Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.711/2009/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Szabó László János ügyvéd által képviselt felperesnek, dr. Kiss Gábor ügyvéd által képviselt alperes ellen változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- szeptember 30-án kelt 11.G.40.650/2009/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszámon benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja; kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 5.000 (Ötezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A ... Limited és felperes nevetagok részvételével működő ... Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (alperes neve) taggyűlését a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság
- december
- napjának 14 órájára hívta össze, a megismételt taggyűlés időpontját
- december
- napjának 14 órájában jelölte meg. A taggyűlés napirendi pontját akként határozta meg, hogy az ügyvezető személyéről való döntés
- december 20-tól. Az alperesnek két tagja van, felperes nevefelperes és a ... Limited külföldi cég. Mind a két tagnak 11.900.000 forint törzsbetétje van a társaságban, amely a tagokat egyenlő szavazatra jogosítja. A
- december
- napjának 14 órájára összehívott taggyűlésen nem jelent meg a felperes, így az nem volt határozatképes. A
- december
- napjának 14 órájára összehívott, megismételt taggyűlésről az alperesi társaság két tagja különkülön taggyűlési jegyzőkönyvet vett fel, eltérő tartalommal. A felperes által meghatalmazott jogi képviselő részéről benyújtott változásbejegyzési kérelmet a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a
- sorszámú végzésével elutasította, fellebbezés folytán a határozatot a Fővárosi Ítélőtábla a 10.Cgf.43.529/2008/
- számú végzésével helybenhagyta, majd a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban a Gfv.X.30.010/2008/
- számú végzésével a jogerős végzésnek a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott rendelkezését nem érintette, a felülvizsgálni kért rendelkezését hatályában fenntartotta.
- december 18-án érkezett az elsőfokú bírósághoz az alperesi társaság képviseletében ... ügyvéd által benyújtott változásbejegyzés iránti kérelem. Az elsőfokú bíróság - hiánypótlási eljárást követően -
- április 10-én kelt Cg. .... számú végzésével a cégjegyzék 13/006 rovatából a képviseletre jogosultak adatai közül törölte felperes nevefelperest mint vezető tisztségviselőt, és a 13/008 rovatba a képviseletre jogosultak adatai közé bejegyezte önálló képviseleti joggal ... vezető tisztségviselőt, a jogviszonya kezdete
- december 14., jogviszonya vége
- december
- A felperes a
- évi V. tv. (Ctv.)
- §-ának
(1)bekezdése alapján jogszabálysértésekre hivatkozással az elsőfokú bíróság fenti,
- sorszámú végzése hatályon kívül helyezése iránt indított pert az alperesi társaság ellen. Keresetében állította, hogy valótlan tényt tartalmaz a felperes neve... által aláírt és ... ügyvéd által ellenjegyezett,
- december
- napjára dátumozott taggyűlési jegyzőkönyv, amely szerint a taggyűlés
- december
- napján 14:50-kor folytatásra került, és taggyűlési határozat hozatalára került sor. Előadta, hogy az általa megtartott taggyűlés befejezése után a társaság székhelyén csak a felperes által megbízott biztonsági őrök maradtak, felperes neve... és jogi képviselője oda nem tértek vissza, így a cégbíróság által meghatározott helyen és időpontban taggyűlést nem tarthattak, ezt a körülményt az elsőfokú bíróságnak a csatolt iratok alapján észlelnie kellett volna. Jogszabálysértő álláspontja szerint a végzés azért is, mert az elsőfokú bíróság
- március 30-án kelt hiánypótlásra felhívásának a kérelmező nem tett eleget - a végzés az
- pontban az ügyvezetői jogviszony kezdő időpontja tekintetében írt elő hiánypótlást -, mivel az állítólagos taggyűlésen készült jegyzőkönyvben szereplő taggyűlési határozat
- december
- napjától kezdődően ötévi időtartamra rendelkezett ... ügyvezetővé választásáról, s ez a „taggyűlési határozat” a Ctv.
- §-ában foglalt rendelkezésekbe ütközik, ezért annak módosítására lett volna szükség,
- január 13-a óta érvényes taggyűlés megtartására azonban nem került sor. Előadta továbbá, hogy felperes neve...
- augusztus 23-tól kezdődően folyamatosan, így
- december 14-én is vezető tisztségviselője volt a ... Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek, mely cég főtevékenysége megegyezik az alperesi társaság főtevékenységével, az alperes társasági szerződése nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely lehetővé teszi az
- évi CXLIV. tv. (Gt.)
- §-ának
(1)bekezdésében meghatározott tilalom alóli mentesítést, ilyen taggyűlési határozat sem született, ezért felperes neve... által aláírt, s a változásbejegyzési kérelemhez csatolt elfogadó nyilatkozat valótlan. Hivatkozott arra is; ... vezető tisztségviselői megbízatása nemcsak a törvény előírásai miatt összeférhetetlen, hanem az általa tanúsított magatartás miatt is, mert csalárd módon jutott hozzá a ... Limited részvényeihez és jogtalanul bitorolja annak szavazati jogát az alperesi társaságban. Kifejtette továbbá; a támadott végzés jogszabálysértő arra tekintettel is, hogy az alapjául szolgáló taggyűlési jegyzőkönyv nem tartalmazza a Gt. 155. §-ának
(1)bekezdésében előírt minimális tartalmi elemeket. Kereshetőségi joga körében hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság EBH 2001.452 szám alatt közzétett eseti döntésében foglaltakra. Az alperes ellenkérelme elsődlegesen - idő előttiség okán - a per megszüntetésére, másodlagosan a kereset elutasítására irányult. Érdemben arra hivatkozott, hogy a keresettel támadott
- sorszámú végzés tartalmaz rendelkezést a felperesre, mivel törölte a cég képviselői sorából, így a Ctv. rendelkezései alapján a felperes perindítási joga a végzés ezen rendelkezése tekintetében áll csak fenn, ezen túlmenően a felperesnek keresetindítási joga nincs, ezért az új ügyvezető bejegyzésével kapcsolatos kérelem bizonyítási eljárás nélkül elutasítandó. Kifejtette, hogy a felperes által hivatkozott legfelsőbb bírósági döntés a jelen esetre nem alkalmazható, mivel az abban foglalt tényállás szerint a taggyűlés az ügyvezető visszahívásáról és az új ügyvezető választásáról ugyanazon határozatával döntött, míg a perbeli esetben nem így történt. A felperes ügyvezetői megbízatása
- december 20-án lejárt, ezért a cégbíróság végzésével összehívott taggyűlésen nem kellett dönteni az ügyvezető visszahívásáról, a felperes képviseleti jogának megszűnése nem kapcsolódik a jelenlegi, új ügyvezetőt megválasztó taggyűlési határozathoz, s e körben az alperes a Legfelsőbb Bíróság Gf.VII.31.132/2000/
- számú határozatára hivatkozott. Előadta továbbá, hogy a felperes által kifogásolt taggyűlési jegyzőkönyv a történteket megfelelően tartalmazza, s a kérelmére indult változásbejegyzési eljárásban a cégbíróság
- sorszámú hiánypótlásra felhívó végzésének tett eleget, az abban írt felhívás végrehajtásával. A felperes kereseti előadásával szemben előadta azt is, hogy a ... Kft. hozzájárult az új ügyvezető megválasztásához az alperesi társaságnál, és a taggyűlési jegyzőkönyv tartalma megfelel a törvény előírásainak. Az elsőfokú bíróság ítéletében hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság Cg. .... számú végzésének 13/006 rovatában lévő azon jogszabálysértő adatát, amivel törölte a felperest a képviseletre jogosultak adatai közül. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította, s kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.500 forint perköltséget. Határozata indokolásában kifejtette; a felperes keresete a saját képviseleti jogának törlése vonatkozásában megalapozott, míg az új képviselő bejegyzése tekintetében megalapozatlan, mivel az
- évi CXLV. tv. (Ctv.)
- §-ának
(1)bekezdésében írtakból következően a felperesnek kizárólag a végzésnek a 13/006 rovatával kapcsolatban van perindítási joga, csak ezen jogszabálysértő adat voltára hivatkozhat. Kifejtette továbbá, hogy a Ctv. 65. §-ának
(3)bekezdésében foglalt szabályok értelmében a cégbíróságnak észlelnie kellett volna, hogy az alperes eredeti,
- december 14-én kelt és
- december 18-án érkezett kérelme nem is irányult a felperes mint ügyvezető törlésére, csak az új ügyvezető bejegyzését kérte, így az elsőfokú bíróság
- sorszámú hiánypótlásra felhívó végzése
- pontjának második mondatában írt felhívása a régi ügyvezető törlésére nézve megalapozatlan volt, s a
- sorszámú végzésnek a felperes mint képviseletre jogosult személy törlésére vonatkozó adat jogszabályba ütközik, ezért azt az elsőfokú bíróság a Ctv.
- §-ának
(3)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság a felperes keresetét azért utasította el, mert álláspontja szerint a
- sorszámú végzésnek az új ügyvezető bejegyzésére vonatkozó rendelkezésével szemben nem illeti meg a perlési jog, mivel a végzés ezen része reá vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezést, s utalt arra, hogy a bírósági gyakorlat szigorúan és szorosan értelmezi a Ctv.
- §-ának
(1)bekezdésében írt szabályokat, a perindításra jogosultak körét, a Legfelsőbb Bíróság a jelen pertől eltérő, más tényállású ügyben hozta meg az EBH 2001.452 számmal közzétett határozatát. Az elsőfokú bíróság kifejtette azt is, hogy a változásbejegyző végzés ezen részének hatályon kívül helyezésére irányuló kereseti kérelem érdemi elbírálása is annak elutasításához vezet, és az ezzel kapcsolatos jogi álláspontját is rögzítette a határozata indokolásában. A részleges pernyertességre tekintettel akként rendelkezett, hogy a Pp. 81. §-ának
(1)bekezdése alapján a jogi képviseleti díjat mindegyik fél maga viseli, míg a felperes által lerótt 21.000 forint kereseti illeték felének a megfizetésére az alperes köteles. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést annak részbeni megváltoztatása, a kereseti kérelemmel egyező döntés meghozatala iránt. Lényegében megismételte tényelőadásait és az első fokú eljárásban már kifejtett jogi álláspontját a kereshetőségi joga kérdésében. Kifogásolta továbbá, hogy az elsőfokú bíróság a határozat szóbeli indokolásakor az állítólagos taggyűlés jogszabálysértő voltával, a cégeljárásban elkövetett jogszabálysértésekkel érdemben nem foglalkozott, ezzel szemben az írásba foglalt ítélet indokolása szerint érdemben is elbírálta a 13/008 sorszámú rovat jogszabálysértő voltával kapcsolatos kérelmet és ennek során olyan megállapításokat tett, amelyek mind a jogszabályokkal, mind a bírói gyakorlattal ellentétesek. E körben - többek között előadta; a cégbíróságnak a Ctv. 46. §-ának
(1)bekezdése szerint a csatolt okiratok jogszabályszerűségének vizsgálata a feladata, mely nem jelenti azonban azt, hogy a kérelem mellékleteként csatolt egyéb okiratok és a Ctv. illetve annak mellékletei alapján csatolt okiratok tartalma közötti ellentmondások feloldására ne lenne köteles. Az alperes fellebbezési helybenhagyására irányult. ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének a A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezés keretei között bírálta felül, és megállapította, hogy a felperes fellebbezése az alábbiakra tekintettel nem megalapozott. A változásbejegyzési kérelem alapjául szolgáló taggyűlési határozatokat hozó taggyűlést a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörében hívta össze. A
- december 18-án az alperesi társaság képviseletében ... ügyvéd által benyújtott változásbejegyzési kérelem alapján a keresettel támadott
- sorszámú végzésével a 13/008 rovatba a képviseletre jogosultak adatai közé bejegyezte önálló képviseleti joggal ... vezető tisztségviselőt. A változásbejegyző végzés fenti rendelkezésének a hatályon kívül helyezésére irányuló kereseti kérelmet, a felperes kereshetőségi joga kérdésében, a törvény előírásainak megfelelően értelmezte az elsőfokú bíróság. A Ctv.
- §-ának
(1)bekezdése szerint a kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt. A törvény idézett rendelkezése szűk körben határozza meg a perindításra jogosultak körét. Keresettel az ügyész, továbbá az élhet, akire a végzés rendelkezést tartalmaz. Az ügyészt a végzés teljes terjedelmével szemben az utóbbi jogosultat csakis a végzés rendelkezésének az őt érintő részével szemben illeti meg a perindítási jogosultság. A bírói gyakorlat a Ctv. hivatkozott rendelkezését szigorúan, a jogszabály szövege szerint értelmezi, így az ügyészen felül csakis a végzéssel közvetlenül érintett, a végzésben nevesített személy (személyek) kereshetőségi jogát ismeri el. Helytállóan helyezkedett tehát az elsőfokú bíróság arra az álláspontra, hogy ... vezető tisztségviselőként való bejegyzése a cégjegyzék 13/008 rovatába a felperes perindítási jogosultságát nem alapozza meg, mivel a felperes e vonatkozásban nem minősül a Ctv. 65. §-ának
(1)bekezdésében meghatározott érintettnek, ezért kereshetőségi jog hiányában a cégbíróság a változásbejegyző végzés ezen rendelkezésének a hatályon kívül helyezésére irányuló kérelmet megalapozottan utasította el. A másodfokú bíróság tehát nem osztotta a felperesnek a kereshetőségi jogával kapcsolatos álláspontját. A Legfelsőbb Bíróság a felperes által hivatkozott eseti döntésében (EBH 2001.452) a jelen ügytől eltérő, más tényállású ügyben azt mondta ki; kiskorúak tagsági viszonyból eredő jogait - a szülők egymás közötti érdekellentéte, illetve a szülők és a kiskorúak közötti érdekellentét esetén - a taggyűlésen a kiskorúakat képviselő egyik szülő sem gyakorolhatja (Csjt. 87. §
(1)bekezdés), ezért a kiskorú édesanyja a taggyűlésen törvényes képviselőként érvényes szavazati jogot nem gyakorolhatott, s ily módon nem hozhatott érvényes határozatot a házastársa ügyvezetői tisztségből való visszahívása, és önmaga ügyvezetővé választása tárgyában. A perbeli esetben viszont az alperesi társaság vezető tisztségviselőjének, a felperesnek a megbízatása lejárt, s emiatt a cégbíróság a törvényességi felügyeleti jogkörében hívta össze a taggyűlést az ügyvezető személyéről való döntés tárgyában. Az új ügyvezető bejegyzésére vonatkozó rendelkezés pedig az előzőekben kifejtettek értelmében nem alapozza meg a felperes perindítási jogát. A fentiekből következik, hogy ... vezető tisztségviselő bejegyzése alapjául szolgáló okiratok jogszabályba ütközésének a felülvizsgálata az adott ügyben a perindítási jogosultság hiánya okán mellőzendő, ezért a Fővárosi Ítélőtábla figyelmen kívül hagyta az elsőfokú bíróságnak a cégjegyzék 13/008 sorszámú rovatával kapcsolatban az ítélet indokolásában kifejtett álláspontját, amely azonban az eljárás érdemére, az elsőfokú bíróság ítéleti rendelkezésére nem hatott ki. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemben helytálló ítéletének a fellebbezéssel támadott rendelkezését a Pp. 253. §-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése alapján a felperes köteles az alperesnek a másodfokú eljárásban felmerült perköltsége megfizetésére, amely a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése alkalmazásával, az általános forgalmi adót is tartalmazó ügyvédi munkadíjat foglalja magában. Budapest,
- március
- . Bánki Horváth Mária s. k., a tanács elnöke . Rédei Anna s. k., előadó bíró Levek Istvánné dr. s. k., bíró