← Magyarország

Bf.255/2009/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.255/2009/

  1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
  2. év február hó
  3. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A hivatali visszaélés bűntette miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Pest Megyei Bíróság 18.B.67/2009/
  4. számú - a vádlott ellen a hivatali visszaélés bűntette miatt indult büntetőeljárást megszüntető - végzést helybenhagyja. A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A pótmagánvádló képviseletében a jogi képviselő a Pest Megyei Bíróságra
  5. év augusztus hó
  6. napján érkezett vádindítványában a vádlottal szemben 1 rb. a Btk.
  7. §-ába ütköző és e szerint minősülő hivatali visszaélés bűntette miatt emelt vádat pótmagánvádas eljárás keretében. A megállapított tényállás szerint a Székesfehérvári Nyomozó Ügyészségen a pótmagánvádló jogi képviselője által
  8. év december hó
  9. napján tett feljelentést hivatali visszaélés bűntettének (Btk.
  10. §) alapos gyanúja miatt a vádlottal az önálló bírósági végrehajtóval szemben. A Székesfehérvári Nyomozó Ügyészség a
  11. év december hó
  12. napján kelt Nyom.329/2008/
  13. számú határozatával a vádlott az önálló bírósági végrehajtó ellen hivatali visszaélés bűntette miatt tett feljelentést a Be.
  14. §

(1)bekezdésének a./ pontja alapján bűncselekmény hiányában elutasította. A Fejér Megyei Főügyészség a
  1. év január hó
  2. napján kelt NF.6378/2008/
  3. számú határozatával a feljelentő panaszát, mint alaptalant elutasította és egyben tájékoztatta arról, hogy a feljelentő, mint az ügy sértettje a Be.
  4. §
(2)bekezdés a./ pontja, valamint a Be. 229. §
(1)bekezdése alapján a panaszt elutasító határozat közlésétől számított 60 napon belül pótmagánvádlóként léphet fel. A pótmagánvádló képviseletében az ügyvéd a vádindítványát a törvényes határidőn belül 2009. év március hó 23. napján előterjesztette. A vádindítványt a Pest Megyei Bíróság befogadta, mivel az megfelelt a Be. 231. §
(2)bekezdésében írt törvényi előfeltételeknek. A Pest Megyei Bíróság a rendelkezésére álló iratok alapján megvizsgálta a vádindítványban foglaltakat és megállapította, hogy a végrehajtást kérő eljárási nyilatkozataiban különösen a feljelentésében az önálló bírósági végrehajtó szakszerűségét és késedelmes intézkedését sérelmezte, de szándékos és célzatos hátrányokozást vagy jogtalan előnyszerzési tudattartalomra való körülményeket a vádindítványban sem sérelmezett. A vádindítvány nem tartalmazza azt a tényt, amit a törvényi tényállás megkíván nevezetesen, hogy a hivatalos személy azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, vagy jogtalan előnyt szerezzen a hivatali kötelességét megszegte, hatáskörét túllépte vagy hivatalos helyzetével egyébként visszaélt. A Pest Megyei Bíróság ezért az önálló bírósági végrehajtó magatartását nem tekintette olyannak, ami alapul szolgált volna a bűncselekmény megállapítására és más bűncselekményre utaló objektív adat sem merült fel. A Pest Megyei Bíróság ezért a vádlottal szemben a hivatali visszaélés bűntette miatt indult büntetőeljárást a Be. 267. §
(1)bekezdésének a./ pontja alapján, mivel a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény ezért megszüntette. A végzés ellen a pótmagánvádló és jogi képviselője fellebbezett. A fellebbezésében a jogi képviselő kifejtette, hogy az eljárt Pest Megyei Bíróság határozata megalapozatlan, az indokolási kötelezettségének sem tett eleget. Álláspontja szerint az önálló bírósági végrehajtó magatartása célzatos volt akkor, amikor a végrehajtási eljárás során nem vette fel a Kft. ügyvezetőivel a kapcsolatot és az illetékes cégbíróságot, valamint az adóhatóságot tudatosan, szándékosan és célzatosan nem kereste meg. Ebből pedig egyértelműen következik, hogy az alapos gyanú megállapítható és nem csak a szakszerűtlenség és a késedelmes intézkedés, hanem egy célzatos magatartás, a mulasztás történt, ami megalapozza a Btk.
  1. §-ába ütköző és a szerint minősülő hivatali visszaélés bűntettének elkövetését. A pótmagánvádló és jogi képviselője ezért az eljárás megszüntetésére vonatkozó elsőfokú bírósági határozat megváltoztatását kérte azzal, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróságot kötelezze a vádlottal szemben indult büntetőeljárás lefolytatására. A fellebbezések alaptalanok. A Fővárosi Ítélőtábla az iratok tartalma alapján megállapította, hogy a Pest Megyei Bíróság csak a vádindítványból indulhatott ki. E szerint „a vádlott, hogy nem tett intézkedéseket egyértelműen bizonyítja az a tény is, hogy a cégjegyzéken átvezetett cégváltoztatásokról még csak tudomással sem bírt, tehát adós Kft. törzstőke terhelésével kapcsolatban a szükséges intézkedéseket nem tette meg, elmulasztotta azt még csak meg sem próbálta tenni." A másodfokú bíróság egyetértett a Pest Megyei Bíróság azon jogi álláspontjával, mely szerint a pótmagánvádló a szándékos és célzatos hátrányokozást vagy jogtalan előnyszerzésre utaló körülményeket nem állított, így önmagában a szakszerűtlenség és a késedelmes intézkedés nem valósítja meg a hivatali visszaélés bűntettének törvényi tényállását. Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla a Be.
  2. §
(1)bekezdése alapján a Pest Megyei Bíróság 18.B.67/2009/
  1. számú végzését helybenhagyta. A jogorvoslati jogosultság kizárása a Be.
  2. §-án alapul. B u d a p e s t,
  3. év február hó
  4. napján Dr. Nehrer Péter s.k. é dr. Lányi Éva s.k.. Hrabovszki Zoltán s.k. a tanács elnöke előadó bíró A kiadmány hiteléül: Horváth Judit tisztviselő bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.