Kf.27036/2010/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(2)bekezdését, ezért megsemmisítette a

1. november 5-ei módosított ajánlatok benyújtására vonatkozó felhívását, valamint az ezt követően meghozott eljárási cselekményeit és döntéseit. Az ajánlatkérő felperest 1.000.000 forint bírsággal sújtotta. A határozati tényállás szerint a felperes részvételi felhívása teljes futamidőre (36 hónap) …………………….. személygépjármű bérletére és flottakezelési szolgáltatásra vonatkozott. A részvételi felhívásban meghatározta a részvételi szakasz menetét és részvételi dokumentációt is összeállított, melyet 8 társaság vásárolt meg. A részvételi jelentkezéseket
2. október 9-én elbírálta, és valamennyi jelentkezőt alkalmasnak talált, jelentkezésüket érvényesnek minősítette, részükre az ajánlattételi felhívást megküldte. A közbeszerzési eljárásban az első tárgyalási fordulóra
3. október 29-én került sor, a műszaki paraméterek és a szerződéses feltételek pontosítása tárgyában. A második tárgyalási fordulón
4. október 30-án megtörtént a szerződés tervezetek véglegesítése az ajánlattevőkkel és a harmadik tárgyalási fordulón
5. október 31-én a korábbi tárgyaláson nem véglegesített szerződéses pontok véglegesítésére került sor. Ezen a tárgyalási fordulón a felperes közölte az ajánlattevőkkel, hogy a tárgyalás további menetéről az ajánlattevőket egyidejűleg írásban tájékoztatja, a szerződéseket megküldi elektronikus formában
6. november 3-án. Ezen a napon azonban módosított ajánlatok benyújtására hívta fel az ajánlattevőket. Közölte, hogy az ajánlat módosítás - tekintettel arra, hogy a szerződéses elemeket már nem érinthet kizárólag a „Felolvasó lap” tartalmát érintő módosításokra vonatkozhat, amely tekintetében azonban teljeskörű ajánlat módosításra van lehetőség. Ez alatt értette, hogy lehetőség van az eredeti ajánlatban szerepeltetett járműtípus megváltoztatására is, azzal a feltétellel, hogy az ajánlattevő csatoljon be minden az új gépkocsi típusra vonatkozó iratot, igazolást, amelyet az ajánlattételi dokumentáció ebben a tekintetben előírt. A felperes
7. november 5-én felbontotta az ajánlat módosításokat, ismertette a megajánlott személygépjármű gyártmányokat, típusokat, a megajánlott személygépjármű karosszéria változatának megjelölését, a havi bruttó bérleti díj (forint/hó), a havi bruttó flottaüzemeltetési díj (forint/hó), és a havi bruttó szolgáltatási díj (forint/hó) adatokat. Az egyes ajánlattevők által benyújtott ajánlat módosítás kapcsán a felperes
8. november 5-én hiánypótlási felhívást intézett, és még azon a napon felkérte az ajánlattevőket, hogy tegyék meg „utolsó”, „végleges módosított” ajánlatukat. Lehetőséget biztosított az ajánlat módosításra is, benyújtásának határidejét és bontásának időpontját
9. november
10. napjának 14 órájára tűzte ki. A felbontott újabb ajánlat módosításokat ismertette, az eredményhirdetést az ajánlat módosítások áttekintésére és átfogó elemzésére hivatkozással elhalasztotta. Eredményhirdetés nem történt, hanem
11. november 7-én a felperes tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy a módosított ajánlatokban megajánlott szolgáltatási díjak - az előző kedvezőbb szolgáltatási díjakra tekintettel nem fogadhatók el, ezért kérte az ajánlattevőket, hogy az ajánlati ár vonatkozásában módosítsák az ajánlataikat, az előzőleg benyújtott ajánlathoz képest tegyenek kedvezőbb ajánlatot, a módosított ajánlathoz csatolják a felolvasó lapot, valamint a mellékelt kalkulációs adatlapokat részteljesítésenként külön-külön. A módosított ajánlatok benyújtására újabb határidőt állapított meg, és ajánlattevői kérdésre megerősítette, hogy az ajánlatmódosítás csak az ajánlati árat érintheti, a típus ismételt lecserélésére már nincs az ajánlattevőnek lehetősége. A felperes a
12. november 10-én benyújtott módosított ajánlati árakat még mindig nem találta számára kedvezőnek, ezért november 11-én tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy ajánlatmódosítást tehetnek az ajánlati árat érintően. Ajánlattevői kérdésre a felperes közölte, hogy a
13. november 13-án 10 órára benyújtott ajánlatok a végleges ajánlatok, azaz beállt a Kbt. 77.§

(2)bekezdésében foglalt ajánlati kötöttség. Az újabb ajánlat módosítások bontása kapcsán a felperes több ízben (

1. november 14., 18., 19., 21., 24., 25., 27.) felhívásokat és értelmező kérdéseket intézett az ajánlattevőkhöz, majd annak eredményeképpen
2. december 2-án bírálta el az ajánlatokat és hirdette ki a nyertes ajánlattevőt. A fenti tényállás alapján a
3. október 31-ei harmadik tárgyalási fordulóról készült jegyzőkönyvben rögzítettekre utalással az alperes azt a következtetést vonta le, hogy a szerződéses feltételekről a tárgyalást a felperes véglegesnek tekintette. Ekkor közölte az ajánlattevőkkel, hogy a tárgyalás további menetéről az ajánlattevőket egyidejűleg írásban fogja tájékoztatni, azonban a tárgyalásos eljárása lefolytatásának további menetéről információkat nem közölt. Nem közölte, hogy előre láthatólag a szerződéses feltételeken kívül mikor, milyen körben kívánja folytatni a tárgyalásokat, illetőleg mikor és milyen kérdéskörben tekinti lezártnak azokat. Az alperes jelentősnek tekintette a felperes
4. november 5-ei felhívásának „utolsó”, és „végleges” kitételeit, melyekből álláspontja szerint az ajánlattevők joggal vonták le azt a következetést, hogy az ajánlatkérő felperes a
5. november 6-án benyújtott ajánlatokat tekintette végleges ajánlatoknak, és a Kbt. 127.§-ának

(2)bekezdése szerinti ajánlati kötöttség az ajánlatok egészére

1. november 6-án létrejön. A felhívás más részeit ugyanakkor úgy fogalmazta meg mintha csak ajánlat módosítást kérne, információt nem közölt a tárgyalásos eljárás lefolytatásának várható további menetéről, és arról sem, hogy mely kérdéskört érintően tekinti a tárgyalásokat
2. november 6-án lezártnak. Nem hívta fel az ajánlattevők figyelmét arra, hogy a továbbiakban a műszaki tartalmat illetően gépjármű típus változtatására már nem ad lehetőséget, csak az árversenyt biztosította, és arról sem tájékoztatta őket, hogy módosított ajánlatok benyújtására vonatkozó felhívást intéz-e még az ajánlattevőkhöz, vagy sem. Az alperes szerint nem volt akadálya annak, hogy legkésőbb
3. november 5-én legalább ebben a körben az ajánlatkérő felperes a további tárgyalások lefolytatásának rendjét egyértelműen meghatározza és közölje az ajánlattevőkkel. Mindezek hiányában a tárgyalások során a felperes nem biztosította a Kbt. 128.§

(2)bekezdése tételes szabályának az érvényesülését. Az eset összes körülményeire tekintettel indokoltnak látta a bírság szankció kiszabását. Az alperesi határozat ellen a felperes keresetét az elsőfokú bíróság elutasította. Osztotta azt az alperesi álláspontot, hogy a felperes

1. október 31-ét követően sem írásban, sem szóban nem tájékoztatta előre az ajánlattevőket a tárgyalások további menetéről, annak ellenére, hogy azt vállalta. A felperes tájékoztatásai - a
2. november 5-ei is - ad hoc jellegűek voltak, azok nem feleltek meg az egyenlő elbánás (előre láthatóság) követelményének. A felperes nem biztosította az egyenlő bánásmódot a közbeszerzési eljárás tárgyalásos szakaszában. Az alperes helytállóan állapította meg, hogy a felperes
3. november 5-ei felhívása nem volt egyértelmű, ugyanis az abban használt „utolsó”, „végleges módosított ajánlat” kitételből okszerűen az következett, hogy a felperes a közbeszerzési eljárásban nem kívánt tovább tárgyalni, és az eljárást lezártnak tekinti. Erre a szándékra utal az, hogy a felperes
4. november 7-én az eredményhirdetés elhalasztásáról értesítette az ajánlattevőket. A felperes az ár kérdésében
5. november 6-án nem zárta le ugyan az eljárást, és e körben további ajánlatmódosítást tett lehetővé, azonban a november 5-ei felhívás a tárgyalások lezárását félreérthetően tartalmazta, illetve nem tartalmazta egyértelműen, hogy a felperes csak az árak tekintetében kíván tovább tárgyalni, és hány esetben tervezi az ajánlatmódosítás lehetőségét biztosítani. Ezek az információk a tárgyalásos eljárás, valamint a szerződés odaítélésének lényeges körülményei, erről a Kbt. 128.§

(2)bekezdéséből következően az ajánlatkérőnek tájékoztatást kell adnia az összes ajánlattevőnek, mely kötelezettségét nem teljesítette a felperes. Az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésében a felperes a kereseti kérelmének megfelelően az ítélet megváltoztatását kérte, továbbra is vitatta a Kbt. 128.§

(2)bekezdésének megsértését. Jogsértés hiányában kérte a kiszabott bírság mellőzését annak a felperes részére való visszautalását az igazgatási szolgáltatási díjjal együtt. Álláspontja szerint három tárgyalási fordulót tartott, amelynek során az esélyegyenlőség biztosítása, valamint a szerződéses és műszaki feltételek egységesítése érdekében valamennyi ajánlattevővel egyidejűleg tárgyalt. A tárgyalási jegyzőkönyveket az ajánlattevők részére átadta, számukra egységes követelményrendszert határozott meg, minden esetben, ugyanazon időpontban, ugyan olyan tartalommal bocsátotta az ajánlattevők rendelkezésére. A szándéka az volt, hogy minden releváns műszaki, pénzügyi szerződéses feltétel egységes és tisztázott legyen, amely lehetővé teszi a valódi árversenyt. A tárgyalások célja valamennyi olyan műszaki előírás, szerződéses feltétel véglegesítése, amely az ajánlattevők által megajánlott szolgáltatási díjat befolyásolhatja. A tárgyalások lezárása nem jelentette azt, hogy az ajánlattevők nem változtathatnak a szolgáltatás tárgyát képező gépjármű típusokon. Ezen változtatási lehetőséget ajánlattevői kérdésekre az október 15-i válaszában is megerősítette. A gépjármű típusváltás esetében is az ajánlattételi dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő gépjárműnek megajánlására volt lehetőség, a megadott szabályok szerint valamennyi résztvevőnek. A tárgyalás menetének szabályait meghatározta, a tárgyalás menetére vonatkozó előírásait betartotta, ezzel a Kbt. előírásainak eleget tett. A tárgyalás menetére vonatkozó szabályok aprólékos kidolgozottságának hiánya nem törvényi feltétel, az ajánlattevők Kbt. szerinti alapelvi jogait nem sértette meg. Az ajánlattevők tudták, hogy nem egy, hanem több tárgyalás lesz, módjuk lesz módosított ajánlatot tenni, minden esetben a lehető legjobb árajánlatot kellett tenniük ahhoz, hogy potenciális nyertesek lehessenek az ajánlattételi kötöttség beálltakor. Annak külön szövegszerű kiemelése, hogy hány alkalommal lesz lehetőségük árat módosítani, nem Kbt. szerinti feltétel. Az ajánlattételi felhívásában nem zárta ki annak lehetőségét, hogy akár több tárgyalást is tartson, amennyiben azt szükségesnek ítéli. A Kbt. rendelkezései alapján nem zárható ki az sem, hogy a tárgyalások eredményeként ajánlatkérő írásban módosított ajánlat benyújtását kéri az ajánlattevőktől, akár több alkalommal is. Az eljárás során folyamatosan írásban közölte a módosítás feltételeit, és a módosító ajánlat benyújtásának határidejét, vagyis a tárgyalások menetében megmaradt az ajánlatkérő felperes rendelkezési joga az ajánlatok módosítási körének és időpontjának a meghatározására. A Kbt. 127.§-ának

(2)bekezdésére utalással kifejtette, hogy a jogszabály lényegében a tárgyalás tartalmi kereteiről rendelkezik, azaz a tárgyalások folytatása a szerződéses feltételekről megengedett. Ennek alapján az ajánlat benyújtásával nem áll be az ajánlati kötöttség, ugyanis a szerződéses feltételekről az ajánlatkérő és ajánlattevő szabadon tárgyalhat, amelynek korlátja kizárólag az, hogy a megkötött szerződés tárgya és feltételei nem térhetnek el oly mértékben az eljárás megindításához képest, amely a tárgyalásos eljárás választását sem tette volna lehetővé. A tárgyalások befejezésével áll be az ajánlati kötöttség, azonban a tárgyalásos eljárás esetén az ügy ura mindvégig az ajánlatkérő, így az ő kompetenciája eldönteni, hogy a tárgyalást mikor tekinti befejezettnek és milyen körben. A becsatolt iratok alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy az ajánlatkérő három tárgyalást tartott. A tárgyaláson az ajánlattevőkkel a műszaki tartalom és egyéb szerződéses feltételek kerültek megvitatásra, és ennek eredményeként kérte ajánlatkérő a módosított ajánlatok benyújtását. A teljeskörű ajánlatmódosítás (gépjármű típus módosítása és ármódosítás) vonatkozásában tekintette véglegesnek és utolsónak a 2008. november 6-ai határidővel benyújtott ajánlatmódosításokat. Ezt követően az ajánlat módosításokban szereplő gépjármű típus változtatásokat nem tette lehetővé, kizárólag az ártárgyalások megvalósítására irányult a szándéka. A Kbt. 128.§

(2)bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettségre vonatozóan a jogszabályt betartotta, úgy a részvételi szakaszban, mint az ajánlattételi szakaszban. Az ajánlattevők egyenlő eséllyel nyújthattak be ajánlatot, az ajánlattételi felhívással és dokumentációval kapcsolatban feltett ajánlattevői kérdésekre a Kbt. szerinti határidővel válaszokat adott. Valamennyi ajánlattevővel egyidejűleg együttesen tárgyalt, az ajánlattevők módosító javaslatait figyelembe vette, valamennyi ajánlattevőnek ugyan olyan módon, ugyan olyan körben, ugyan olyan határidővel és ugyan olyan feltételekkel tette lehetővé az ajánlatmódosítást. Az ajánlatmódosítás során nyilvános bontást tartott, amelyen az ajánlattevők megismerhették egymás ajánlati árait, ezzel is biztosítva a nyilvánosság és esélyegyenlőség követelményeinek történő megfelelést, illetve elősegítve a még kedvezőbb árajánlatok elérését. Az ajánlatokat kizárólag az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott követelményrendszer alapján bírálta el, és a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás bírálati szempont alapján állapította meg mindkét részteljesítésben a nyertes ajánlattevő személyét. Az alperesi határozatban, valamint az ítéletben foglaltak nem alapozzák meg a jogsértés megállapíthatóságát és a bírság kiszabását. Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Előadta, hogy a felperes nem hivatkozott olyan új tényre a fellebbezésében, mely megalapozná az ítélet megváltoztatását. Határozata megfelel a Kbt. kógens szabályozásának, valamint a kialakult bírósági gyakorlatnak. A határozatában rögzítette a feltárt tényállást és azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a határozatát meghozta. Jogszerűen állapította meg, hogy a felperes a 2008. november 5-ei módosított ajánlatok benyújtására vonatkozó felhívásával és az ezt követő eljárási cselekményeivel, megsértette a Kbt. 128.§

(2)bekezdését, tekintettel arra, hogy ajánlatkérő nem közölte egyértelműen az ajánlattevőkkel a további tárgyalások lefolytatásának rendjét. A tárgyalások során az ajánlattevők által nem átlátható szempontok a valóságos versenyt nem biztosítják. A felperes fellebbezése nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezési eljárás során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság teljeskörűen megállapított tényállásból, megfelelő jogi következtetéssel vonta le, hogy az alperes határozata jogszabályt nem sértett. A fellebbezésben foglaltakra a Fővárosi Ítélőtábla mindenekelőtt rámutat arra, hogy a Kbt. kógens szabályozási rendszer nem zárja ki a jogszabályi környezetükben való logikai-rendszertani elemzést. A Kbt. 77.§-ának

(1)és 78.§-ának

(2)bekezdése alapján a nyílt közbeszerzési eljárásban az ajánlattételi határidő lejártával kezdődik az ajánlatkérő és az ajánlattevő ajánlati kötöttsége, amely az ajánlatkérő által a Kbt.-ben foglaltak alapján meghatározott napig (az ajánlati felhívásban megadott tervezett szerződéskötési időpont lejártáig) tart. Az ajánlattevő ajánlati kötöttségének ideje alatt nem módosíthatja (még az ajánlatkérő hozzájárulásával sem) ajánlatát. A Kbt. 127.§-ának

(2)bekezdése kimondja, hogy a tárgyalásos eljárásban nem áll fenn az ajánlattevőnek, illetőleg az ajánlatkérőnek a 76-

1. § szerinti ajánlati kötöttsége, illetőleg - a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban - az ajánlatkérőnek az ajánlattételi szakaszra vonatkozóan a
2. §

(1)bekezdése és a 121. §

(6)bekezdése szerinti ajánlati kötöttsége. Ez azonban nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya, illetőleg feltételei olyan jellemzőjében, illetőleg körülményében térjen el a közbeszerzés megkezdésekor [35. §

(2)bekezdése] beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, illetőleg megadott szerződéses feltételektől, amely nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás alkalmazását. A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre. Ha az ajánlatkérő az eljárás eredményét kihirdette, a szerződést a felhívásnak, illetőleg a dokumentációnak és az ajánlatnak a tárgyalás befejezésekori tartalma szerint kell megkötni. A tárgyi közbeszerzés a Kbt. 124-130.§-ban szabályozott hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás volt, mely eljárásban a felperesnek e szabályokat kellett alkalmaznia. A tárgyalásos eljárás fő jellemzője, hogy az ajánlattételi szakaszban nem érvényesül a nyílt, illetve a meghívásos eljárás ajánlati, illetve ajánlattételi szakaszában ismert és kötelezően betartandó ajánlati kötöttség, a felek a szerződés feltételeiről szabadon tárgyalhatnak, ahogyan arra a felperes is helyesen hivatkozott. A tárgyalások befejeztével azonban beáll az ajánlati kötöttség, azaz ezt követően nem lehet módosítani az ajánlatot sem. Az alperes a tárgyi közbeszerzési eljárás jogszerűségét a vonatkozó jogszabályi környezetben vizsgálta. A Közbeszerzési Döntőbizottság a benyújtott jogorvoslati kérelemhez nincs kötve. Az alkalmazandó Kbt. a 334.§-ának

(1)bekezdése kifejezetten rendelkezik arról, hogy ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a kérelem, illetőleg a kezdeményezés alapján vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást az érdemi határozat meghozatala előtt, ezek vonatkozásában is eljár hivatalból. Az alperes ezt tette, amikor azt vizsgálta, hogy a közbeszerzési eljárás ajánlattételi szakaszában a tárgyalások során, illetve a kiadott módosított ajánlatok benyújtására vonatkozó felhívásaiban - különösen a 2008. november 5-i felhívásban - a felperes betartotta-e a Kbt. 128.§

(2)bekezdésének tételes szabályait, megfelelően tájékoztatta-e az ajánlattevőket a tárgyalásos eljárás lefolytatásának menetéről. Az alperes a határozatában nem a fellebbezésében előadott és a határozati tényállásban megállapított tevőleges cselekményeket szankcionálta, hanem azt, hogy a felperes a 2008. november 5-i felhívásában a tárgyalás befejezetté nyilvánításának látszatát keltette, és a tárgyalást oly módon nyitotta meg újra és tette lehetővé az ajánlatok módosítását, hogy a tárgyalás további menetéről ígérete ellenére az ajánlattevőket nem tájékoztatta. Az eredményhirdetést elhalasztotta, információt nem közölt a tárgyalásos eljárás lefolytatásának várható további menetéről, és arról sem, hogy mely kérdéskört érintően tekinti a tárgyalásokat lezártnak. Nem hívta fel az ajánlattevők figyelmét arra, hogy a továbbiakban a műszaki tartalmat illetően gépjármű típus változtatására már nem ad lehetőséget, csak az árversenyt biztosította, és arról sem tájékoztatta őket, hogy módosított ajánlatok benyújtására vonatkozó felhívást intéz-e még az ajánlattevőkhöz, vagy sem. Az alperes nem az elmulasztott cselekményt, hanem az ajánlattevők körébe kialakult bizonytalan (előre láthatatlan) helyzet kialakulását szankcionálta, melyet a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása eredményezett. Erre enged következtetni a közbeszerzési eljárás ellen a három ajánlattevő által indított jogorvoslati eljárás is. A tárgyalás rendjének egyértelmű meghatározása nélkül az ajánlattevők nem ismerhették és nem értelmezhették egységesen, azonos módon az ajánlati kötöttség beálltának, azaz a tárgyalás lezárásának várható idejét, így nem részesültek egyenlő bánásmódban a közbeszerzési eljárásban. Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét a Pp. 253.§-ának

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felperes fellebbezése nem járt sikerrel, ezért az alperes másodfokú eljárásban felmerült költségének a megfizetésére a Fővárosi Ítélőtábla a Pp.78.§-ának

(1)bekezdése alapján a felperest kötelezte, míg személyes illetékmentessége folytán a le nem rótt fellebbezési illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM. rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. Budapest,

1. évi március hó
2. napján Dr. Rothermel Erika s.k. a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Losonczy Erzsébet s.k. előadó bíró,