← Magyarország

Gf.40724/2009/5 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.724/2009/

  1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Sárközy Gergő ügyvéd által képviselt I. rendű és II. rendű felperesnek, dr. Tanda Zsoltné ügyvéd által képviselt alperes ellen változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Fejér Megyei Bíróság
  2. november
  3. napján kelt 18.G.40.117/2009/
  4. számú ítélete ellen a felperesek részéről
  5. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja; kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek 6.000 (Hatezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A Cg. ... cégjegyzékszámon bejegyzett alperesnek
  6. november 28-ig az I. rendű felperes az ügyvezetője, a II. rendű felperes a tagja volt. A Fejér Megyei Bíróság mint Cégbíróság
  7. június 24-én kelt -
  8. július 16-án közzétett - Cg. .../
  9. számú végzésével - figyelemmel arra, hogy a taggyűlés a társaság megszűnéséről határozott - az alperes cégjegyzékébe a végelszámolást és a végelszámolót bejegyezte. A felperesek
  10. július
  11. napján kereseti kérelmet terjesztettek elő a fenti változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt, hivatkozva arra, hogy az jogszabálysértő. Keresetükben előadták, hogy a II. rendű felperes alperesi társaságban lévő üzletrészét ... álképviselőként eljárva adta el ...nak, joghatályos átruházás hiányában az ugyanezen a napon tartott taggyűlésen jogszabálysértően került sor az I. rendű felperes ügyvezetői felmentésére, újabb ügyvezető kijelölésére és székhelyáthelyezésre; ugyancsak jogszabálysértően került sor
  12. december 12-én az üzletrész tovább értékesítésére ... részére, valamint a törzstőke felemelésére, továbbá ugyanígy a
  13. március 25-i taggyűlésen a végelszámolás elhatározása törvénysértő volt, mert arról nem a társaság tagjai döntöttek. Előadták, hogy a
  14. november 28-i alapítói határozatok és az ahhoz kapcsolódó változásbejegyzés, valamint a
  15. december 12-i alapítói határozat és az ahhoz kapcsolódó változásbejegyzés vonatkozásában a Pest Megyei Bíróság előtt cégpereket indítottak, valamint a Fejér Megyei Bíróság előtt megtámadták a II. rendű felperes álképviselője és ... közötti, valamint ... és ... közötti üzletrész adásvételi szerződéseket, kérték ezen eljárások jogerős befejezéséig a per tárgyalásának a felfüggesztését. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, hivatkozva arra, hogy a
  16. évi V. tv. (Ctv.)
  17. §-ában foglaltakra figyelemmel a felpereseknek nincs perindítási joguk; a keresettel támadott, az alperes végelszámolásának bejegyzését elrendelő végzés nem vonatkozik a felperesekre, tekintve, hogy az I. rendű felperes az alperesi társaság ügyvezetője, a II. rendű felperes tagja volt, így az alperes végelszámolásához jogi érdekük nem fűződhet. Az elsőfokú bíróság
  18. november
  19. napján kelt 18.G.40.117/2009/
  20. számú ítéletével a keresetet elutasította, és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 10.000 forint perköltséget. Az ítélet indokolásában a Ctv.
  21. §

(1),
(2),
(3)bekezdésében foglaltakra figyelemmel megállapította, hogy a felperesekre a keresettel támadott bejegyző végzés rendelkezést nem tartalmaz, így a pert jogszerűen nem indíthatták meg. Álláspontja szerint a perindítás nem függ össze a más bíróság előtt folyamatban levő perek jogerős befejezésével, tekintve, hogy amennyiben azon eljárások során a jogsértés megállapítást nyer, nem teszi a bejegyző végzést jogszabálysértővé, ezért az eljárás felfüggesztésére irányuló kérelmet is elutasította. Az ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő fellebbezést, melyben elsődlegesen annak megváltoztatását, keresetüknek történő helyt adást, másodlagosan a hatályon kívül helyezését és a per tárgyalásának felfüggesztését kérték. Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság tévesen figyelmen kívül hagyta a Ctv. 67. §
(1)bekezdésében foglaltakat és tévesen mellőzte a Pp. 152. §
(2)bekezdése alapján az eljárás felfüggesztését a Pest Megyei Bíróság előtti cégperekre, illetőleg a Fejér Megyei Bíróság előtti üzletrész átruházási szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perre. Ezen eljárások kimenetelétől függ a felperesek kereshetőségi joga, az üzletrész átruházási szerződések érvénytelensége esetén ugyanis ... nem szerezhette meg az üzletrész tulajdonjogát, és azt nem adhatta tovább ...nek, aki a társaság végelszámolásáról határozott, illetőleg a végelszámolót kijelölte. Mind a tulajdonosi, mind az ügyvezetői végelszámolói tisztség a társaság alapító határozatában feltüntetésre került, így a tulajdonosi körre vonatkozó változásbejegyző végzés a II. rendű felperesre, a vezető tisztségviselőre vonatkozó változásbejegyző végzés az I. rendű felperesre tartalmaz rendelkezést. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte. A felperesek fellebbezése nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság az ítéletében a tényállást a jogvita elbírálásához szükséges mértékben feltárta, és helytálló az abból levont jogi következtetése is. A felperesek a 2006. évi V. tv. (Ctv.) 65. §
(1)bekezdésére alapítottan terjesztették elő kereseti kérelmüket, melyben a Fejér Megyei Bíróság mint Cégbíróság
  1. június 24-én kelt Cg. .... számú végzése hatályon kívül helyezését kérték. Az elsőfokú bíróság által helytállóan felhívott Ctv.
  2. §
(1)bekezdése szerint a kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzés vagy annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt. A Ctv. 65. §
(2)bekezdése szerint a per megindításának a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított harminc napon belül van helye. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A Ctv. 65. §
(3)bekezdése szerint a keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. A fenti jogszabályi rendelkezésekből következően a bejegyző (változásbejegyző) végzés elleni sajátos peres jogorvoslati kérelem előterjesztésének időbeli, személyi és tartalmi feltétele van, melyek fennállását a bíróság vizsgálni köteles. A bíróság felhívására a felperesek által csatolt Cégközlöny-kivonatból kitűnően a keresettel támadott változásbejegyző végzés közzétételére 2009. július 16-án, a perindításra 2009. július 24-én került sor, így az megfelelt a Ctv. 65. §
(2)bekezdésében foglalt időbeli feltételnek. A fent kifejtettek szerint nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor vizsgálta a perindítás személyi feltételei teljesülését is; teljes körűen osztja a Fővárosi Ítélőtábla a felperesek kereshetőségi joga hiányára levont jogi következtetését. A Ctv. 65. §
(1)bekezdésének alkalmazásához fűződő egységes bírói gyakorlat az ügyészen kívüli egyéb jogosultak perindítási jogát megszorítóan értelmezi, csak abban az esetben ismeri el, ha a támadott végzés a felperesre nevesítve rendelkezést tartalmaz. A Fejér Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. .... számú végzése a felperesekre nevesítve rendelkezést nem tartalmaz; az alperes végelszámolására és a végelszámoló bejegyzésére vonatkozó rendelkezést tartalmaz. Helytállóan mellőzte az elsőfokú bíróság a per tárgyalásának a felfüggesztését is; a Pp. 152. §
(2)bekezdésében foglaltak alkalmazására az adhat alapot, ha a per eldöntése a perben meghozatalra kerülő határozat tartalmára kiható, előzetes kérdés elbírálásától függ. A fent kifejtettek szerint a felperesek Ctv. 65. §
(1)bekezdése szerinti kereshetőségi joga önmagában a keresettel támadott végzés alapján - a határozat rendelkezései ismeretében - tisztázható, így a felfüggesztési kérelemben hivatkozott cégjogi perek és az üzletrész átruházási szerződések érvénytelenségére irányuló per a jogvita elbírálásának nem előkérdése, azok esetleges, felperesekre kedvező kimenetele sem teremti meg a jelen per megindításához szükséges kereshetőségi jogukat. Emellett a felfüggesztés jogintézménye a fél perindítási jogát feltételezi, következően abból, hogy csak tárgyalási szakba jutott peres eljárás függeszthető fel, az előkérdésnek a per érdemére és nem a kereshetőségi jogra vonatkozóan kell fennállnia. Tekintettel arra, hogy a fellebbezésben előadottak eltérő tényállás megállapítására, illetőleg jogi következtetés levonására nem adtak alapot, a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság helytálló ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján - utalva a Pp. 254. §
(3)bekezdésében foglaltakra - helybenhagyta. A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte a pervesztes felpereseket az alperes jogorvoslati perköltsége megfizetésére, mely a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdésében foglaltak figyelembevételével, mérlegeléssel megállapított, általános forgalmi adót is tartalmazó jogi képviseleti munkadíjból áll. Budapest,
  1. március
  2. . Bánki Horváth Mária s. k., a tanács elnöke Levek Istvánné dr. s. k., előadó bíró Dr. Rédei Anna s. k., bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.