Bfv.546/2009/9 – Kúria

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.546/2009/9.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a

1. év március hó
2. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t : A magánokirat-hamisítás vétsége miatt B.I. ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Tatabányai Városi Bíróság 9.B.764/2007/
3. számú, illetőleg a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2.Bf.71/2009/
4. számú ítéletét megváltoztatja: a terheltet 2 rendbeli magánokirathamisítás vétségének vádja alól felmenti és - a fennmaradó 3 rendbeli magánokirat-hamisítás vétsége miatt a főés mellékbüntetés kiszabását mellőzve - a terheltet megrovásban részesíti. Egyebekben az első- és másodfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartja. A terhelt által pénzbüntetés címén befizetett 75.000 (hetvenötezer) forint összeget és a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terheltnek visszatéríteni rendeli. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 4.150 egyszázötven) forint bűnügyi költséget az állam viseli. (négyezer- Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Tatabányai Városi Bíróság a
5. december hó
6. napján kelt 9.B.764/2007/
7. számú, illetve a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság a
8. április hó
9. napján jogerős 2.Bf.71/2009/
10. számú ítéletével B.I.-t 5 rendbeli magánokirat-hamisítás vétsége miatt 300 napi tétel pénzbüntetésre és 2 évi jogászi foglalkozástól való eltiltásra ítélte azzal, hogy a pénzfőbüntetés napi tételének összege 300 forint, így a kiszabott 90.000 forint pénzbüntetést meg nem fizetés esetén napi tételenként kell egy-egy napi fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre átváltoztatni. A bíróság által megállapított tényállás a következő. Az F. Szakszervezetet
11. február
12. napján tíz magánszemély hozta létre, amelyet a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság az
13. november hó
14. napján kelt és november
15. napján jogerős Pl.60038/1998/
16. számú végzésével nyilvántartásba vett. Az alapszabály értelmében a szakszervezet elnökét a közgyűlés 5 évi időtartamra választja meg, így
17. február
18. napjától kezdődően a már említett időtartamra H.R.-t választották meg.
19. február
20. napján megtartott szakszervezeti közgyűlésen a megjelent személyek egyhangúan választották meg a szakszervezet új elnökének B.I.-t. Ezt követően a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség keresete alapján a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság a
21. március hó
22. napján kelt és április
23. napján jogerős P.20086/2003/
24. számú ítéletével megállapította, hogy az F. Szakszervezet megszűnt és elrendelte a társadalmi szervezetek nyilvántartásából való törlését. B.I. a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság végzését
25. május
26. napján vette át és ekkor értesült arról, hogy az F. Szakszervezet a bíróság jogerős ítéletével megszűnt. B.I. elnökké választását követően különböző okiratokat állított ki és jogi képviseletet látott el az alábbiak szerint. 1) B.I.
27. március
28. napján valótlan tagnyilvántartási igazolást állított ki T.K. részére, amely szerint T.K. nyilvántartási száma 40/
29. és a tagdíjfizetés időpontja
30. március
31. Ezt követően
32. április
33. napján, mint az F. Szakszervezet elnöke egy jegyzőkönyvet vett fel, amely szerint T.K. meghatalmazza az F. Szakszervezetet, hogy őt az Oroszlányi Rendőrkapitányság előtt folyamatban lévő szabálysértési eljárásban képviselje. B.I. által kiállított tagnyilvántartási igazolás, illetve a jegyzőkönyv az Oroszlányi Rendőrkapitányságon 151/
34. számú szabálysértési ügyben felhasználásra került. 2) B.I., mint az F. Szakszervezet elnöke
35. június hó
36. napján valótlan tagnyilvántartási igazolást állított ki A.G. részére, amelyben igazolta, hogy nevezett tagnyilvántartási száma 48/
37. és a tagdíjfizetés időpontja
38. június
39. A.G.-nek a Tatabányai Városi Bíróság előtt 13.P.21884/
40. szám alatt házastársi vagyonközösség megszüntetése iránti pere volt folyamatban, amelyben a terhelt által kiállított valótlan tartalmú tagnyilvántartási igazolás, valamint az A.G. nevében
41. október hó 6-án kelt
42. számú előkészítő irat,
43. január 8-án pedig az „előkészítő" irat elnevezésű beadvány felhasználásra került. B.I. ezen okiratokat mint az F. Szakszervezet elnöke készíttette el, írta alá és nyújtotta be a Tatabányai Városi Bírósághoz. 3) B.I., mint az F. Szakszervezet elnöke
44. február hó
45. napján K.J. részére valótlan tagnyilvántartási igazolást állított ki, amely szerint nevezett tagnyilvántartási száma 34/
46. és a tagdíjfizetés időpontja
47. február
48. napja. B.I., mint az F. Szakszervezet elnöke
49. március hó
50. napján egy jegyzőkönyvet vett fel, amelyben K.J. meghatalmazza, hogy a V. Rt. munkáltató, illetve a Tatabányai Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő munkaügyi vitában képviselje.
51. március
52. napján a V. Rt.-nél megtartott egyeztetésen B.I., mint az F. Szakszervezet elnöke vett részt és itt benyújtotta a valótlan tartalmú tagnyilvántartási igazolást, illetve meghatalmazást és az egyeztetésről készült jegyzőkönyvet is mint az F. Szakszervezet elnöke írta alá. 4) B.I. ugyancsak mint az F. Szakszervezet elnöke V.L. részére
53. április
54. napján valótlan tagnyilvántartási igazolást állított ki, amely szerint nevezett nyilvántartási száma 51/
55. és a tagdíjfizetés időpontja
56. április
57. A terhelt
58. április hó
59. napján, mint az F. Szakszervezet elnöke egy jegyzőkönyvet is felvett, amely szerint V.L. meghatalmazza, mint az F. Szakszervezet elnökét, hogy a Tatabányai Városi Bíróság előtt folyamatban lévő szabálysértési ügyben képviselje. V.L.-lel szemben az Oroszlányi Rendőrkapitányság Szabálysértési Hatósága 413/
60. szám alatt szabálysértési eljárást folytatott le, majd a terhelt
61. szeptember
62. napján, mint az F. Szakszervezet elnöke a határozat ellen kifogást nyújtott be a valótlan tartalmú tagnyilvántartási igazolás és meghatalmazás alapján, amelynek következtében ezek az iratok a Tatabányai Városi Bíróságon 27.Sz.1170/2003/
63. szám alatt kerültek iktatásra. 5) B.I. terhelt, mint az F. Szakszervezet elnöke
64. március
65. napján valótlan tagnyilvántartási igazolást állított ki K.L.-né részére, amely szerint tagnyilvántartási száma 38/
66. és a tagdíjfizetés időpontja
67. március
68. B.I. terhelt a Fővárosi Bíróság előtt a 19.M.4100/
69. szám alatt folyamatban lévő munkaügyi perben, mint az F. Szakszervezet elnöke látta el K.L.-né képviseletét, majd
70. április
71. napján becsatolta a valótlan tartalmú tagnyilvántartási igazolást, illetve a meghatalmazást.
72. július
73. napján előkészítő irat elnevezésű okiratot, illetőleg szakértői véleményre észrevétel című beadványt nyújtott be a Fővárosi Munkaügyi Bíróságra. A jogerős ítéletek ellen B.I. terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, amelyben sérelmezi, hogy az ügyben eljárt bíróságok a büntető anyagi jogszabályok megsértésével állapították meg bűnösségét és ezért kéri valamennyi bűncselekmény miatt emelt vád alóli felmentését. A Legfőbb Ügyészség a BF.1793/
74. számú átiratában - a felülvizsgálati indítványt részben alaposnak tartva indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság B.I.-t az elsőfokú ítélet 1) és 3) pontjában írt magánokirat-hamisítás vétsége miatt emelt vád alól büntethetőséget kizáró okból - tévedés címén - mentse fel, mivel álláspontja szerint a terhelt büntetőjogi felelőssége kizárólag a
75. május
76. után elkövetett bűncselekményekben állapítható meg. A felülvizsgálati indítvány részben, és a Legfőbb észrevétele - részben eltérő indokok alapján - alapos. Ügyészség A Btk. 276.§-a szerint a magánokirat-hamisítás vétségét az követi el, aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ. Az elkövetési magatartás tehát nem a valótlan tartalmú magánokirat készítése, hanem annak felhasználása. A felülvizsgálat során irányadó tényállás szerint a KomáromEsztergom Megyei Bíróság
77. április 18-án jogerős határozatával szüntette meg az F. Szakszervezetet, amelyről B.I. bizonyítottan
78. május 22-én értesült. Ennek megfelelően a tényállás 1) pontjában írtak szerint a
79. március 15-én kiállított tagnyilvántartási igazolás és a
80. április hó
81. napján kelt jegyzőkönyv felhasználására
82. április
83. napján, a szakszervezet jogerős megszüntetése előtt került sor. Ekkor a terhelt még a szakszervezet elnöke volt, így az általa elkészített iratok tartalmilag és formailag egyaránt valósak voltak. A
84. május 19-én kelt megbízás már a jogerős megszüntetés után, de még annak ismerete előtt készült és vélhetően a felhasználásra is még a jogerős megszüntető határozat megismerését megelőzően került sor. Ez utóbbi esetben a terhelt a valótlan tartalmú magánokirat felhasználásakor már nem volt az F. Szakszervezet elnöke, de erről a tényről még nem volt tudomása. A tényállás 3) pontjában írtak szerint a K.J. részére kiállított okiratok felhasználása
85. év március hó
86. napján történt meg, amikor az F. Szakszervezetet a bíróság még nem szüntette meg, így a terhelt ekkor elnöki minőségében jogszerűen járt el és valós okiratokat csatolt be a V. Rt.-nél tartott munkajogi egyeztető tárgyaláson. Azokban az esetekben tehát, amikor a terhelt az általa készített magánokiratokat az F. Szakszervezet jogerős megszüntetése előtt használta fel, mint a szakszervezet elnöke, bűncselekményt nem valósított meg. Ugyanakkor viszont a bíróság
87. április 18-án jogerős határozatával az F. Szakszervezetet megszüntette és a társadalmi szervezetek nyilvántartásából törölte, amely tényről
88. május
89. napjáig B.I.-nek nem volt tudomása. Ekként a terhelt a saját elnöki pozícióját illetően a
90. április 18-a és
91. május 22-e között eltelt időszakban tévedésben volt. A Btk. 27.§