← Magyarország

Kfv.37465/2009/6 – Kúria

Kfv.III.37.465/2009/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Melegh Katalin ügyvéd által képviselt Sz. L. felperesnek a Győr-Moson-Soporon Megyei Földhivatal alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság

  1. március
  2. napján kelt 10.K.27.317/2008/
  3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2010.. február
  5. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 10.K.27.317/2008/
  6. számú ítéletét, egyben az alperes
  7. szeptember 11-én kelt 30.716/
  8. számú határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezi és az első fokon eljárt Győri Körzeti Földhivatalt új eljárás lefolytatására kötelezi. Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000.- /azaz tízezer/ forint elsőfokú és 10.000./azaz tízezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt elsőfokú és felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I N D O K O L Á S A 0104/2 hrsz-ú 54 ha 3824 m² területű külterületi szántó művelési ágú ingatlan 1/70-ed része egy perben nem álló magánszemély osztatlan közös tulajdonában áll. E személy
  9. március
  10. napján kelt adásvételi szerződéssel illetőségét 300.000.- Ft-ért eladta a felperesnek. Az ingatlannak
  11. január
  12. napja óta egy fekvése szerinti székhelyű Zrt. a használója, haszonbérlet címén. A mezőgazdasági Zrt.-nek a felperes
  13. december
  14. napja óta részvényese. A szerződő felek
  15. március
  16. napján kérték az ingatlanilletőségre a felperes tulajdonjogának a bejegyzését. A kérelmet az alperes
  17. augusztus
  18. napján kelt 30.716/
  19. számú határozatával - helybenhagyva az elsőfokú döntést elutasította, mert az eladási ajánlat elővásárlásra jogosultak részére történő közlés céljából annak kifüggesztésére felhívás ellenére nem került sor. A felperes keresetében kérte az alperes határozatának megváltoztatását és tulajdonjoga bejegyzését. Előadta, hogy mint helyben lakónak minősülő jogi személy részvényese - egyúttal első helyen álló elővásárlásra jogosult is -, így az ajánlat hirdetményi kifüggesztése szükségtelen. A megyei bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint a helyben lakónak minősülő haszonbérlő jogi személy részvényese - mert nem helyben lakik - nem tekinthető első helyen elővásárlásra jogosultnak, ezért a kifüggesztés elmaradása miatt az alperes jogszerű határozatot hozott. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezésével a kereseti kérelmének megfelelő döntés hozatalát kérte. Előadta, hogy helyben lakónak tekinthető jogi személy részvényeseként őt is helyben lakónak kell tekinteni. Utalt arra is, hogy a törvényben megkívánt határidőknek is eleget tett. Jogszabálysértésként a termelőföldről szóló
  20. évi LV. törvény /a továbbiakban: Tft./
  21. §-a m/ pontjának
  22. és
  23. alpontját, valamint
  24. §-ának /1/ és /5/ bekezdését jelölte meg. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem alapos. A Tft.
  25. § /1/ bekezdésének a/ pontja értelmében kimondja egyebek mellett, hogy elővásárlási jog illeti meg a haszonbérlőt, jogi személy haszonbérlő esetén annak helyben lakó részvényesét. A Tft.
  26. §-ának m/ pontja
  27. alpontja mások mellett arról rendelkezik, hogy e törvény alkalmazásában helyben lakó a
  28. alpont alatti szervezet természetes személy részvényese. A
  29. alpont helyben lakónak tekinti azt a jogi személyt, melynek bevételei több mint 50 %-ban mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységből származik, és székhelye az 1-
  30. alpontban meghatározott településen van. Az idézett rendelkezésekből megállapítható, hogy a felperes olyan helyben lakó részvényesnek tekinthető, akit sorrendben legelsőként illeti meg az elővásárlási jog. A termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002./II.18./ Korm. rendelet /a továbbiakban: Korm.r./
  31. §-ának /1/ bekezdése értelmében a Tft., valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló
  32. évi IV. törvény /a továbbiakban: Ptk./ alapján fennálló elővásárlási jog esetén a termőföld, vagy a tanya tulajdonosa /a továbbiakban: eladó/ az ingatlanra vonatkozó vételi ajánlatot /a továbbiakban: ajánlat/ a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosultakkal közölni, kivéve, ha az ajánlat az első helyen álló elővásárlási jogosulttól érkezett. Ez a kötelezettség csak az elfogadott ajánlatra terjed ki. Jelen ügyben az ajánlat az első helyen álló elővásárlásra jogosulttól érkezett, és a tulajdonos az ajánlatot elfogadta. A Korm.r.
  33. §-ának /1/ bekezdése az első helyen álló elővásárlásra jogosulttól érkező vételi ajánlata esetén nem teszi kötelezővé a vételi ajánlat közlését semmilyen formában senki számára sem. Ennél fogva tévedett a megyei bíróság és tévedtek az eljáró közigazgatási hatóságok, amikor a hirdetmény kifüggesztésének elmaradására tekintettel a felperes kérelmét elutasította. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét és az alperesi határozatokat a Polgári perrendtartásról szóló
  34. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
  35. §-ának /3/ bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte. Az alperes a Polgári perrendtartásról szóló
  36. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
  37. §-a alapján köteles a felperes a Pp.
  38. §-a szerint felszámítható elsőfokú és felülvizsgálati költségeinek megfizetésére. Az alperes az illetékekről szóló
  39. évi XCIII. törvény
  40. §-a alapján illetékmentes, ezért a felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. Budapest,
  41. február
  42. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Kovács András sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.