíni szemlét tartott, melynek során megállapította, hogy a megtekintett területen a szemle időpontjában munkavégzés nem volt, a kutatóárkokat visszatemették, a vízelvezető árkokat helyreállították. A helyszíni szemlén a felperesi képviselő elismerte, hogy az előzetes talajmechanikai vizsgálatok elvégzésére nem az építtetőtől kapott megbízást, mivel az M6-os autópálya érintett fázisára vonatkozó építési jogosultság tekintetében a megrendelő még nem kötött szerződés. Az elsőfokú hatóság
10. július
11. napján kelt 4663/1/
12. számú határozatával megállapította, hogy a felperes jogosulatlan bányászati tevékenységet végzett, ezért 300.000.- Ft bányászati bírság megfizetésére kötelezte, továbbá eltiltotta a tevékenységtől. Rögzítette, hogy a kutatással érintett ásványi nyersanyag bányahatósági minősítése homok, a kutatás során 3elszállított ásványi nyersanyag mennyisége nem érte el az 1 m t. A homok a bányászatról szóló
13. évi XLVIII. törvény /a továbbiakban: Bt./
14. §-ának
15. pontja szerinti ásványi nyersanyag, amelynek kitermelése a
16. §-ának
17. pontja szerint bányászati tevékenységnek minősült, e tevékenység sértette a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló
18. évi CXXVIII. törvény /a továbbiakban: Aptv./ 17/B. §-ának /1/ bekezdését. Mindezért a Bt.
19. § /1/ bekezdésének b/ pontja alapján a bányászati tevékenységet a felperes jogosulatlanul folytatta, ezért a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998./XII.19./ Korm. rendelet /a továbbiakban: Vhr./
20. § /1/ bekezdése alapján bírságot szabott ki. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
21. szeptember
22. napján kelt 1414/2/
23. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresete folytán eljárt Tolna Megyei Bíróság a felperes keresetét elutasította. Az alperes határozatának indokolásával egyetértve rámutatott, hogy a felperes homokot termelt ki, amely tevékenység megfelel a Bt.
24. §-ának
25. pontjában rögzített célkitermelő hely definíciójának. A jogszabály nem ismeri a felperes által használt terminológiát, azaz a célkitermelő helyek kiválasztásának fogalmát, és az Aptv. 17/A. §-ának /3/ bekezdésében írt előzetes vizsgálatnak sem felelt meg a felperesi tevékenység, mivel a felperes tevékenysége gyakorlatilag célkitermelő hely működtetése volt. A felperes nem előzetes vizsgálatokat végzett, illetve nem célkitermelő helyet választott ki, hanem effektíve homokot termelt ki, amely kizárólag a bányafelügyelet engedélye alapján történhetett volna. Utalt a Bt.
26. § /1/ bekezdésének a/ pontjára, amely szerint a bányafelügyelet engedélyezi nyílt területen az ásványi nyersanyag-kutatást. A Bt.
27. §-ának /3/ bekezdése szerint az engedélyköteles tevékenységeket a bányafelügyelet által kiadott engedélyek alapján lehet megkezdeni, és az abban foglalt feltételek szerint lehet gyakorolni. Mivel a felperes ezen szükséges engedélyekkel nem rendelkezett, ezért a szankcionálás jogalapja fennállt. A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az alperesi és az elsőfokú határozatra kiterjedően. Megítélése szerint a jogerős ítélet a Bt.
28. §-ának hatályára vonatkozó rendelkezéseibe ütközött, mivel a talajmechanikai vizsgálatok fogalmát számos jogszabály ismeri. Az a tény, hogy a Bt. nem tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést, arra utal, hogy a Bt. hatálya erre a tevékenységre nem terjed ki. Megállapítható, hogy a bányászati tevékenységhez szükséges engedély megkéréséhez a jogszabályok előírják a talajmechanikai szakvélemény elkészítését, melyet előzetes talajmechanikai munkálatok nélkül nem lehet elkészíteni, ezért ez szükségszerűen megelőzi az engedélyezési eljárást. Ezen tevékenység során a talajból kinyert anyagok mennyisége jelentős mértékben eltér a bányászati tevékenységtől, annak mennyisége mindössze a laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges mennyiség volt. Álláspontja szerint az Aptv. megalkotásával a jogalkotónak a preambulumban is kifejezett célja az volt, hogy az eljárásokat egyszerűsítse, az engedélyezési feladatot gyorsítsa, az Aptv. 17/B. §-ának /4/ bekezdése pedig megköveteli az előzetesen elvégzett talajmechanikai kutatás eredményének csatolását a kérelemhez. A felperes az M0-ás autópályán és az M6-os autópálya Sz.-B. szakaszán eddig 14 db célkitermelő hely létesítési tervét készítette el, és ezek során egyszer sem fordult elő, hogy a földtulajdonos a használatra és talajmechanikai vizsgálatra szóló szerződést a generálvállalkozó kötötte volna meg. Ilyen tevékenységet az alvállalkozó is végezhet, s külön észrevételben arra is utalt, hogy a talajmechanikai vizsgálatok időben való elvégzése nélkül - megvárva a pályázati kiírás eredményét - nem lett volna lehetőség az elnyert munkálatok határidőben történő elvégzésére, ezért került sor az előkészítő munkálatokra. Az alperes nem bizonyította továbbá a felperesi tevékenységnek a jogsértéshez elengedhetetlen bányanyitási célzatát, hanem maga a helyszíni szemle jegyzőkönyve is ennek ellenkezőjét rögzítette. Az ítélet iratellenesen állapította meg, hogy a Bt.
29. §-ának
30. pontjában írt tevékenységet, azaz célkitermelő helyet működtetett felperes, homokot termelt ki. Az alperes ellenkérelmében kérte a jogerős fenntartását annak helyes indokai alapján. ítélet hatályában A felperes felülvizsgálati kérelme alapos az alábbiak alapján: Az Aptv. 17/B. §-ának /1/ bekezdése értelmében a célkitermelőhely létesítését az építtető vagy a gyorsforgalmi út megépítése tekintetében az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló vállalkozó kérelmére a bányafelügyelet a kérelemhez mellékelt komplex műveleti terv jóváhagyásával engedélyezi [17/C. § /2/ bekezdése]. Ugyanezen szakasz /3/ bekezdése szerint a komplex műveleti terv a célkitermelőhely létesítésére, üzemeltetésére és megszüntetésére vonatkozó tervezett tevékenységeket határozza meg. A terv műszaki leírásból, térképi dokumentációból és mellékletből áll. A /4/ bekezdésének c/ és d/ pontja szerint a műszaki leírásnak tartalmaznia kell az előzetesen elvégzett talajmechanikai kutatás /vizsgálat/ eredményét, a fellelt ásványi nyersanyag azonosítását, összetételét, továbbá a célkitermelőhely teleptani, tektonikai, hidrogeológiai, talajmechanikai viszonyainak ismertetését. Az Aptv. 17/C. §-ának /2/ bekezdése szerint a komplex műveleti tervet a bányafelügyelet az /1/ bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével határozatban hagyja jóvá. A bányafelügyelet a célkitermelőhelyekről nyilvántartást vezet. A Bt.
31. §-a a törvény hatályával kapcsolatos kérdéseket rendezi. E szakasz /8/ bekezdése szerint - az Aptv.
32. és
33. számú mellékletében meghatározott gyorsforgalmi utak földművei /töltései/ megépítéséhez szükséges célkitermelőhelyeken folytatott kitermelő tevékenységre e törvény rendelkezései csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben azt az Aptv. elrendeli. A Bt.
34. §-a a felszíni előkutatást bejelentéshez, a Bt.
35. §-a az ásványi nyersanyag kutatást kutatási jog adományozásához köti. A Bt.
36. §-ának /1/ bekezdése szerint a bányafelügyelet azt a jogi vagy természetes személyt, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot, aki, illetőleg amely jogosulatlanul bányászati tevékenységet végez vagy végeztet, bírsággal sújthatja, és eltiltja a tevékenység folytatásától. Jogosulatlanul az folytat bányászati tevékenységet, aki „a/ a
37. § szerinti felszíni előkutatást a kötelező bejelentést elmulasztva végzi, b/ bányászati koncesszió vagy bányahatósági engedély nélkül ásványi nyersanyag kutatását vagy kitermelését végzi". A Bt.
38. §-ának
39. pontja szerint „Bányászat /bányászati tevékenység/": ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése, az e tevékenységek során keletkező hulladékok kezelése, valamint az ásványvagyon-gazdálkodás. A Bt.
40. §-ának
41. pontja szerint „Előkutatás" az ásványi nyersanyag lelőhely meglétének kimutatására, valamint az ásványi nyersanyag megközelítő elterjedésének, mennyiségének meghatározására irányuló kutatás. A Bt.
42. §-ának
43. pontja értelmében „Kutatás" olyan földtani /geológiai, geofizikai, geokémiai/ és mérnöki módszerekkel végzett bányászati tevékenység, amelynek célja: · az ásványi nyersanyagok lelőhelyének felfedezése, - a felfedezett ásványi nyersanyag lelőhely lehatárolása és mennyiségi, minőségi megismerése, továbbá ·a földtani szerkezetek megismerése szénhidrogén föld alatti tárolására való alkalmasság szempontjából. A Bt.
44. §-ának
45. pontja pedig meghatározza a „Célkitermelőhely" fogalmát is. A „Célkitermelőhely" a külön törvény hatálya alá tartozó gyorsforgalmi utak földművei /töltései/ megépítéséhez szükséges homok, kavics és anyag ásványi nyersanyag /ideértve ezek változatait és keverékeit is/ felszín alatti vizet nem érintő kitermelésére létesített kitermelő hely. A fenti jogszabályokból levezethető, hogy a Bt. szabályai az Aptv. által szabályozott célkitermelőhelyekre annyiban alkalmazhatók, amennyiben az Aptv. azt maga rendeli /Bt.
46. § /8/ bekezdés/. Az Aptv. 17/B. §-a alapján az építtető vagy vele szerződéses viszonyban álló alvállalkozó kérheti célkitermelőhely létesítése iránti engedélyt. A perben és a felülvizsgálati ellenkérelmében sem vitatta az alperes, hogy a célkitermelőhely létesítése iránti kérelem mellékletét képező komplex műveleti terv műszaki leírás részéhez csatolni kell az előzetesen elvégzett talajmechanikai kutatás /vizsgálat/ eredményét, továbbá a talajmechanikai viszonyok ismertetését. Ebből nyilvánvaló, hogy a talajmechanikai vizsgálatok elvégzése megelőző az Aptv. 17/B. §-ának /1/ bekezdése szerinti kérelem benyújtását. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy mind az elsőfokú hatóság, mind az alperes által megállapított tényállás szerint - szemben a jogerős ítélet iratellenes, ekként Pp.
47. § /1/ bekezdésével ellentétes megállapításával - a felperes nem célkitermelőhelyet működtetett engedély nélkül, hanem célkitermelőhely létesítése lehetőségének megvizsgálása céljából talajmechanikai vizsgálatokat végzett. Ha ennek a vizsgálatnak az eredményei megfelelőek, akkor dönthet úgy az építtető, hogy benyújtja a célkitermelőhely létesítése iránti kérelmét. Mindebben a felek előadása megegyezett. Az alperes határozatának jogi indokolását arra alapozta, hogy megítélése szerint építtető hiányában nincs mód előzetes talajmechanikai vizsgálatok végzésére célkitermelőhely létesítése iránti esetleges kérelem benyújtása céljából. A fent idézett jogszabályhelyekből következik, hogy ha felperes tevékenységét célkitermelőhely létesítése iránti esetleges kérelem benyújtása céljából végezte, akkor az sem a Bt. szerinti előkutatásnak, sem kutatásnak nem minősül, mivel az Aptv. szerinti talajmechanikai vizsgálatokról van szó, az Aptv. pedig nem köti előzetes bejelentéshez, vagy engedélyhez ennek a tevékenységnek a végzését, sőt, megköveteli azt a célkitermelőhely létesítése iránti kérelem benyújtásához. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint célkitermelőhely létesítésének ugyan valóban alapfeltétele, hogy legyen építtető, azonban az engedélyezési eljárás az előzetes talajmechanikai vizsgálatok időpontjában nem volt - és nem is lehetett folyamatban, ezért tévesen hivatkozott arra az alperes, hogy e tevékenység célkitermelőhely engedélyeztetésével kapcsolatos eljárásnak minősül. Az ilyen előzetes talajmechanikai vizsgálatokból nem következik automatikusan, hogy a célkitermelőhely engedélyeztetése érdekében kérelem benyújtására, így engedélyeztetési eljárásra fog sor kerülni, hiszen erről az építési jogosultság megszerzését követően az építtető jogosult majd dönteni. Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
48. §-ának /4/ bekezdése és a
49. §-ának /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
50. §-ának /1/ bekezdése alapján a jogerős ítéletet és az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte. Tekintettel arra, hogy a Bt. alapján bírság kiszabásának nincs helye, ezért a közigazgatási eljárás megismétlésére nem volt szükség. A Legfelsőbb Bíróság a Pp.
51. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
52. § /1/ bekezdése és a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003./VIII.22./ IM rendelet
53. §-ának /3/ bekezdése alapján döntött az elsőfokú és felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltség viseléséről. A Legfelsőbb Bíróság az illetékről az illetékekről szóló
54. évi XCIII. törvény
55. §-ának /1/ bekezdésének d/ pontja,
56. §-ának /3/ bekezdése és
57. §-ának /1/ bekezdése, valamint a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet
58. §-a alapján határozott. Budapest,
59. február
60. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács András sk. előadó bíró, dr.Kovács Ákos sk. bíró