Pf.20466/2009/3 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Pf.I.20.466/2009/3.szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla a dr. Dobos Bálint ügyvéd (Budapest, Üllői út

1. I/12.) által képviselt I.rendű felperes neve szám alatti lakos I. rendű és II.rendű felperes neve ugyanottani lakos II. rendű felpereseknek - a Gobert, Fest és Társai Ügyvédi Iroda (Budapest, Rooselvelt tér 7-8., eljárt képviselő: dr. Krisch Imre ügyvéd) által képviselt alperes neve szám alatti lakos alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Tolna Megyei Bíróságon indított perében a
2. október
3. napján kelt 16.P.20.446/2008/
4. számú közbenső ítélet ellen az alperes részéről
5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő közbenső ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az alperes kártérítési felelősséggel tartozik a felperesekkel szemben a tulajdonát képező és általa irányított modellrepülő
6. május
7. napján bekövetkezett balesete folytán a felpereseket a szüleik halála miatt ért károkért. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek 12.500 (tizenkettőezer-ötszáz) forint másodfokú perköltséget. A közbenső ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az alperes a tulajdonát képező XXXX-X 00 típusú repülőmodellel
8. május 13-án az ő-i repülőtéren megrendezett modellező versenyen vett részt. Az alperes által irányított repülőmodell a bemutató megkezdése után három perccel irányíthatatlanná vált, és a motor magas fordulatszáma mellett a nézők közé zuhant. Ez a folyamat kevesebb, mint két másodperc alatt következett be, ezért a biztonsági üzemmód nem tudott működésbe lépni. A baleset következtében a felperesek szülei életüket vesztették. A Szekszárdi Városi Ügyészség a
9. március 19-én kelt KB.1195/2006/15-I. számú határozatával az alperessel szemben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt indított nyomozást megszüntette. Határozatának indokolása szerint a baleset pontos oka nem állapítható meg, és a nyomozás tovább folytatásától sem várható eredmény. A felperesek keresetükben 46.000.000 forint kártérítés megfizetésére kérték az alperes kötelezését. Álláspontjuk szerint az alperes, mint a repülőmodell üzemeltetője a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályok szerint tartozik helyt állni, és magát a felelősség alól - a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül eső elháríthatatlan ok bizonyításával - kimenteni nem tudta. A büntetőeljárás során beszerzett szakértői vélemények ugyan utalnak a repülőmodell irányítását károsan befolyásoló frekvenciazavarra, azt azonban egyik szakértő sem tudta pontosan megállapítani, hogy az honnét származott, és milyen jellegű volt. Az alperes a kereset elutasítását és a felpereseknek perköltségben marasztalását kérte. Megítélése szerint a szakértői vélemények alapján egyértelmű, hogy nem a fokozott veszéllyel járó tevékenység (reptetés) és annak tárgya (a modellrepülő), illetve annak valamilyen meghibásodása idézte elő a balesetet, hanem a modellrepülő irányítását hátrányosan befolyásoló külső frekvencia használat. Miután ez nem tartozik a kárt okozó modellrepülő működési körébe, az alperes helytállási kötelezettsége is kizárt. Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes a felperesekkel szemben kártérítési felelősséggel tartozik a
10. május
11. napján bekövetkezett modellrepülő balesettel összefüggésben. Határozatának indokolása szerint az alperes, mint a repülőmodell tulajdonosa és irányítója a veszélyes üzem működésére vonatkozó szabályok szerint köteles helytállni a repülőmodell működtetése során okozott károkért. A felelősség alóli mentesülés érdekében ezért azt kellett volna bizonyítania, hogy a balesetet a repülőmodell működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján azonban csak feltételezés, hogy nem a vevőberendezés antennájának szakadása idézte elő a balesetet, úgyszintén csak feltehető, hogy valamely - konkrétan nem körülhatárolható - külső frekvenciazavar idézte elő a repülőmodell irányíthatatlanságát. A káreseményt előidéző baleset bekövetkezésének pontos oka tehát nem ismert, ezért az sem állapítható meg, hogy a kár oka elháríthatatlan, és ezen elháríthatatlan ok kívül esik a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén. Az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a felperesek keresetének elutasítása érdekében az alperes fellebbezett. Álláspontja szerint a szakértői vélemények alapján az minden kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a balesetet külső frekvenciazavar okozta, kizárólag ennek eredetét nem lehetett egyértelműen tisztázni. Mindennek azonban jogi érvelése szerint azért nincsen jelentősége, mert a harmadik személy által okozott váratlan frekvenciazavar nem tartozik a repülőmodell üzemének működési körébe, így az alperes kártérítési felelőssége kizárt. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyításra szoruló tényekről teljes körűen nem adott tájékoztatást, bár megítélése szerint pontosabb megállapítások új szakértő kirendelése esetén sem várhatók. A felperes fellebbezési helybenhagyását kérte. ellenkérelmében az elsőfokú közbenső ítélet A fellebbezés nem alapos. A másodfokú bíróság - egyetértve ebben a körben a fellebbezésben felhozott érvekkel - úgy ítélte meg, hogy a nyomozati eljárás során beszerzett és a per anyagává tett igazságügyi szakértői vélemények elégséges adatot szolgáltatnak a baleset okának megállapításához. Dr. N.M. igazságügyi légi közlekedési szakértő a repülőmodell sérüléseinek elemzése során arra a megállapításra jutott, hogy a motor, a légcsavar, a kormányfelületek, az elektromos működtető szervók és működtető mechanizmusok az ütközés pillanatáig működőképesek voltak. Nem tudott viszont választ adni a szakértő arra a kérdésre, hogy a vevőkészülék antennája a repülőmodell becsapódásakor szakadt-e le, vagy az már a korábbi repülések, illetve a perbeli repülés során, de még a balesetet megelőzően levált. A rendelkezésére álló adatok alapján azonban - a balesetről készült videófelvételeket is megtekintve - a működésképtelen állapot bekövetkezésének legvalószínűbb okát abban látta, hogy a fedélzeti rádióvevő készülék nem a saját adójától származó jelet érzékelt. V.A. igazságügyi villamosmérnök szakértő az antennakábel szakadásának okát vizsgálva azt az egyértelmű megállapítást tette, hogy a vezeték szakadás egyszeri erőbehatás eredménye. Véleménye szerint a modell lezuhanásakor léphetett fel olyan erőhatás, amely az antennakábelt nagy erővel a nyomtatott áramkörű lap éléhez nyomta, egy esetleges oldalirányú mozgással is kiegészülve. Összességében azt állapította meg, hogy a balesetet megelőző időpontban az antenna megfelelően volt a készülékhez csatlakoztatva, az a jelek vételére alkalmas állapotban volt. E két szakvélemény alapján tehát kizárható volt, hogy a repülőmodell motorikus, elektronikus, vagy egyéb meghibásodása, illetve a rádióadó vagy vevő berendezés hibája vezetett a balesethez. Dr. K.T. eseti rádiótechnikai szakértő ezért már csak az adó- és vevőberendezések rádiótechnikai zavarával foglalkozott. Szakértői véleményében lényegében kizárta a modellirányító adó, illetve a modellrepülőbe épített vevő működését módosító külső zavaró rádiófrekvenciás jel hatását. A baleset legvalószínűbb okaként a vevőberendezés interferencia zavarát - a vevőkészülékbe az antennán keresztül bejutó, és az információ átvitelét befolyásoló külső zavaró hatást - azon belül az azonos vagy szomszéd csatornás zavart jelölte meg, amely eredhetett akár a verseny környezetéből, akár távolról, nem modellirányítás céljára szolgáló berendezéstől is. Közvetetten a szakértő által megállapított baleseti mechanizmust támasztja alá a Polgári Légiközlekedés Biztonsági Szervezetének zárójelentése is, amely szerint minden fajta rádióirányítás - akár analóg, akár digitális az irányítást végző berendezés - ki van téve az interferencia hatásának. A zárójelentés külön hangsúlyozza, hogy a légi modellezés területén a frekvencia interferencia fellépte nem zárható ki. Mindezekre a bizonyítékokra figyelemmel az elsőfokú bíróságtól eltérően a másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy a
12. május
13. napján bekövetkezett repülőmodell baleset oka a modellrepülő vevőberendezésének interferencia zavara (azonos vagy szomszéd csatornás zavar) volt. Helyes ugyanakkor az elsőfokú bíróságnak az a megállapítása, hogy a repülőmodell működtetése fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül, ezért az alperes felelősségét az erre vonatkozó rendelkezések alapján kell elbírálni. A Ptk.345.§-ának