Pf.20048/2010/3 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.I.20.048/2010/3.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Győri Ítélőtábla a dr. Ilosvai Gábor ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. felpereseknek az Ernszt és Tóth Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Tóth M. Gábor ügyvéd) által képviselt alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság

1. évi november hó
2. napján meghozott 20.P.21.702/2009/
3. számú ítélete ellen az I.r. felperes részéről 6., az alperes részéről
4. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és a helyreigazítás szövegét az alábbiak szerint határozza meg. „A 2009.október 10-én megjelent „Helység 1" című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy I.rendű felperes informatikus úgy gondolta, ha már a város egyik legszebb helyén van néhány telke, akkor ő abból jól meg fog gazdagodni. Valótlanul állítottuk, hogy pénzügyi haszonszerzés céljából „támadt fel" I.rendű felperesben a rendíthetetlen patrióta. Valótlanul állítottuk, hogy az építési tilalom miatt jött létre az "A". Valótlanul állítottuk azt is, hogy az "A"-t "B" finanszírozza. Ezzel szemben a valós tény az, hogy I.rendű felperes a tulajdonában lévő, az 1950-es években az orosz megszálló hadsereg számára lőtér létesítése céljából kisajátított termőföld terület helyett csereként kapott külterületi szőlő besorolású mezőgazdasági telkekből nem kívánt és nem kíván meggazdagodni. A terület rendezési tervének véleményezésekor csupán egy családi ház felépítésének lehetőségét kérte a mintegy fél hektáros területen. A területet érintő rendezési terv elfogadása és I.rendű felperes ahhoz kapcsolódó lakossági észrevételének elutasítása 2007 tavaszán történt, mikor az "A" közösségi portál már kb. 10 hónapja működött. Ezért hamisan vontuk le azt a következtetést, hogy az építési tilalom elmaradása és az "A" portál létrehozása között bárminemű összefüggés volna. A "A" portál csupán egy felület, melyet bárki használhat gondolatainak, véleményeinek közlésére. Az "A" portál fenntartási költségét a honlapot fenntartó cég egyéb projekteiből, valamint a portál önálló reklámbevételéből finanszírozza." Mellőzi az alperes által a felperesek mint egyetemlegesen jogosultak javára, valamint az állam javára fizetendő elsőfokú perköltség megfizetéséről szóló ítéleti rendelkezéseket. Ezt meghaladóan az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja. Köteles a "C" Kft. Kiadó megfizetni az I-II.r. felperes részére egyetemlegesen járóan összesen 280.000,- (Kettőszáznyolcvanezer) forint első- és másodfokú perköltséget. Köteles a "C" Kft. Kiadó megfizetni az állam részére az illetékügyben eljáró adóhatóság felhívására megfizetni összesen 69.000,- (Hatvankilencezer) forint feljegyzett kereseti és fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A megyei bíróság az ítéletében az alperest az alábbi szövegű helyreigazítás közzétételére kötelezte: „A
5. október 10-én megjelent „Helység 1" című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy I.rendű felperes informatikus úgy gondolta, ha már a város egyik legszebb helyén van néhány telke, akkor ő abból jól meg fog gazdagodni. Valótlanul állítottuk, hogy pénzügyi haszonszerzés céljából „támadt fel" I.rendű felperesben a rendíthetetlen patrióta. Valótlanul állítottuk, hogy az építési tilalom miatt jött létre az "A". Valótlanul állítottuk azt is, hogy az "A"-t "B" finanszírozza. Ezzel szemben a valós tény az, hogy I.rendű felperes a tulajdonában lévő, az 1950-es években az orosz megszálló hadsereg számára lőtér létesítése céljából kisajátított termőföld terület helyett csereként kapott külterületi szőlő besorolású mezőgazdasági telkekből nem kívánt és nem kíván meggazdagodni. A terület rendezési tervének véleményezésekor csupán egy családi ház felépítésének lehetőségét kérte a mintegy fél hektáros területen. A területet érintő rendezési terv elfogadása és I.rendű felperes ahhoz kapcsolódó lakossági észrevételének elutasítása
6. tavaszán történt, amikor az "A" közösségi portál már kb. 10 hónapja működött. A "A" portál fenntartási költségét a honlapot fenntartó cég egyéb projektjeiből, valamint a portál önálló reklámbevételéből finanszírozza." A felperesek további keresetét elutasítva kötelezte az alperest a felperes javára 12.500,forint perköltségnek, az állam javára 15.750,- forint feljegyzett illetéknek a megfizetésére, míg a felperesek egyetemlegesen az állam javára 7.250,- forint feljegyzett kereseti illeték állam javára történő megfizetésére kötelesek. Ítéletének indokolásában azon kifogásolt szövegrésszel (továbbiakban 1.) miszerint „Történt hogy az önkormányzat építési tilalmat rendelt el a város területén, 180 méteres magasság felett. Képzeljék el! Éppen ezen a területen van néhány telke I.rendű felperes informatikusnak! I.rendű felperes informatikus pedig úgy gondolta, ha már a város egyik legszebb helyén van néhány telke, akkor ő abból jól meg fog gazdagodni." rögzítette, hogy értelmezése szerint a „jól meg fog gazdagodni" kifejezés ezen szövegkörnyezetben egyértelműen azt jelenti, hogy a kifejezés alanya anyagi haszonszerzést kívánt megvalósítani. Az anyagi haszonszerzés jelen esetben nem jelentheti egyszerűen a tulajdonában álló ingatlan értékének emelkedését, hanem egyértelműen sugallja, hogy az értéknövekedéssel érintett ingatlan értékesítése is bekövetkezik. Az alperes a perben a fent említett tény valóságának bizonyítását meg sem kísérelte, így annak terhe reá esik.
7. szövegrészlet: „Ám közbejött az a fránya építési tilalom. S láss csudát! I.rendű felperes informatikusban azonnal feltámadt a rendíthetetlen patrióta, és nyomban létre is hozta az "A" nevű portált,…" A megyei bíróság a fenti szöveg értelmezése során rámutatott, hogy az „azonnal" és a „nyomban" időhatározó egyértelműen időbeli sorrendiséget és ok-okozati összefüggést hoznak létre az építési tilalom és I.rendű felperes patriotizmusa az "A" portál létrehozása között. A cikk egyértelműen - tényként - azt állítja, hogy az építési tilalom hatására hozta létre az I.r. felperes az "A" nevű portált. Rögzítette a megyei bíróság, hogy az alperes az itt megjelölt tény valóságának bizonyítását szintén meg sem kísérelte.
8. szövegrészlet: „(I.r. felperes)… létre is hozta az "A" nevű portált, amely azóta a "D" elleni gyűlölethadjárat első számú médiuma." A megyei bíróság álláspontja szerint a fenti közlés az "A" portálra vonatkozik, amelynek impresszuma szerint üzemeltetője a II.r. alperes, míg kiadója az I.r. felperes. A portál nem önálló jogi személy, így saját nevében kereset előterjesztésére nem jogosult, így jogszerűen csak a kiadója, az üzemeltetője képes az érdekei védelme érdekében keresetét benyújtani. A megyei bíróság álláspontja szerint a felpereseknek ezen kereseti követelés vonatkozásában a kereset előterjesztéséhez való joguk fennáll. „A gyűlölethadjárat" kifejezés értelmezésével kapcsolatosan utalt arra a megyei bíróság, hogy az összetett szó két részének önálló értelmezése alapján kialakított értelmezés a kifejezés valódi jelentéséhez nem vezet el. A sajtóközlemény egészét figyelembe véve egyértelműen megállapítható, hogy a kifejezés arra utal, hogy "D"elleni erős negatív érzésektől vezetve, személyével szemben súlyosan negatív, indulatos, sértő vélemények kerülnek sorozatosan közzétételre. A megyei bíróság álláspontja szerint a gyűlölethadjárat olyan kifejezés, amely a szerző véleményét, bírálatát fejezi ki, így sajtó-helyreigazítás tárgya nem lehet.
9. szövegrészlet: „S nyilván az is meglepi önöket, hogy az "A"-t "B" finanszírozza." A megyei bíróság álláspontja szerint a mondatban egyértelműen tényként került közlésre, hogy az "A" portált "B" finanszírozza, a közlés véleményként nem értékelhető, az egyértelmű tényállítás, az alperes ennek valóságát itt sem bizonyította. Az ítélet elleni fellebbezésében a felperesi oldal az ítélet megváltoztatását, a felperesek keresetének - annak
10. pontjában megjelölt kérelemmel együtt - való teljes helyt adást kértek. Kérték, hogy az alperest terhelő ügyvédi munkadíjból álló perköltséget az elsőfokú eljárás vonatkozásában is a 32/
11. (VIII.22.) IM. rendelet és a becsatolt, a felperesek és jogi képviselőjük között létrejött ügyvédi munkadíjra vonatkozó megállapodás szerint állapítsa meg. Fellebbezésük indokolásában - a kereset
12. pontjában foglalt elutasított igényt illetően előadták, hogy a mondat a mondatrészek sorrendiségével egyértelműen az I.r. felperes felelősségét sugallja "D" -vel kapcsolatban a szabad vélemény-nyilvánítási jogukkal élő polgárok által az "A" portálon keresztül közzétett egyéni vélemények összességéért. Egyértelmű a szerző szándéka, amikor az "A" létrejöttét és "D" -t érintő negatív véleményeket ok-okozati összefüggésbe hozza „az építési tilalom miatt meghiúsult meggazdagodási szándékkal". Ezért emeli tényszerű kijelentésként értékelendő mondatrésszé a gyűlölethadjáratként aposztrofált szabad vélemény-nyilvánítási lehetőséget azt a látszatot keltve, mintha a "D" -vel szemben megfogalmazott harmadik személyektől származó vélemények egyedüli kiinduló oka az "A" 2006-os létrejötte lenne, ezzel pedig hamis tényt állított. Azt a tényállítást teszi, hogy az "A" létrejöttének más oka nem volt, mint "D" ellen „gyűlölethadjáratot" folytatni az elmaradt meggazdagodás okán, mintegy bosszúból. A jogi képviseleti díj vonatkozásában kiemelte, hogy a felperesek és a jogi képviselőjük között megállapodás jött létre e tárgyban, miszerint a felperesek jogi képviselőjét 180.000,forint + 25 % ÁFA vállalási díj és tárgyalásonként 25.000,- forint + 25 % ÁFA ügyvédi munkadíj illeti meg. A felperes jogi képviselője a per november 20-án tartott érdemi tárgyalásán részt vett, ennek megfelelően az addig felmerült ügyvédi munkadíj összesen 205.000,- forint + ÁFA. Az ítélet elleni fellebbezésében az alperes szintén az ítélet részbeni megváltoztatását, azonban a kereset teljes elutasítását kérte. Megismételve az elsőfokú eljárásban tett nyilatkozatait előadta, hogy az
13. szövegrészben írtak vonatkozásában fenntartja azon álláspontját, miszerint a hivatkozott részben két tényállítás szerepel, jelesül az építési tilalom ténye és az, hogy az I.r. felperesnek ezen a területen van ingatlana. Ezek valóságtartalmát a felperes nem vitatta. Álláspontjuk szerint a két tényből egyértelműen következtetésként vonható le az a megállapítás, hogy a terület átminősítése következtében az ingatlan értéke jelentősen nőne, ezáltal a felperes vagyonában gyarapodás következne be. A kereset
14. pontjában rögzített részlet kapcsán szintén megismételte előadását, miszerint a hivatkozott részlet szintén két - valóságtartalmát tekintve a felperes által sem vitatott tényt rögzít, azt hogy az I.r. felperes ingatlanára továbbra is építési tilalom vonatkozik, valamint az, hogy az I.r. felperesben feltámadt a lokálpatrióta és létrehozta az "A" elnevezésű internetes portált. Álláspontjuk szerint a cikk egészét olvasva ezen kiragadott rész nem kelti azt a látszatot, hogy a fenti tények között összefüggés lenne, egymással okokozati viszonyban állnának, csupán tények láncolatát tartalmazza a vitatott szövegrészlet. Az
15. ponttal kapcsolatban továbbra is az az álláspontjuk, hogy a mondat a szerző álláspontját közvetíti, nem tényt közöl és mint ilyen sajtó-helyreigazítás alapjául nem szolgálhat. A felek fellebbezési ellenkérelmei az általuk nem támadott ítéleti rendelkezések helybenhagyására irányultak. Az alperesi fellebbezés nem alapos, a felperesi fellebbezés alapos. Az ítélőtábla álláspontja szerint a megyei bíróság a tényállást helyesen állapította meg, a kereset 1., 2.,
16. pontjával kapcsolatban az abból levont jogi következtetése is helyes, e körben a döntés indokaival is az ítélőtábla teljes körűen egyetért, ám a kereset
17. pontjával kapcsolatban a jogi következtetése téves. Az 1., 2.,
18. pontok vonatkozásában helyesen rögzítette a megyei bíróság, hogy a cikk ezen kifogásolt részletei nem vélemény-nyilvánítást, értékelést tartalmaznak, hanem az alperes ezen tételekben tényeket állít. Ezen tények valóságának vonatkozásában a bizonyítási terhet helyesen telepítette az alperesre, az alperes bizonyítást nem tett, így a megyei bíróság okszerűen kötelezte az alperest a valótlanul állított tények helyreigazítására. E körben utal az ítélőtábla a megyei bíróság indokaira. A
19. pont vonatkozásában az ítélőtábla álláspontja a megyei bíróság álláspontjától eltér: utalt a megyei bíróság az ítéletének indokolásában a Legfelsőbb Bíróság PK.
20. számú Állásfoglalás II. pontjára, miszerint annak megállapításánál, hogy megvalósult-e a Ptk.79.§-ában meghatározott jogsértés, a sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni. A kifogásolt közléseket, kifejezéseket nem formális megjelenésük, hanem valóságos tartalmuk szerint kell figyelembe venni. A sajtóközlemény egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell értékelni és az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. A cikk tartalma alapján megállapítható, hogy az 1-
21. pontban kifogásolt tételek a cikkben folyamatosan, mintegy láncolatra felfűzve, szerves egységben, egymást követően jelennek meg. A kifogásolt tételek szerves egységet képező összességének eredője pedig arra a valótlan következtetésre indítja az olvasót - ráadásul úgy, hogy a láncolat egyes tagjaiban tett állítások is valótlanok már önmagukban is - hogy az I.r. felperes mintegy „bosszúból" azon okból hozta volna létre az "A" nevű portált, hogy "D" polgármester ellen „gyűlölethadjárat" hordozója legyen, ennek indítéka pedig az volt, hogy az önkormányzat az I.r. felperesi telkekkel érintett területre építési tilalmat rendelt el, ezzel meghiúsította az I.r. felperes „meggazdagodási" terveit. Ennek megfelelően, bár igaz az az alperesi érvelés, miszerint valós tényt képez, hogy az önkormányzat építési tilalmat rendelt el, amely érintette I.rendű felperes telkét is, azonban ezen valós állításra további valótlan tényeket fűzött fel, amelyek egymás mellé helyezéséből, részben valótlan oksági összefüggés következtetés vonható le, amely helyreigazításra alapot ad. sugalmazásából valótlan Alapos volt a fellebbezés a perköltséget illetően is, a felperesek csatolták az elsőfokú eljárásban azon megállapodást, miszerint a felperesi jogi képviselőt 180.000,- forint + 25 % ÁFA vállalási díj és tárgyalásonként 25.000,- forint + 25 % ÁFA ügyvédi munkadíj illeti meg, a megállapodás vonatkozásában azt kétségbe vonó nyilatkozatot az alperes nem tett, a másodfokú tárgyaláson nem jelent meg, ezért az ítélőtábla a felpereseknek járó perköltség összegének meghatározásakor a megállapodásból indult ki, ám azt - figyelemmel a per kevésbé bonyolult voltára, az ebből fakadóan kifejtendő ügyvédi tevékenység szükségességére - mérsékelte. (32/
22. (VIII.22.) IM. számú rendelet
23. §.