A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.II.1.034/2009/6.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- március
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t : A lopás vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntető ügyben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Karcagi Városi Bíróság 1.B.197/2008/
- számú ítéletét megváltoztatja, a terheltet az ellene 2 rendbeli lopás vétsége (Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés f) pontja) felmenti. Megállapítja, hogy a terhelt elkövette a 2 rendbeli lopással elkövetett tulajdon elleni szabálysértést (Sztv. 157. §
(1)bekezdés a) pontja). Ezért őt 30.000 (harmincezer) forint pénzbírsággal sújtja. A pénzbírságot meg nem fizetés esetén - ha a közigazgatási végrehajtás általános szabályai szerint, illetőleg adók módjára nem hajtható be - 5.000 (ötezer) forintonként közérdekű munkára, illetőleg 2.000 (kettőezer) forintonként elzárásra kell átváltoztatni. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 3.000 (háromezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Ezen ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. A Karcagi Városi Bíróság a 2009. január 12. napján kihirdetett és jogerős 1.B.197/2008/4. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli lopás vétségében (Btk. 316. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés f) pontja). Ezért őt 40 napi segédmunkás munkakörben végzendő közérdekű munkára ítélte, egyben kötelezte a magánfelek részére az okozott kár megtérítésére, és a bűnügyi költség megfizetésére. Az ítéleti tényállás lényege szerint a terhelt a lakatot lefűrészelve bement asértett.1 kunyhójába azért, hogy ott aludjon. Ott tartózkodása alatt 9.000 forint értékű élelmiszert fogyasztott el. Kilenc nappal később a terhelt elvitte a sértett.1 gázpalackját egy nyomáscsökkentővel együtt és azt eladta. A házból eltulajdonította továbbá sértett.2 kézi fúróját is. A terhelt cselekményével sértett.1-nek összesen 19.900, sértett.2-nek 1.500 forint kárt okozott, amely nem térült meg. míg A sértett.1 magánlaksértés terjesztett elő. nem vétsége miatt magánindítványt A terhelt javára a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség nyújtott be a Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt. Álláspontja szerint a 2 rendbeli lopás vétségében a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor, mivel a kunyhóba való behatolásakor eltulajdonítási szándéka nem állt fenn. Az otttartózkodása alatt a későbbiekben eltulajdonított tárgyak értéke a szabálysértési értékhatárt nem haladta meg, ezért - minősítő körülmény hiányában - a terhelt cselekménye csak 2 rendbeli tulajdon elleni szabálysértés megállapítására alkalmas. A terhelt cselekménye a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 157. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott tulajdon elleni szabálysértés megállapítására alkalmas. Nincs helye felelősségre vonásnak, ha a cselekmény elkövetése óta hat hónap eltelt. A büntető eljárásban az elévülést félbeszakító érdemi intézkedés utoljára az ítélet jogerőre emelkedésekor történt, így e cselekmények miatt a terhelt felelősségre vonására nem kerülhet sor. Indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Be. 427. §
(1)bekezdés a) pontja alapján az ítéletet változtassa meg. A terheltet 2 rendbeli lopás vétségének vádja alól a Be. 6. §
(3)bekezdés a) pont I. fordulata alapján - mivel a cselekmény nem bűncselekmény mentse fel. A tulajdon elleni szabálysértés miatti eljárást elévülés címén szüntesse meg. A Legfőbb Ügyészség BF.2827/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványát módosítva tartotta fenn. Kifejtette, hogy téves a tulajdon elleni szabálysértések elévülésére történt hivatkozás, mert a cselekmény elkövetésétől számított két éves objektív elévülési határidő nem telt el. Ezért indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a támadott határozatot változtassa meg, és hozzon a törvénynek megfelelő határozatot. A terheltet az ellene emelt 2 rendbeli lopás vétségének vádja alól mentse fel és a Be.
- §
(1)bekezdése alapján a 2 rendbeli tulajdon elleni szabálysértést bírálja el. A felülvizsgálati eljárás során megtartott nyilvános ülésen a Legfőbb Ügyészség képviselője az írásbeli nyilatkozatával egyezően szólalt fel. A terhelt védője a szabálysértéseket illetően a megyei főügyészség elévüléssel kapcsolatban kifejtett álláspontját osztotta. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványt - maradéktalanul osztva a Legfőbb Ügyészség jogi álláspontját - alaposnak találta. A felülvizsgálati eljárásban - a Be. 423. §
(1)bekezdés alapján kötelezően - irányadó tényállás szerint a terhelt a lakatot lefűrészelve azért ment be a sértett kunyhójába, hogy ott aludjon és egyen. A behatolást követően több nappal tulajdonított el egy gázpalackot és kézi fúrót, amelyekkel mindkét sértettnek 20.000 forintot el nem érő kárt okozott. Az 1978. évi IV. törvény (továbbiakban Btk.) 316. §-a
(2)bekezdésének
- d)és
- f)pontjai a dolog elleni erőszakkal, valamint a helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve szabálysértési értékre elkövetett lopást vétségként rendeli büntetni. A törvény a lopásnak ezen elkövetési módjait a lopás minősítő körülményeiként szabályozza. Az alapügyben hozott ítélet tényállásából kitűnően a terhelt a sértett kunyhójába csupán azért ment be, hogy ott tartózkodjék. Nem merült fel adat arra, hogy már ekkor lopási szándéka lett volna. Később határozta el és hajtotta végre a sértettek tárgyainak eltulajdonítását. A helyiségbe való jogtalan behatoláskor tehát lopási szándéka nem volt, a lopás érdekében végrehajtott jogtalan behatolás - mint a lopás szabálysértését vétséggé emelő minősítő körülmény - ekként terhére nem volt megállapítható. Ezért a szabálysértési értékhatárt (Btké. 28. §
(2)bekezdés e) pontjában meghatározott húszezer forintot) meg nem haladó értékre elkövetett lopás nem bűncselekmény, hanem szabálysértés. A terhelt bűnösségét az eljárt bíróság az anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg 2 rendbeli lopás vétségében. A Legfelsőbb Bíróság ezért a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott ítéletet a Be. 428. §-ának
(1)bekezdése alapján megváltoztatta, és a Be. 427. §
(1)bekezdés a) pontja alapján maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot. A terheltet az ellene 2 rendbeli lopás vétsége miatt emelt vád alól a Be. 331. §
(1)bekezdése alapján - bűncselekmény hiányában felmentette. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (Sztv) 11. §
(7)bekezdése szerint a cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével nincs helye szabálysértési felelősségre vonásnak. A terhelt cselekményeinek elévülése a cselekmények elbírálásáig még nem következett be. Ezért a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a terhelt 2 rendbeli, lopással elkövetett tulajdon elleni szabálysértést (Sztv. 157. §
(1)bekezdés a) pontja) követett el. A terheltet az Sztv. 16. §
(1)bekezdés alapján pénzbírsággal sújtotta, amelynek átváltoztatásáról a 17. §
(1)bekezdésében írtaknak megfelelően rendelkezett. Egyebekben az elsőfokú bíróság hatályában fenntartotta. ítéletét a Be.
- § alapján A felülvizsgálati eljárás során felmerült bűnügyi viseléséről a Be.
- §-ának megfelelően rendelkezett. költség A Legfelsőbb Bíróság határozata elleni fellebbezést a Be.
- §-ának
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. A Be. 418. §
(3)bekezdése értelmében minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt. Budapest,
- március
- Dr. Schäfer Annamária s.k. a tanács elnöke, Dr. Csere Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Molnár Gábor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző Kné