← Magyarország

Pfv.21930/2009/6 – Kúria

Pfv.IV.21.930/2009/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szecskay András ügyvéd és Nagy László szabadalmi ügyvivő által képviselt felperesnek a dr. Germus Gábor ügyvéd és Szentpéteri Zsolt szabadalmi ügyvivő által képviselt alperes ellen szabadalombitorlás megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a Fővárosi Bíróság előtt 3.P.633.686/2004. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.252/2009/7. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes által 39. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (Harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A felperes a jogosultja - egyéb szabadalmak mellett - az 1986. augusztus 5-i elsőbbségű, .. lajstromszámú „Eljárás a Famotidin egy új, morfológiailag egységes módosulatának és az azt tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására (B módosulat)" című szabadalomnak, amelynek főigénypontja a következő: „Eljárás a Famotidin [kémiai nevén: N-szulfamil-3-(2-guanidinotiazol-4-il-metil-tio)-propin-amidin] B-jelű morfológiai -1 módosulatának [IR-színképben 3506, 3103 és 777 cm -nél jellegzetes elnyelési sáv, olvadáspont: 159-162 oC] előállítására, azzal jellemezve, hogy a Famotidin tetszőleges arányú morfológiai keverékét

  1. a)3-20-szoros tömegű vízben vagy víz és egy rövid szénláncú alifás alkanol elegyében melegítéssel 50-100 oC-on feloldjuk, a forrón telített oldatból a kívánt terméket 10 oC/perc értéket meghaladó hűtési sebességgel hűtve kicsapjuk, vagy
  2. b)1-2 mólnyi, előnyösen 1,3-2,0 mólnyi karbonsav jelenlétében 612-szeres tömegű vízben szobahőmérsékleten feloldjuk, a kapott oldatot bázis, előnyösen ammónium-hidroxid vizes oldatához adagolva kicsapjuk, kívánt esetben oltókristály alkalmazásával a o o szuszpenziót kikristályosítjuk, a terméket 10 C és 20 C közötti hőmérsékleten izoláljuk. A 2. igénypont az alábbi: Eljárás gyógyszerkészítmények előállítására, azzal jellemezve, hogy az 1. igénypont szerint előállított Famotidin B-t önmagában ismert segédanyagokkal tablettává alakítjuk. A felperes a Famotidin hatóanyag „B" módosulatát tartalmazó, Quamatel márkanevű gyógyszerkészítményt gyártja és forgalmazza. A felperes 1999-ben szerzett tudomást arról, hogy az alperes, a felperes engedélye nélkül, a Quamatellel azonos betegség kezelésére szolgáló, Famotidin hatóanyag tartalmú gyógyszerkészítményt forgalmaz Apo-Famotidin márkanéven. Az alperes által forgalmazott gyógyszerkészítmény hatóanyagát 2003. február 1-ig a .. spanyol cég, majd ezt követően a .. indiai cég állította elő. A hatóanyagból a tablettázást az .. kanadai cég végezte. Az alperes a felperes felszólítását követően sem hagyott fel a terméke forgalmazásával. A felperes módosított keresetében a .. lajstromszámú szabadalom 2003. február 1-től 2006. augusztus 5-ig (az oltalom lejáratának időpontjáig) terjedő bitorlásának a megállapítását, az alperes megfelelő nyilvános elégtétel adására, valamint a terméke előállításával és forgalmazásával kapcsolatos adatok szolgáltatására kötelezését kérte. A felperes előadta, hogy a nyers Famotidin hatóanyag ipari előállítása során A + B polimorf módosulatok keveréke keletkezik. A perbeli .. lajstromszámú szabadalom a hatóanyag morfológiailag egységes „B" kristálymódosulatának előállítására vonatkozik. Az alperes által forgalmazott és a kiskereskedelmi forgalomban beszerzett ApoFamotidin készítmény analitikai vizsgálata során a leggondosabb eljárás mellett sem lehetett megállapítani, hogy azt milyen eljárással állították elő. Kétséget kizáróan bizonyítható azonban, hogy a készítmény tartalmazza a Famotidin A és B morfológiai változatát, melyben az „A" kristályforma fizikai elegyítés következményeként is jelen lehet. A felperes kereseti álláspontja szerint az alperes által forgalmazott Famotidin hatóanyag tartalmú gyógyszerkészítményt, illetve annak hatóanyagát 2003. február 1-től a .. cég a perbeli szabadalom főigénypontja
  3. b)pont szerinti eljárásváltozatának megfelelő műszaki intézkedésekkel állította elő, ezért az alperes a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. tv. (Szt.) 19. §

(2)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontjába ütköző módon bitorolta a szabadalommal védett találmány tárgyát képező eljárást. Az alperes a kereset elutasítását kérte, állítva, hogy nem a szabadalmazott eljárással előállított terméket forgalmazza. Előadása szerint a gyógyszerkészítmény hatóanyaga az „A" és „B" morfológiai módosulat keveréke, amelyet az Országos Gyógyszerészeti Intézethez (OGYI) jóváhagyásra benyújtott, a hatóanyag korábbi előállítását végző spanyol Fyse cég eljárását bemutató Drug Master File (DMF) irat is igazol. Az indiai .. cég hatóanyag előállítási eljárására áttérve az OGYI a közölt adatok alapján a két cég által gyártott hatóanyag között lényegi eltérést nem tapasztalt, erre tekintettel engedélyezte az új hatóanyagot tartalmazó gyógyszer forgalmazását. Később azzal védekezett, hogy az indiai gyártó az 1984. december 19-én nyilvánosságra jutott EP 128.736 lajstromszámú szabadalmi leírás 4. referencia példájában bemutatott eljárás szerint végzi a gyártást. Az alperes álláspontja szerint, mivel az Szt. 19. §
(1)bekezdés
  1. c)pont értelmében a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított termék csak a „B" módosulat lehet, a bitorlás nem állapítható meg. A jogerős ítélet megállapította, hogy az alperes a .. lajstromszámú, „Eljárás a Famotidin egy új, morfológiailag egységes módosulatának és az azt tartalmazó gyógyszerkészítményeknek az előállítására" című szabadalom 1. igénypontjának
  2. b)pont szerinti eljárását és a 2. igénypont szerinti eljárását 2003. február 1-től 2006. augusztus 5-ig bitorolta azzal, hogy ezen igényponti eljárásokkal előállított, hatóanyagként 20 vagy 40 mg N-szulfamil3-(2-guanidino-tiazil-4-il-metil-tio)-propion-amidin (Famotidin) „B" kristálymódosulatát hatóanyagként tartalmazó, Apo-Famotidin márkanevű termékeket az országba behozott és forgalmazott. Feljogosította a felperest, hogy 15 nap alatt az alperes költségén az ítélet jogsértést megállapító rendelkezését fekete-fehér hirdetés formájában, egy-egy alkalommal az Orvosi Hetilapban 1/2 oldal és a Világgazdaság című szaklapban 1/8 oldal terjedelemben közzétegye. Kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt szolgáltasson adatot a szabadalombitorlással érintett termékek importálásában és forgalmazásában résztvevőkről, nevük és címük megadásával, valamint ezen termékek terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatairól, az eladott termék mennyiségéről, beszerzési és eladási áráról, valamint az alperesnél képződött árbevételről. Kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 500.000 forint elsőfokú és 50.000 forint másodfokú perköltséget. A jogerős ítélet az alperes által csatolt, az OGYI-hoz benyújtott DMF iratokban foglalt termékjellemzőknek és előállítási műszaki intézkedéseknek a perbeli szabadalom főigénypontjában meghatározott oltalmi körrel való összevetése alapján megállapította, hogy a vizsgált hatóanyag előállítási eljárásban az igénypont jellemző részének valamennyi műszaki intézkedése megvalósul. A ..-féle eljárás során azonban ugyanazon intézkedések végrehajtásának eredményeként más jellemzőkkel rendelkező Famotidin hatóanyag keletkezik: az igénypont tárgyi körében megjelölt tiszta „B" módosulattól eltérően az alperes terméke A + B módosulatok keverékét tartalmazza. Ezért megválaszolandó kérdés volt, hogy a .. cég mely műszaki intézkedése vagy az igényponti intézkedésekkel azonos eljárás lépéseinek milyen paramétere tér el a szabadalom szerinti eljárástól, melynek következményeként az igénypont tárgyi körétől eltérő összetételű végtermék keletkezik. Az alperes többszöri felhívásra sem jelölte meg, hogy milyen műszaki intézkedésnek vagy az adott paraméter-érték igényponti értéktől való milyen mértékű eltérésének tulajdonítható az eltérő összetételű termék. Felhívás ellenére nem bocsátott rendelkezésre tiszta hatóanyag mintát a szakértői vizsgálat elvégzése céljából, megakadályozva ezzel a megfelelő analitikai vizsgálatok elvégzését. A .. cég által gyártott hatóanyagot tartalmazó készítmény pedig a szükséges analitikai vizsgálatra nem volt alkalmas. Az is lehetetlennek bizonyult, hogy a felperes az indiai üzemben helyszíni szemle során, szakértővel határozza meg a hatóanyag előállításának módját. A felperes aki maga is végzett vizsgálatokat a Famotidin módosulatainak és a hatóanyag melletti melléktermékeknek a meghatározására - ezért az adott helyzetben elvárható intézkedések megtétele után sem tudta meghatározni az alperes termékének előállítási eljárását. Ezért a jogerős ítélet megállapította, hogy az ismertetett, felperes oldalán felmerült bizonyítási nehézségek miatt az Szt. 19. §
(7)bekezdésében foglalt vélelem alkalmazása folytán a terméket a szabadalmazott eljárással előállítottnak kell tekinteni. Ebből következően az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy az általa forgalmazott gyógyszerkészítmény hatóanyagának előállítására a szabadalom szerinti eljárástól eltérő műveletekkel került sor. Ennek igazolására nem fogadható el az alperesnek az EP 128.736 lajstromszámú szabadalom
  1. referencia példájában bemutatott gyártási eljárásra való hivatkozása, miután abban az eljárás végterméke - a morfológiai módosulatok keverékét tartalmazó Famotidin és nem annak tiszta „B" morfológiájú módosulata. Ezen túlmenően az itt ismertetett eljárási intézkedési sor is megvalósítja a perbeli szabadalom főigénypontjának jellemző részét. Az alperes által csatolt ..-féle eljárásban keletkezett analitikai lapok pedig amellett, hogy alkalmatlanok az igényponti jellemzőkkel való összevetésre, nem feleltek meg a gyógyszeriparban előírt legalapvetőbb követelményeknek, ezáltal nem bizonyultak hitelesnek. Mindezek alapján a jogerős ítélet arra az álláspontra jutott, hogy miután az alperes nem igazolta a vélelem alkalmazhatóságát kizáró valamely feltétel hiányát, azaz nem szolgáltatott olyan adatot, amely megállapíthatóvá tette volna, hogy a termék nem új, illetve annak előállítására létezik más ismert eljárás, továbbá nem tudott elhatárolódni attól, hogy a terméket a perbeli szabadalom igénypontjának jellemző részében felsorolt intézkedésekkel állítják elő, az alperes termékének előállításánál alkalmazott intézkedések foganatosítása következtében nem keletkezhetett más termék, mint a Famotidin „B" kristály-módosulata. Utalt arra is, hogy az alperes termékének polimorf módosulata - az erre vonatkozó vizsgálatokkal az „A" és „B" morfológiájú Famotidin egyszerű keverésének eredményéből keletkezett végtermék esetén is kimutatható. Miután az alperes gazdasági tevékenysége körében a szabadalom oltalmi körébe eső hatóanyagot és az azt tartalmazó gyógyszerkészítményt engedély nélkül forgalmazta, a jogerős ítélet az Szt.
  2. §
(2)bekezdés c) pont és az Szt. 35. §
(1)bekezdés alkalmazásával az Szt. 35. §
(2)bekezdés
  1. a)pont alapján a jogsértést megállapította, valamint a
  2. c)és
  3. d)pont szerint alkalmazta az objektív jogkövetkezményeket. A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és a kereset elutasítása érdekében. Vitatta az Szt. 19. §
(7)bekezdésében foglalt vélelem jelen ügyben való alkalmazhatóságát. Állította, hogy miután a felperes szabadalmával közvetlenül előállított termék a hatóanyag tiszta „B" módosulata, a ..-féle eljárással előállított termék pedig az „A" és „B" módosulat keveréke, nem lehet azt megállapítani, hogy a szabadalommal közvetlenül előállított termékről van szó. Tévedtek az eljárt bíróságok abban is, hogy a kifogásolt A + B morfológiai keverékeket tartalmazó termék előállítására alkalmazott eljárást nem lehetett megismerni. A .. eljárás alapjául hivatkozott - és a felperes által is ismert - EP 128.736 lajstromszámú szabadalom szerinti eljárást kellett volna figyelembe venni, amely tartalmilag megvalósítja az OGYI-hoz benyújtott DMF iratokban bemutatott eljárást. A felperes pedig nem tett meg mindent a kérdéses eljárás feltárására. Rendelkezésére álltak ugyanis a - közöttük folyamatban lévő más perben vizsgált - ..-féle eljárással gyártott minták, amelyek elemzésére a jelen perben is lehetősége volt. Mivel az A + B módosulat morfológiai keverékét eredményező eljárásra a szabadalom oltalmi köre nem terjed ki, a jogerős ítélet az Szt. 24. §
(2)bekezdését, valamint a 19. §
(2)bekezdését is sértve állapította meg a bitorlást. A felperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, állítva, hogy az alperes terhére eső bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, ezáltal a vélelmet nem döntötte meg. Hangsúlyozta, hogy nem állt rendelkezésére a .. cég által előállított hatóanyag, illetve az abból gyártott tabletta, ezért azok elemzésére nem volt módja. Az EP 128.736 lajstromszámú szabadalom szerinti eljárás pedig az eltérő adalékanyag alkalmazása miatt lényegesen különbözik az OGYI-hoz benyújtott DMF iratokban bemutatott eljárástól. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A felperes az Szt. 35. §
(1)bekezdés alapján állította, hogy az alperes a szabadalma alapját képező találmány jogosulatlan hasznosításával bitorlást követett el. A perbeli .. lajstromszámú szabadalom a Famotidin hatóanyag B-jelű morfológiai módosulatának, illetve a főigénypont szerint előállított hatóanyag ismert segédanyagokkal tablettává alakításával a gyógyszerkészítménynek az előállítására állt (2006. augusztus 5-ig) oltalom alatt. A felperes állítása szerint az alperes a szabadalma szerinti eljárással közvetlenül előállított hatóanyagot tartalmazó gyógyszerkészítményt forgalmazott (Szt. 19. §
(2)bek. c) pont). Ennek igazolása a szabadalom szerinti hatóanyag előállítási eljárás és az alperes által forgalmazott gyógyszerkészítmény hatóanyagának előállítása során alkalmazott műszaki intézkedések egybevetése alapján lehetséges. Az Szt. 24. §
(2)bekezdés értelmében ugyanis a szabadalmi oltalom az olyan termékre vagy eljárásra terjed ki, amelyben az igénypont összes jellemzője megvalósul. Ezért a Pp. 164. §
(1)bekezdés alapján a felperest terheli annak bizonyítása, hogy a kifogásolt termék előállítása során alkalmazott eljárásban az igénypont összes jellemzője megvalósul, ezáltal a szabadalmi oltalom az adott eljárásra és az eljárással közvetlenül előállított termékre kiterjed. A termék előállításának eljárására oltalom alatt álló szabadalom alapján rendszerint a bitorlónak állított termék áll rendelkezésre az igényponti jellemzőkkel való összevetéshez. A szabadalmas felperes oldalán bizonyítási nehézséget jelent az, hogy a gyógyszertermékből általában nem lehet visszakövetkeztetni az előállítási eljárásra. Ezért az Szt. 19. §
(7)bekezdés rendelkezése feltételektől függő vélelmet állít fel és megfordítja a bizonyítási terhet. E rendelkezés szerint a terméket - az ellenkező bizonyításáig a szabadalmazott eljárással előállítottnak kell tekinteni, ha a termék új, vagy nagymértékben valószínűsíthető, hogy a terméket a szabadalmazott eljárással állították elő, és a szabadalmas az adott helyzetben általában elvárható intézkedések megtétele után sem tudta meghatározni a ténylegesen alkalmazott eljárást. Különösen akkor valószínűsíthető nagymértékben, hogy a terméket a szabadalmazott eljárással állították elő, ha a szabadalmazott eljárás az egyetlen ismeretessé vált eljárás. A törvényi feltételek megléte esetén tehát nem a felperesnek kell bizonyítania, hogy a terméket az oltalom alatt álló eljárással állították elő, hanem az alperesnek kell kimentenie magát annak bizonyításával, hogy a terméket más eljárással állította elő. A téves felülvizsgálati állásponttal szemben a jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül alkalmazta az Szt. 19. §
(7)bekezdésben foglalt rendelkezést. A per adatai alapján ugyanis a jogszabály által felállított törvényi vélelem alkalmazásának valamennyi feltétele megvalósult. Nem kétséges, hogy a termék, azaz a Famotidin B-jelű morfológiai módosulatának előállítása útján létrehozott gyógyszer hatóanyag új termék. Ebből következik, hogy a vélelem alkalmazásának egyik alapvető feltétele fennáll. Ezért attól függetlenül, hogy a vélelem alkalmazhatóságának az „új termék" mellett megkívánt vagylagos feltétele - az, hogy a terméket a szabadalmazott eljárással állították elő - valószínűsíthető-e, azt kellett vizsgálni, hogy a szabadalmas felperes az adott helyzetben általában elvárható intézkedések megtétele után sem tudta meghatározni az alperes termékének előállítása során ténylegesen alkalmazott eljárást. Az elsőfokú bíróság kimerítően részletezte, hogy az alperes felhívás ellenére sem jelölte meg az eltérő összetételű végterméket eredményező eltérő műszaki intézkedéseket, illetve paraméter-értékeket, amely az alperes által rendelkezésre bocsátott iratokból sem volt megállapítható. Továbbá nem bocsátott rendelkezésre az analitikai vizsgálatok elvégzéséhez szükséges tiszta hatóanyag mintát sem. A .. cég által gyártott, lejárt szavatosságú gyógyszerkészítmény pedig a vizsgálatra nem volt alkalmas, valamint annak ellenére, hogy a felperes maga is végzett vizsgálatokat a készítményben a Famotidin módosulatainak és a hatóanyag mellett lévő melléktermékek meghatározására, nem volt megismerhető az Apo-famotidin készítmény hatóanyagának előállítási módja. Ezért az elsőfokú bíróság helytállóan jutott arra az álláspontra, hogy a bitorlónak állított termék előállítására szolgáló eljárás megállapítása a felperestől függetlenül, neki fel nem róható okból volt sikertelen, az alapvetően az alperesnek volt felróható. A vélelem alkalmazásának konjunktív feltétele tehát teljesült. Ezen túlmenően a törvényi vélelem alkalmazhatóságának - a termék újdonságától függetlenül - a másik vagylagos feltétele is megvalósult, mely szerint nagymértékben valószínűsíthető, hogy a terméket a szabadalmazott eljárással állították elő. Az Szt. 19. §
(7)bekezdés második mondata szerint ugyanis különösen akkor valószínűsíthető nagymértékben, hogy a terméket a szabadalmazott eljárással állították elő, ha a szabadalmazott eljárás az egyetlen ismeretessé vált eljárás. A főigénypont tárgyi körének meghatározása szerint a szabadalmazott eljárás a Famotidin B-jelű morfológiai módosulatának előállítására vonatkozik. A perben nem merült fel arra adat, hogy az igénypont tárgyi körében meghatározott hatóanyag előállítására más eljárás ismert lenne. Ebből következik, hogy a terméket csak a szabadalmazott eljárással állíthatták elő. Az alperesnek a felülvizsgálati kérelemben előadott az a hivatkozása, hogy a .. cég eljárása megfelelt az EP 128.736 lajstromszámú szabadalmi leírás 4. referencia példájában megadott eljárásnak, nem zárja ki az Szt. 19. §
(7)bekezdésének az alperesre terhes alkalmazását. Az elsőfokú bíróság felek által sem vitatott megállapítása szerint e szabadalom a nyers - az A + B módosulatot meghatározatlan arányban tartalmazó Famotidin előállítására és nem annak különböző morfológiai változataira vonatkozott. Ez a perbeli szabadalom szerinti termék előállításával kapcsolatosan a más ismert eljárás létének megállapíthatóságát önmagában kizárja. Ezen felül az alperes csupán állította, de nem igazolta, hogy az általa hivatkozott EP 128.736 lajstromszámú szabadalom szerinti eljárás az OGYI-hoz benyújtott DMF iratokból megismerhető eljárással ekvivalens. A szabadalombitorlás megítélése szempontjából ugyanis a tartalmi azonosságra történő hivatkozás önmagában nem elégséges. A szabadalmi leírásnak pedig - az alperes által ugyancsak nem vitatott - az a megállapítása, mely szerint gyógyászati, illetve gyógyszer-technológiai megfontolások alapján egy adott gyógyszeralapanyagból (mint a nyers Famotidin) tartósan piacképes gyógyszer csakis morfológiailag egységes termék lehet, szintén azt valószínűsíti, hogy a bitorlónak állított gyógyászati készítmény hatóanyagát a szabadalmazott eljárással állították elő. A felülvizsgálati kérelem a jogerős ítéletnek azt a megállapítását, hogy az alperes által az OGYI-hoz a forgalomba hozatal engedélyezése céljából benyújtott DMF iratból megismerhető eljárás teljes körűen megfelel a szabadalom főigénypontjának b) pontjában meghatározott eljárásnak - azon túlmenően, hogy a kifogásolt termék az igénypont tárgyi körében meghatározott termékkel nem azonos nem vitatta. Abból pedig, hogy a főigénypont jellemző részének műszaki intézkedései maradéktalanul megvalósulnak az alperes által ismertetett gyártási eljárás során, az elsőfokú bíróság a logika szabályainak megfelelő, okszerű következtetést vont le annak megállapításával, hogy azonos eljárás eredményeként azonos anyagnak kell keletkeznie. Miután ennek eltérő műszaki, kémiai indokát az alperes nem adta elő, egyáltalán nem zárható ki a jogerős ítéletnek az a feltételezése, hogy a bitorlónak állított termékben fellelhető Famotidin A + B morfológiai változata a két anyag mechanikus vegyítése eredményeként is kerülhetett a termékbe. Ezért attól függetlenül, hogy a perbeli szabadalom a főigénypont tárgyi körében megjelölt Famotidin B-jelű morfológiai változatát tartalmazó gyógyszertermék előállítására vonatkozik, az alperes termékének előállítására szolgáló eljárás nem határolható el a szabadalommal védett eljárástól önmagában azért, mert az alperes terméke - az igénypont tárgyi körétől részben eltérően - kisebb arányban, más hatóanyagot is tartalmaz. Emiatt alaptalan az a felülvizsgálati álláspont is, hogy a jogerős ítélet - annak ellenére, hogy az igénypont tárgyi körében megjelölt és a bitorlónak állított termékek eltérőek - az Szt. 24. §
(2)bekezdésébe ütközően állapította meg, hogy a perbeli szabadalom oltalma kiterjed az alperes által forgalmazott gyógyszerkészítmény hatóanyagának előállítására. Mindebből következően téves az a felülvizsgálati álláspont is, hogy a jogerős ítélet a bizonyítási teher téves alkalmazása miatt az Szt. 19. §
(2)bekezdésbe ütköző módon állapította meg a bitorlás tényét. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta és a pervesztes alperest a Pp. 78. §
(1)bekezdés szerint kötelezte a felperes ügyvédi képviseletével felmerült és a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3),
(5)és
(6)bekezdés alapján - az ügy bonyolult megítélésére és a kifejtett jogi képviselői munka mennyiségére is figyelemmel megállapított felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Budapest,
  1. március
  2. Dr. Mészáros Mátyás sk. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna sk. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea sk. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.