Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.700/2009/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla ... ügyvéd által képviselt felperesnek, dr. Gremsperger Gábor ügyvéd által képviselt alperes ellen taggyűlési határozatok bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Főváros i Bíróság
- október 2-án kelt 11.G.40.335/2007/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszámon benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és a felperesnek az alperes
- december 15-én tartott taggyűlésén hozott határozatok, és a
- február 19-én tartott taggyűlésen ... számon és ... számon hozott határozatok hatályon kívül helyezése iránti keresetét elutasítja, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja; kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 27.420 (Huszonhétezer-négyszázhúsz) forint együttes első- és másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az alperesi társaságot
- május 18-án a Cg. ... cégjegyzékszámon jegyezték be a cégjegyzékbe. A társaság beltagja a ... Igazgatási Kft. (képviselője: ...), kültagjai ... és a felperes, felperes neve. Az alperes
- december 15-én taggyűlést tartott, a taggyűlésen jelen volt többek között - a ... Kft., illetve az alperesi társaság törvényes képviselője, ..., ... a felperes, ... ... képviseletében, valamint ... könyvvizsgáló a ... Kft. részéről. A taggyűlés a napirendi pontokat megtárgyalta, és öt határozatot hozott.
- január 26-án kelt meghívóval az alperes törvényes képviselője (...) taggyűlést hívott össze
- február 19-ére, egy napirendi pontot megjelölve; a társasági szerződés módosítását. Ezen a taggyűlésen ... a beltag, illetve az alperesi társaság képviseletében, a felperes személyesen és jogi képviselője, ... ügyvéd, továbbá ... ... képviseletében, és ... ügyvéd voltak jelen. A taggyűlés az eredeti napirendi pontokon kívül a felperes kérésére további négy napirendi pontot, míg a másik kültag indítványára további két napirendi pontot jelölt meg, a februári taggyűlés több napirendi pontot tárgyalt, és négy határozatot hozott. A felperes az alperesi társasággal szemben benyújtott keresetlevelében a
- december 15-i és a
- február 19-i taggyűlésen hozott összes határozat bírósági felülvizsgálatát kérte. Kereseti kérelme indokaiként előadta, hogy a
- december 15-én tartott taggyűlésen ... tag személyesen nem vett részt, meghatalmazottja, ... meghatalmazása csak másolat volt, a meghatalmazást a Gt. előírása szerint közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kellett volna foglalni, ennek a követelménynek az okirat másolat nem felel meg. Hivatkozott arra is, hogy a taggyűlésen a könyvvizsgáló ténylegesen nem volt jelen, a könyvvizsgáló egyik alkalmazottja, ... asszony nem tud németül, ezért a részvétele nem tekinthető szabályosnak, a gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén a könyvvizsgáló ugyanis köteles részt venni (
- évi CXLIV. tv.
- §-ának
(1)bekezdése). Előadta továbbá; a
- július 6-
- napján tartott taggyűlésen a tagok megállapodtak abban, hogy a felperes által összeállított ún. „kérdéskatalógus” megválaszolása után lehet csak összehívni a következő taggyűlést, azonban a kérdéseire kielégítő választ nem kapott, ezért a taggyűlés határozatai ez okból is jogsértőek. A
- február 19-i határozatok azért jogsértőek, mert a taggyűlésen az alperes másik kültagja, ... személyesen szintén nem vett részt, és a képviseletében eljárt ... eredeti meghatalmazást nem csatolt, és ezen a taggyűlésen sem volt jelen könyvvizsgáló, továbbá az
- és
- szám alatt hozott taggyűlési határozatok csorbítják a felperes korábban megszerzett jogait, ezért azok meghozatalához egyhangú határozatára lett volna szükség, így a két határozat sérti a Gt.
- §-át, a
- §-ának
(2)bekezdését és a Ptk. 4. §-ának
(1)bekezdésében írt rendelkezéseket. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy a felek között olyan megállapodás jött létre, hogy az alperes taggyűlését csak azt követően lehet összehívni, amennyiben a társaság megválaszolja a felperes ún. „kérdéskatalógusát”. Az alperes álláspontja szerint ... tag szabályszerűen képviselve volt, és a támadott határozatok pedig nem jogszabálysértőek. Mind az új Gt., mind a régi Gt. a határozatképesség szabályainak a megállapítását a tagok gyűlése hatáskörébe helyezi, s a társasági szerződés rendelkezhet úgy, hogy a tagok gyűlése határozatképességét szigorúbban állapíthassa meg a törvényi előírásoknál, s a felperesnek ezzel kapcsolatban külön nevesített kisebbségi joga a társasági szerződésben nincs rögzítve, így a tagok gyűlése határozatával nem is tudta azt elvonni, s a Gt. rendelkezései sem írnak elő egyhangú szavazási kötelezettséget az érintett kérdésekre vonatkozóan. Az elsőfokú bíróság ítéletében hatályon kívül helyezte az alperes
- december
- napján tartott taggyűlésen, és a
- február
- napján tartott taggyűlésén hozott összes határozatát. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 64.000 forint perköltséget. Határozata indokolásában elöljáróban megállapította, hogy a felperes keresetének elbírálása szempontjából az
- évi CXLIV. tv. (régi Gt.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként megállapította, hogy ... kültag meghatalmazottjaként a taggyűlésen résztvevő ... nem rendelkezett eredeti meghatalmazással sem a
- december 15-i, sem a
- február 19-i taggyűlésen, a meghatalmazás nem felelt meg a törvény rendelkezéseinek (régi Gt.
- §
(1)bekezdés), a felhasznált meghatalmazásokon két okirati tanúnak a neve és a lakóhelye kézzel írt nyomtatott betűvel szerepel, a meghatalmazások fénymásolatok, így azokon nincs eredeti aláírás. Eredeti és érvényes (felülhitelesítéssel ellátott; Pp.
- §,
- §) meghatalmazás hiányában ... nem képviselhette jogszerűen az alperesi társaság másik kültagját, ...t és nem gyakorolhatta annak tagsági jogait, ezért az alperes taggyűlési határozatai jogszabályba ütköznek, mivel a határozatok mindegyikét a másik kültag meghatalmazottjaként fellépő ... által leadott szavazatok alapján tekintették elfogadottnak. Az elsőfokú bíróság megállapította továbbá, hogy az .... és a ... számú határozatok azért is jogszabálysértőek, mert azokat nem az összes megjelent tag egyhangú határozatával fogadták el, s e határozatok akként módosították az alperes létesítő okiratát, hogy az ott írt jogokat a felperes a jövőben már önállóan nem tudja gyakorolni, mivel nem rendelkezik a társaság induló vagyonának több mint 50 %-ával, míg korábban ezen jogokat önállóan is tudta gyakorolni, függetlenül a vagyoni betétje mértékétől (régi Gt.
- §). Az elsőfokú bíróság a felperesnek azt a hivatkozását nem fogadta el, amely szerint a határozatok az okból is jogszabálysértőek lennének, miszerint a könyvvizsgáló nem volt jelen taggyűléseken, ugyanis az alperesi társaság cégjegyzékébe nincs bejegyezve könyvvizsgáló, és a társasági szerződésében sincs erre nézve rendelkezés. Kifejtette továbbá; nem volt megállapítható, hogy az alperesi társaság, illetve annak többi tagja arra vállalt volna kötelezettséget, hogy addig nem hívnak össze taggyűlést, míg a társaság nem válaszolja meg a felperes ún. „kérdéskatalógusát”, és nem tartalmaz ilyen jellegű határozatot az alperesi társaság
- július 7-én megtartott taggyűlésének a jegyzőkönyve sem. Az elsőfokú bíróság az előzőekben ismertetett álláspontja alapján a támadott határozatokat jogszabálysértőnek ítélte, ezért a határozatokat az ítélet rendelkező részében írtak szerint a régi Gt.
- §-ának
(2)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, s a perköltségről a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése szerint rendelkezett. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, elsődlegesen annak megváltoztatásával a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megalapozatlanul, iratellenesen jutott arra a következtetésre, hogy ... sem a
- december 15-i, sem a
- február 19-i taggyűléseken nem rendelkezett érvényes meghatalmazással ... tag képviseletére. Sérelmezte; az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta az alperes törvényes képviselője perbeli nyilatkozatának azon részét, amely szerint ... tag előtte írta alá ...nak adott meghatalmazását, mely körülményt az is alátámasztja, hogy az ügyvezető ...ben kelt okiraton tanúként is szerepel. Tény tehát; az ügyvezető által ...ben megismert meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalták, a taggyűlésen pedig a meghatalmazások érvényességéről a levezető elnöknek, az ügyvezetőnek kell meggyőződnie, sem az új, sem a régi Gt. nem tartalmaz olyan előírást, hogy az ügyvezető kizárólag a taggyűlés helyszínén győződhet meg a meghatalmazások megfelelőségéről, illetve hogy a meghatalmazásnak a taggyűlés helyszínén rendelkezésre kell állnia. A perbeli esetben ugyanakkor az ügyvezető a tanúvallomása során előadta; a taggyűlés helyszínén meggyőződött arról, a faxon átküldött meghatalmazás megegyezik az általa látott eredeti példánnyal, illetve nyilatkozott arra vonatkozóan, és - akárcsak ... a tanúvallomásában - hogy az eredeti meghatalmazás az alperes székhelyére gyorspostán megküldésre került. A meghatalmazás érvényességét érintően hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.433/2009/
- számú ítéletére. Ezen túlmenően teljes körűen megismételte az elsőfokú eljárásban kifejtett álláspontját a
- február 19-én tartott taggyűlésen meghozott ... és a ... számú határozatokkal kapcsolatban, majd a fellebbezési tárgyaláson arra hivatkozott, hogy a keresettel támadott ezen határozatokat az alperesi társaság orvosolta. A felperes fellebbezési ellenkérelme helybenhagyására irányult. az elsőfokú bíróság ítéletének a A fellebbezés nagyobb részben megalapozott. Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperesi társaság működésére, így a felek perbeli jogvitájának az elbírálására a gazdasági társaságokról szóló
- évi CXLIV. tv. (régi Gt.) rendelkezései az irányadóak. A régi Gt.
- §-ának
(1)bekezdése szerint a gazdasági társaság bármely tagja (részvényese) kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseibe, avagy a társasági szerződésbe (alapító okiratba, alapszabályba) ütközik. A régi Gt. 48. §-ának
(2)bekezdése akként rendelkezik; a jogsértő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezi. A törvény idézett rendelkezései értelmében a gazdasági társaság határozatainak bírósági felülvizsgálata iránti keresetet a társaság ellen az esetben lehet előterjeszteni, ha a támadott határozat a Gt. rendelkezéseibe, bármely jogszabályba vagy a cég létesítő okiratába ütközik. A régi Gt. 151. §-ának
(1)bekezdése szerint a taggyűlésen a tagot erre meghatalmazott személy is képviselheti. Nem lehet meghatalmazott az ügyvezető, a cégvezető, a felügyelőbizottság tagja, valamint a könyvvizsgáló. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A tag, távolléte esetén tehát meghatalmazással képviseltetheti magát a taggyűlésen. A meghatalmazás alakszerűségére a Gt. közokiratba vagy bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő. A másodfokú bíróság álláspontja szerint alappal hivatkozott az alperes a fellebbezésében arra, hogy az elsőfokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy ... sem a
- december 15-i, sem a
- február 19-i taggyűléseken nem rendelkezett érvényes meghatalmazással ... képviseletére. A Gt. idézett rendelkezése közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő, de nem követeli meg a taggyűlésen a képviseleti jog igazolását a meghatalmazás eredeti példányával, így a meghatalmazás eredeti példányáról készült másolat alapján a taggyűlés elnöke az okirat bizonyító erejét a rendelkezésére álló adatok alapján állapítja meg. Ez az értelmezés felel meg a jogszabályi rendelkezés által elérni kívánt célnak, miszerint a tag részére a taggyűlésen meghatalmazással ellátott képviselője útján való részvételét arra az esetre kívánta biztosítani, ha a tag valamilyen ok folytán a taggyűlésen, a taggyűlés időpontjában, nem tud megjelenni. A technika mai színvonalán sem nyílik feltétlenül lehetőség a meghatalmazás eredeti példányának fizikai elküldésére, azonban a tag többféle módon is a meghatalmazottnak, illetve a taggyűlés elnökének a tudomására hozhatja a taggyűlésen képviselő útján való részvételi szándékát. Az adott esetben az első fokú eljárásban az alperes bizonyította (11.G.40.335/2007/20/A/1., 20/A/2.), hogy ...nak a fenti taggyűléseken való részvételre ... által adott meghatalmazás eredeti példánya ...ben készült, és azon tanúként szerepel az alperes törvényes képviselőjének, ...nak az aláírása, így a
- december 15-én és
- február 19-én tartott taggyűléseken a taggyűlést levezető elnök, ... - a saját tudomása alapján is - helyesen állapította meg a taggyűlések határozatképességét, amelyeken ... tag meghatalmazottal képviseltette magát. A fentiek értelmében a
- december 15-én tartott határozatképes taggyűlés szabályszerű eljárásban hozta meg a könyvvizsgáló megválasztása, a
- évi mérleg és éves beszámoló, valamint a
- évi mérleg és éves beszámoló elfogadása tárgyában az ..., a ..., s a ... számú határozatait, nem jogsértő továbbá a ..., valamint az ... számú határozata, mely elvetette azt a javaslatot, hogy a társaság utóbbi két évi beszámolóját egy másik könyvvizsgáló felülvizsgálja. Az előzőekből következően a
- február 19-én tartott taggyűlésen is szabályszerűen képviselte ... ... tagot. Ezen a taggyűlésen azonban a társasági szerződésmódosítás tárgyában hozott ... számú és a ... számú határozatok a társasági szerződés III.
- pontjának
- és
- bekezdésére vonatkozó új rendelkezések, amelyek szerint: „A megismételt taggyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben akkor határozatképes, ha azon legalább az induló vagyon több mint 50 %-át képviselő tagok jelen vannak.”, valamint „…ha az induló vagyon több mint 50 %-át képviselő tagok kérik, a taggyűlést a határozat-tervezet megtárgyalására össze kell hívni.”, a régi Gt.
- §-ába ütköznek, mivel ezen új rendelkezések hátrányosan érintik az alperesi társaságban kisebbségi részesedéssel rendelkező felperes korábban már meglévő jogait, így annak csorbításához egyhangú határozatra lett volna szükség, figyelemmel arra, hogy a régi Gt. hivatkozott rendelkezése úgy rendelkezik; a tagok társasági szerződésben foglalt kötelezettségeinek növeléséhez, új kötelezettségek megállapításához, illetve az egyes tagok külön jogainak csorbításához a taggyűlés egyhangú határozatára van szükség. Ezért az elsőfokú bíróság a
- február 19-i taggyűlésen ... szám alatt és ... szám alatt meghozott határozatok vonatkozásában helytállóan állapította meg, hogy e határozatok jogsértőek. Ezt a jogi álláspontot az alperes a fellebbezésében nem ismerte el, a fellebbezési tárgyaláson hivatkozott csupán arra, hogy a jogsértést orvosolta, azonban azt nem igazolta. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §ának
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta, és a felperesnek az alperes
- december 15-én tartott taggyűlésen hozott határozatok, és a
- február 19-én tartott taggyűlésen ... számon és a ... számon hozott határozatok hatályon kívül helyezése iránti keresetét elutasította, egyebekben - az ... számú és a ... számú határozatok hatályon kívül helyezése tekintetében - az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés nagyobb részben eredményes, ezért a perköltség viseléséről a másodfokú bíróság a Pp.
- §-ának
(1)bekezdése alapján a felek pervesztességepernyertessége arányát figyelembe véve határozott. A perbeli két taggyűlésen az alperesi társaság összesen kilenc határozatot hozott, melyből az ... és a ... számú határozatok tekintetében a felperes pernyertes, a további hét határozat tekintetében pedig pervesztes, így pernyertesség-pervesztesség aránya 22-78 % az alperesre kedvezőbben. Ennek megfelelően az első fokú eljárásban a felperes által lerótt 42.000 forint kereseti illetékből 32.760 forint a felperes, 9.240 forint az alperes terhére esik. A 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §-ának
(3)bekezdése alkalmazásával megállapított, általános forgalmi adót is tartalmazó 22.000 forint ügyvédi munkadíjból kiindulva a felperest 4.840 forint, az alperest 17.160 forint munkadíj illeti, a kettő különbözete 12.320 forint. A 12.320 forintból a felperest megillető 9.240 forint kereseti részilletéket levonásba helyezve a felperes (kerekítve) 3.100 forint első fokú perköltség megfizetésére köteles az alperes részére. A másodfokú eljárásban az alperes 24.000 forint jogorvoslati illetéket rótt le, melyből 18.720 forintra tarthat igényt a felperestől. 10.000 forint, általános forgalmi adót is tartalmazó ügyvédi munkadíjból kiindulva a felperest 2.200 forint, az alperest 7.800 forint munkadíj illeti meg, a kettő különbözete 5.600 forint. Mindebből következően a másodfokú bíróság összesen 27.420 forint együttes első és másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte a Pp. 81. §-ának
(1)bekezdése alapján az alperest a rendelkező részben írtak szerint. Budapest,
- március
- . Bánki Horváth Mária s. k., a tanács elnöke . Rédei Anna s. k., előadó bíró Levek Istvánné dr. s. k., bíró