Kfv.37576/2009/8 – Kúria

Kfv.III.37.576/2009/8.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Balla Gábor ügyvéd által képviselt I.-VI.r. felpereseknek a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal - mint a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal jogutódja - alperes ellen építési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben - amelybe az alperes pernyertességének érdekében beavatkozott a dr.Urbán András ügyvéd által képviselt H. Zrt. érdekelt - a Fővárosi Bíróság

1. október
2. napján kelt 5.K.34.254/2006/
3. számú jogerős ítélete ellen az alperesi beavatkozó
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 5.K.34.254/2006/
5. számú ítéletét azzal a pontosítással tartja fenn hatályában, hogy az elsőfokú építésügyi hatóság
6. április 25-én kelt VI.943/4/
7. számú határozatát is hatályon kívül helyezi. Kötelezi az alperesi beavatkozót, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek külön-külön 3.000./azaz hármezer/ forint felülvizsgálati eljárási részköltséget. Kötelezi az alperesi beavatkozót, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 32.000./azaz harminckettőezer/ forint felülvizsgálati eljárási részilletéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I N D O K O L Á S Az E. Kft.
8. szeptember
9. napján építési engedélyt kapott a H. út 5-
10. számú ingatlanon konferencia és fitness központ létesítésére. Az alperesi beavatkozó kérelme folytán eljárt Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Építési és Műszaki Iroda
11. július
12. napján kelt VI.918/8/
13. számú határozatával az E. Szálló konferencia központtal és teremgarázzsal történt bővítésére a módosított építési engedélyt az építési engedélyben meghatározott feltételekkel megadta. A határozat ellen Sz. V. nyújtott be fellebbezést, sérelmezve többek között, hogy ügyféli minőségét figyelmen kívül hagyták. az eljárás során A Budapest Főváros Közigazgatási Hivatal Építésügyi Főosztály
14. szeptember
15. napján kelt 08-2271/1/
16. számú határozatával a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította, megállapítva, hogy Sz. V. nem volt bejegyzett tulajdonosa a tárgyi ingatlannak. Sz. V.
17. december
18. napján keresetet nyújtott be a másodfokú határozattal szemben, amely perben a Fővárosi Bíróság
19. október
20. napján kelt ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. A másodfokú építési hatóság az új eljárást lefolytatta és
21. március
22. napján kelt 08-541/1/
23. számú határozatával az elsőfokú határozatot helyben hagyva a módosított építési engedélyt megadta, mely ellen T. A. és társai közigazgatási pert kezdeményeztek, mely per 10.K.33.095/
24. szám alatt a jelen perben hozott ítélet meghozatalakor folyamatban volt. Az elsőfokú építésügyi hatóság
25. április
26. napján használatbavételi engedélyt adott az épületre VI-943/7/
27. számú határozatával, melyet a fellebbezés folytán eljárt alperes
28. július
29. napján kelt 08-1585/1/
30. számú határozatával helybenhagyott. A használatbavételi engedély ellen a felperesek nyújtottak be keresetet, mely per folyamán szakértői vélemény beszerzésére került sor, majd a Fővárosi Bíróság
31. október
32. napján kelt ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a használatbavételi engedély megadásakor a módosított építési határozat még nem volt jogerős és végrehajtható, a módosított építési engedély tárgyában az ítélet meghozatalakor is a Fővárosi Bíróság előtt per volt folyamatban, ezért kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a használatbavételi engedély kiadásának feltételei nem álltak fenn. A bíróság ugyanakkor vizsgálta a felperesnek a túlépítésre és a környezeti terhelésre vonatkozó kereseti kérelmeit, melynek vizsgálata során a beszerzett szakértői vélemény alapján az ítélet megállapította, hogy a túlépítés kérdései polgári per keretében rendezhetők, míg a környezeti terheléssel kapcsolatos kérdések a módosított építési engedélyre vonatkozó határozat felülvizsgálata során vitathatók, ekként felperesek keresete mind a túlépítés, mind a környezeti terhelés vonatkozásában nem volt megalapozott. Iránymutatásként előírta, hogy az új eljárásban az alperesi elsőfokú hatóságnak meg kell várnia a módosított építési engedély ügyében hozott határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válását, és csak azt követően adhat ki használatbavételi engedély tárgyában határozatot. Az alperesi beavatkozó felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet megváltoztatását akként, hogy a Legfelsőbb Bíróság a felperes keresetének elutasítása mellett a használatbavételi engedélyt adja meg. Az alperesi beavatkozó szerint a jogerős ítélet megsértette az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
33. évi LXXVIII. törvény /a továbbiakban: Étv./
34. §-ának /2/ bekezdését, az egyes építményekkel, építési munkákkal és az építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997./XII.29./ KTM rendelet /a továbbiakban: KTM r./
35. és
36. §-át, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
37. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./
38. §-ának /1/ bekezdését. Ezt az álláspontját arra alapozta, hogy időközben a megismételt eljárásban megszületett módosított építési engedélyt megadó határozat, ennek során már a Ket. szabályait kellett alkalmazni, így az végrehajthatónak is minősült. Ennél fogva a jogerős ítélet meghozatalának időpontjában volt jogerős és végrehajtható építési engedély, ekként a felperesi kereset elutasításának nem volt akadálya. Sérelmezte, hogy a bíróság a tárgyalás berekesztése után a tárgyalást ismételten megnyitotta és igazságügyi szakértőt rendelt ki, ezt követően a szakértő megállapításait a bíróság figyelmen kívül hagyta, továbbá hogy csak alperes határozatát helyezte hatályon kívül, mégis az elsőfokú hatóságot kötelezte új eljárás lefolytatására. A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben kérték a jogerős ítélet hatályában fenntartását. Kifejtették, hogy a használatbavételi engedélyt megadó határozat meghozatalának időpontjában nem volt jogerős és végrehajtható építési engedély, ezért a használatbavételi engedély megadásának szorosan vett jogszabályi feltételei valóban nem álltak fenn. Ebben az időszakban ugyanis, még az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló
39. évi IV. törvényt /a továbbiakban: Áe./ kellett alkalmazni, amelynek
40. §-ának /3/ bekezdése szerint a keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. Így a perbeli határozat meghozatalakor nem álltak fenn a KTM r.
41. § és
42. §-ában előírt feltételek. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az ítéletben valóban nem kellett volna a szakvéleményre hivatkozni, mivel az alperesi határozat az érdemi kérdésektől függetlenül jogellenes volt, a szakvélemény durva hibákban és ellentmondásokban szenvedett, így az az érdemi döntés alapjául nem szolgálhatott. Ez a körülmény azonban az alperesi beavatkozó felülvizsgálati kérelmét nem tette megalapozottá. Az alperesi beavatkozó felülvizsgálati alaptalan a következő indokok alapján: kérelme nagyobb részben Az Étv.
43. §-ának /2/ bekezdése értelmében a használatbavételi engedélyt meg kell adni, ha az építményt vagy egy részét építési engedélyhez kötött építési munka esetén az engedélynek megfelelően, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas módon építették meg. A perbeli időszakban hatályban volt KTM r.
44. §-ának a/ pontja szerint a használatbavételi engedély csak akkor adható meg, ha az építmény a
45. §-ban említett követelményeknek megfelel. A
46. §-a szerint a használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság a helyszínen köteles meggyőződnie arról, hogy a/ az építési munkát az építési engedélynek, az ahhoz tartozó építészeti, műszaki tervdokumentációnak, továbbá az esetleg engedélyezett eltérésnek megfelelően végezték-e el, valamint b/ az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e. A KTM r.
47. §-ának /1/ bekezdése értelmében az építtető csak a jogerős és végrehajtható építési engedély és az ahhoz tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti műszaki tervdokumentáció alapján az engedély érvényességének időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére építkezhet. Az Étv.
48. §-ának /1/ bekezdése szerint pedig az építési engedélytől és az ahhoz tartozó építészeti műszaki tervdokumentációtól csak újabb jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági határozat /engedély/ alapján szabad eltérni, kivéve az olyan eltéréseket, amelyek nem minősülnek építési engedélyhez kötött építési munkának. A KTM r.
49. §-ának a/ pontja értelmében a használatbavételi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a felelős műszaki vezető nyilatkozatát egy példányban arról, hogy az építési munkát a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a jóváhagyott építészeti műszaki tervdokumentációnak, valamint a külön jogszabály szerint rendelkezésre álló kivitelezési /megvalósítási/ terveknek megfelelően, az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték, és az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas. A fenti jogszabályhelyekből következik, hogy használatbavételi engedélyt csak jogerős és végrehajtható /jelen ügyben módosított/ építési engedély alapján végzett építési munkára, elkészült épületre lehet kiadni. A Legfelsőbb Bíróság osztotta a jogerős ítélet azon álláspontját, hogy mivel a per tárgyát képező használatbavételi engedély kiadásának időpontjában a módosított építési engedély tárgyában még per volt folyamatban, melyre az Áe.
50. §-ának /3/ bekezdést kellett alkalmazni, és eszerint a pernek a határozat végrehajtására halasztó hatálya volt, ezért a használatbavételi engedély olyan jogerős módosított építési engedélyen alapult, amely a határozat meghozatalakor nem volt végrehajtható, ezért alperes határozatával sérült a KTM r.
51. §-ának a/ pontja. Ezen nem változtat az a körülmény sem, hogy jelen per folyamatban léte alatt megismételt eljárásban esetlegesen megszületett egy jogerős és végrehajtható építési engedély, hiszen jelen határozat alapját még nem az újonnan hozott határozat képezte, a jelen per tárgyát képező határozat pedig a felperes keresetében foglaltakkal egyezően jogsértőnek minősült. Nem sértett jogszabályt a jogerős ítéletet hozó bíróság, amikor a berekesztett tárgyalást ismételten megnyitotta, mert erre a Polgári perrendtartásról szóló
52. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
53. §-ának /3/ bekezdése alapján lehetősége volt, és a tárgyalás folytatásának a célja az volt, hogy felperes kereseti kérelmét a bíróság teljes egészében kimerítse, ekként könnyítve meg a vitás kérdések megoldását egy esetleges megismételt eljárásban. A Legfelsőbb Bíróság mindezért osztotta a jogerős ítélet azon álláspontját, hogy a megismételt eljárásban be kell várni a módosított építési engedély tárgyában indult eljárások végleges lezárását /jogerős és végrehajtható határozattal/ és ezen eljárás eredményeként születő jogerős és végrehajtható határozat tartalma alapján kell megítélni azt, hogy a használatba vételi engedély kiadható-e avagy sem, az építményt az engedélynek megfelelően, rendeltetésszerű használatra alkalmas módon építették-e meg. A Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor egyetértett alperesi beavatkozóval abban, hogy a jogerős ítélet rendelkező része elírást tartalmazott a vonatkozásban, hogy az elsőfokú határozatot nem helyezte hatályon kívül és ekként rendelte el az elsőfokú eljárást, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
54. §-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartott ítéletet a /4/ bekezdés alkalmazásával a felperesi felülvizsgálati kérelemben foglaltaknak megfelelően pontosította, kiegészítette. A Legfelsőbb Bíróság a túlnyomó részt pervesztes alperesi beavatkozót kötelezte a Pp.
55. §-ának /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
56. §-ának /1/ bekezdése és
57. §-ának /2/ bekezdése alapján felperesek perben felmerült költségeinek 90 %ának a megfizetésére, és ugyanilyen arányban kötelezte a felülvizsgálati eljárási részilleték megfizetésére. A Legfelsőbb Bíróság a Pp.
58. §-a és a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéről szóló 318/2008./XII.23./ Korm. rendelet
59. § /2/ bekezdésének a/ pontja és a
60. §-a alapján tüntette fel az alperes jogutódját a határozat fejrészében. Budapest,
61. március
62. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács András sk. előadó bíró, dr.Kovács Ákos sk. bíró