Győri Ítélőtábla Pf.I.20.142/2009/9.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Győri Ítélőtábla a dr. Zakár András pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek az OIT Hivatala Módszertani és Jogi Képviseleti Főosztály által képviselt I.r. és II.r. alperesek ellen törvénysértés megállapítása iránti perében a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság
- évi február hó
- napján meghozott P.20.894/2008/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- és
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja. A feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Megállapítja, hogy a 100 %-os mértékben pervesztes felperes pártfogó ügyvédi díja a felperest terheli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A megyei bíróság a felperes keresetét elutasította azzal, hogy a feljegyzett kereseti illetéket az állam viseli. A megyei bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes
- augusztus 17-én keresetet nyújtott be az I.rendű alpereshez „az ügyiratok szándékos eltitkolása" miatt az alperesek ellen. A Legfelsőbb Bíróság az eljárásra a GyőrMoson-Sopron Megyei Bíróságot jelölte ki. Ezen eljárás P.20.947/
- szám alatt folyt. A megyei bíróság felhívására a felperes pontosított keresetében azon ügyészségi iratok bemutatására kérte az alperesek kötelezését, amelyre utalást tartalmaz az I.rendű alperes P.20.574/2004/
- számú ítéletében
- oldala. Ezen eljárásban a I.rendű alperes a felperes által a Magyar Állam I.r., Hajdú-Bihar Megyei Bíróság II.r. és a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészsége III.r. alperes elleni kártérítési keresetét elutasította. Az elsőfokú ítéletet a II.rendű alperes helybenhagyta, majd a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a felperes felülvizsgálati kérelmét elutasította. A felperest a jelen per bírósága a
- számú végzésével tájékoztatta, hogy az alperesek körét pontosítani célszerű, a felperes azonban úgy nyilatkozott, hogy az ügyészség a perben alperesként nem szerepelhet. Az elsőfokú bíróság a
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az indokolás szerint a felperes irat betekintési igénye az irat birtoklójával szemben lenne érvényesíthető, nem pedig az alperesként perbe vont bíróságokkal szemben. A felperes fellebbezése folytán eljárt Győri Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A felperes a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, a Legfelsőbb Bíróság Pfv.V.20.483/2008/
- számú végzésével az első- és másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. Rögzítette a végzés, hogy ugyan az elsőfokú bíróság a Pp.3.§.
(3)bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, de a felperes kérelmét ennek ellenére az eredeti alperesekkel szemben tartotta fenn. Nem mérlegelte azonban megfelelő súllyal a felperes pártfogó ügyvéd kirendelésére irányuló jogosultságát. A felperes halláskárosultsága miatt csak írásban tud kommunikálni, így csak pártfogó ügyvéd tudná a megfelelő kioktatással ellátni arról, hogy igényét kivel szemben és milyen jogalapon érvényesítse. A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság a jelen perben (P.20.894/2008.) tájékoztatta a felperest, hogy a pártfogó ügyvédi képviseletet a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat engedélyezi (2.számú végzés). A felperes bejelentette, hogy a szükséges kérelmet a Hajdú-Bihar Megyei Igazságügyi Hivatalhoz benyújtotta és a kirendelésről a bíróságot értesíteni fogja. A felperes megfelelő pártfogó ügyvédet nem talált, így
- december 23-i beadványában kérte, hogy a bíróság az eljárást pártfogó ügyvéd nélkül folytassa le. A megyei bíróság az
- számú végzésével - tudomásul véve a felperes közlését ismételten tájékoztatta a felperest arról, hogy részére a Hajdú-Bihar Megyei Igazságügyi Hivatal akkor is kirendelhet pártfogó ügyvédet, ha képviseletét a megjelölt jogi segítők nem vállalják. Felhívta a felperest keresetének pontosítására, utalva az alperesi kör esetleges módosításának szükségességére. A felperes a
- számú beadványában eredeti keresetét tartotta változatlanul fent. A megyei bíróság a keresetet a megismételt eljárásban sem találta alaposnak. Utalt arra, hogy a felperes - többszöri kioktatás ellenére - is fenntartotta azon igényét, hogy az alpereseket kötelezze a bíróság az általa konkrétan megjelölni nem tudott ügyészségi iratok bemutatására. A megyei bíróság álláspontja szerint az irat betekintési igény - ha annak egyéb jogszabályi feltételei fennállnak - csak az irat birtokosával szemben érvényesíthető, e körbe pedig az alperesek nem tartoznak. A felperes keresetét nem módosította, egyéb jogalapot nem jelölt meg, sőt kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy az ügyészség nem alperes az ügyben, mivel nem az ügyészség állítja, hogy eljárt bűnvádi feljelentésében (
- számú irat). Kiemelte a megyei bíróság, hogy a
- január 29-i felperesi beadvány azt tartalmazza, hogy a kereset minden kétséget kizáróan adatvédelmi jogok megsértéséről szól, e körben rámutatott arra, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
- évi LXIII. törvény a Magyarország területén folytatott adatkezelésre és adatfeldolgozásra terjed ki. A felperes által igényelt iratbemutatás nem vonható e körbe. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, melyben jogi képviselője közreműködésével az ítélet hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy az ítéletben hivatkozott ügyészségi iratok releváns okirati bizonyítékok voltak az alapperben (I.rendű alperes neve P.20.574/2004/14.), ezért vagy eredetiben vagy másolatban az eljáró bíróságnak azokat a per iratanyagához kellett csatolnia, így a félnek a Pp.119.§-ában meghatározott irat betekintési, másolási joga ezekre is kiterjed. Ezen eljárási jog megsértése álláspontja szerint megvalósult, mégpedig az alperesek sértették meg a felperes e jogát, ami azt eredményezte, hogy sérült a tisztességes eljáráshoz való alapjoga, sérült a jogviták bíróság előtti eljárásban való pártatlan eldöntésének alapelve is. Az I-II.r. alperesek fellebbezési ellenkérelme az ítélet helybenhagyására irányult. Kiemelték, hogy a felperes a fellebbezésben nem jelölt meg olyan új tényt, vagy bizonyítékot, amely alkalmas lenne az elsőfokú ítélet megváltoztatására. A felperesi jogi képviselő a fellebbezési eljárásban fellebbezését akként pontosította, hogy az alperesi bírósági eljárásokban sérült az iratanyag teljes körű megismerésének az elve, az alperesi bíróságok nem tették lehetővé számára, hogy a teljes körű iratanyagot megismerje, álláspontja szerint ezt támasztja alá az elsőfokú alperes által hozott ítélet meghivatkozott indokolásrésze, miszerint a becsatolt iratokra alapította a tényállást és a döntést, azaz azokat a tárgyalás részévé tette. Ezeket az iratokat a felperes nem ismerhette meg, tehát a felperes nem csak az ügyészségi iratok hiányát sérelmezi, hanem azt, hogy a meghivatkozott, becsatolt iratanyag megismerését nem tették számára lehetővé. A fellebbezés az alábbiak szerint nem alapos. Az eljárás adatai alapján (I.rendű alperes P.20.574/2004/
- számú ítélete
- és
- oldala) egyértelműen megállapítható, hogy a I.rendű alperes a hivatkozott ítéletében konkrétan, tételesen, ügyszám szerint felsorolta azokat az ügyészségi iratokat, rögzítette azok tartalmát is, melyek tanúsága szerint a felperes a szakértőkkel szemben tett feljelentését az ügyészség elbírálta. Az ítélet
- oldala csupán utalást tesz („a becsatolt okiratokból megállapítható, hogy a felperes feljelentése tárgyában a III.r. alperes eljárt") a korábban konkrétan megjelölt okiratokra. Az is megállapítható, hogy a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság a P.20.947/
- számú ügyben beszerezte a releváns ügyészségi iratokat ismételten (7.,8.sz.) és ezeket a
- sorszámú végzése mellékletével a felperesnek kézbesítette is azzal, miszerint felhívta a felperest, hogy az iratok megküldésével a kereseti kérelme rendezést nyert, így nyilatkozzék, hogy kéri-e az eljárás megszüntetését. A felperes
- sorszámú beadványában az eljárás lefolytatását kérte, melyben kiemeli, hogy „a fenti számú levéllel megküldött ügyészi iratok meg vannak nekem is". Kifogásolja a beadványban, hogy az ügyészség a beadványait „nem bírálta el", azonban a beadvány tartalmából egyértelműen megállapítható, hogy a felperes ezen kifogását akként érti, hogy az ügyészség nem látta alaposnak a felperes feljelentéseit. A
- sorszámú beadványának
- oldalán hangsúlyozta, hogy az ügyészség nem alperes az ügyben, mivel nem az ügyészség állítja, hogy eljárt a bűnvádi feljelentésében - ők azt állítják írásban, hogy „nekik nincs kompetenciájuk orvosi szakmai kérdésekben", hanem az alperesi bíróságok állítják, hogy „az ügyészség eljárt a felperes által tett bűnvádi feljelentés tárgyában", de ennek az eljárásnak a dokumentumait a mai napig nem tudják előadni, bemutatni részére". A fentiek alapján az ítélőtábla álláspontja szerint egyértelműen megállapítható, hogy a I.rendű alperes illetőleg a II.rendű alperes birtokában nincs olyan ügyészi irat, amely a felperesre vonatkozna, illetőleg amelyre a I.rendű alperes ítélete utalt és azt a felperes nem ismerhette volna meg, illetve ne birtokolná. (Csupán zárójelben jegyzi meg az ítélőtábla, hogy az a tétel, miszerint „az ügyészség eljárt a felperes által tett bűnvádi feljelentés tárgyában" nem azt jelenti, hogy az ügyészség a feljelentéseket alaposnak tartotta, hanem azt hogy egyáltalán foglalkozott azokkal és ezen ügyekben határozatokat hozott.) Az is megállapítható az eljárás adatai alapján, hogy a felperes az ügyészségnél keletkezett iratokat egyrészt az ügyészségek által kézbesítetten, másrészt a I.rendű alperes által kézbesítetten, harmadrészt pedig a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság által is kézbesítetten, többszörösen is megkapta. Ily módon egyik eljárásban sem sérült a felperesnek a Pp.2.§.
(1)bekezdésében foglalt, a perek tisztességes lefolytatásához való joga, sem pedig a Pp.119.§-a szerinti iratbetekintéshez való joga. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a Pp.253.§.
(2)bekezdése értelmében helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező felperes személyes költségmentessége folytán feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket a Pp. 78.§.
(1)bekezdése és a 6/
- (VI.26.) IM. számú rendelet
- §.
(1)bekezdése és 14.§-a alapján az állam viseli arra való utalással, hogy az alperesek jogi képviselője perköltség megállapítását nem kérte. Győr,
- évi február hó
- napján Dr. Ábrahám Éva sk. a tanács elnöke . Lezsák József sk. . Vass Mária sk. előadó bíró bíró