Pfv.IV.21.647/2009/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szabó Klára ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Bródy János ügyvéd által képviselt alperes ellen, a dr. Fekete Zoltán ügyvéd által képviselt alperesi beavatkozói perbenállása mellett kártérítés megfizetése iránt a Kiskunhalasi Városi Bíróság előtt 5.P.20.081/
- számon megindított és a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Pf.20.778/2009/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 24.000 (huszonnégyezer) forint, az alperesi beavatkozónak 12.000 (tizenkettőezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A jogerős ítélet a felperes 1.500.000 forint kártérítés és járulékai iránt előterjesztett keresetét elutasította és kötelezte, hogy fizessen meg az alperesnek 20.000 forint, a beavatkozónak 10.000 forint másodfokú eljárási költséget. A megállapított tényállás szerint a felperes tulajdonát képező .. hrsz. alatti ingatlanra a peres felek
- április 15-én kötöttek lakossági alapdíjas földgázszolgáltatásra vonatkozó közüzemi szerződést. A felperes a szerződésben a számlaküldés helyeként az ingatlan címét akként tüntette fel, hogy abban a házszám helyett a helyrajzi szám szerepelt. A felperes életvitelszerűen nem lakott az ingatlanban, amelyben a téli hónapokban temperáló fűtést alkalmazott. A felperesnek 2004-ben 35.556 forint díjtartozása keletkezett. 2005.január 11-én az alperes a szerződésben megadott címre fizetési felszólítást küldött, amely „címzett ismeretlen" jelzéssel érkezett vissza. Mivel a felszólításban foglaltaknak a felperes nem tett eleget, ezért az alperes
- február 3-án a fogyasztási helyen leszerelte a gázmérő órát és megszüntette a gázszolgáltatást.
- február 16-án az ingatlan felügyeletével megbízott .. észlelte az ingatlan beázását. A meteorológiai adatok szerint a gázellátás megszüntetése után az épület belterében is nulla fok alá süllyedhetett a levegő hőmérséklete, így a csővezetékekben, szerelvényekben a víz megfagyhatott. Megállapítható volt, hogy a tetőtéri fürdőszobában levő egyik, falon kívüli sarokszelephez csatlakozó flexibilis cső kiszakadása eredményezte az épület vízzel való elárasztását. Ennek oka lehetett az épület belterében kialakult fagypont alatti hőmérséklet miatti jégképződés, de a flexibilis cső gyártmányhibája is. A felperes a helyreállítási munkák ellenértékeként, előleg címén, 2.000.000 forintot fizetett a kivitelezőnek. A Legfelsőbb Bíróság a Pfv.VIII.21.651/2007/6.számú végzésével a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Pf.20.624/2007/
- számú, az alperes 50 %-os mértékű kártérítő felelősségét megállapító jogerős közbenső ítéletét az elsőfokú ítéletre kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Kifejtette, hogy az alperes fizetési felszólításának kézbesítése nem volt szabályszerű, így az joghatás kiváltására nem alkalmas. Azonban a közbenső ítélet nem vizsgálta a kártérítés jogalapjának lényeges feltételeit, hogy a perben vitatott okokozati összefüggés fennállását sem. A megismételt eljárást követően meghozott jogerős ítélet megállapította, hogy az alperes írásbeli felszólítása annak szabálytalan kézbesítése miatt nem volt alkalmas joghatás kiváltására, így ahhoz nem fűződhetett a gázszolgáltatásról szóló
- évi XCII. törvény (Get.)
- §
(1)bekezdés szerinti jogkövetkezményként a gázszolgáltatásból való kikapcsolás. A perben beszerzett bizonyítékok és a szakvélemény alapján azonban a felperes nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a jogellenes mérőóra leszerelés és a felperesi ingatlan elárasztása között az ok-okozati összefüggés fennállt. Kifejtette, hogy a fűtésrendszer és az abban levő vízmennyiség nem lehetett összefüggésben a fagyhatással, a fűtésrendszerben keringő víz mennyisége nem lett volna alkalmas az ingatlan ilyen mértékű elárasztására. A vízvezetékrendszer részét képező flexibilis cső kiszakadása eredményezte a víz elfolyását, ugyanakkor a rendelkezésre álló adatok nem voltak elegendőek annak bizonyításához, hogy a flexibilis cső kiszakadása egyértelműen és kizárólagosan a gázóra leszerelését követően, a megszűnt gázenergia szolgáltatás miatt megszűnt fűtés eredményeként kialakult fagyhatás és duzzadás miatt következett be. A sérülést okozhatta anyaghiba is. A Pp. 78. §
(1)bekezdés szerint kötelezte a pervesztes felperest az alperes és a beavatkozó költségének megfizetésére. A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az alperes 1.500.000 forint kártérítés és járulékai megfizetésére kötelezését kérte. Álláspontja szerint a flexibilis cső kiszakadása, károsodása egyértelműen a gázszolgáltatás megszűnéséből eredő fagyás-olvadás és víznyomás következménye. Megalapozatlan feltevésnek tartotta a szakértő azon megállapítását, hogy a csőnek eleve valamilyen gyártmányhibája lehetett. Ennek alapján vitatta, hogy az okozati összefüggés fennállása kétséget kizáró módon nem bizonyítható. Mivel az alperes jogszabálysértően zárta ki a szolgáltatásból a felperest, ez önmagában megalapozza a szolgáltató felelősségét. A szerződéskötéskor mindkét fél hibázott, így a felelősség közöttük megoszlik. Előadta, hogy a csőben megfagyó víz nem az egész csövet rongálja meg, hanem a kötéspontokat, ugyanis a különböző szerkezetű anyagok különbözőképpen reagálnak a nyomóerő hatására. Az alperes és az alperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. A felperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak miatt alaptalan. A szerződéses jogviszonyra tekintettel a Ptk. 318. §
(1)bekezdésén keresztül a Ptk. 339. §
(1)bekezdése értelmében, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A Pp. 164. §
(1)bekezdése szerint a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. Mindezekből következően a perben a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy a perben általa érvényesített, az elázás miatt bekövetkezett károk az alperes jogellenes magatartásával okokozati összefüggésben merültek fel. A perben beszerzett szakvélemény szerint a víznyomócső sérülésében elvileg közrehathatott a beltérben kialakult fagypont alatti hőmérséklet miatti jégképződés, de ugyanakkor az anyaghiba miatti tönkremenetel lehetősége is fennáll. A szakvélemény alapján a két tényező közrehatási aránya a rendelkezésre álló információk alapján nem állapítható meg. E szakértői megállapítások a felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján szakmailag tévesnek nem minősíthetők, ezért a jogerős ítélet helyesen foglalt állást, amikor azt állapította meg, hogy a felperes az őt terhelő bizonyítási kötelezettség ellenére nem tudta igazolni, hogy a bekövetkezett károk okozati összefüggésben állnak az alperes jogellenes magatartásával. Így az alperes a kár megtérítésére nem kötelezhető. Mindezeknek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § bekezdés alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(3)A Pp. 78. §
(1)bekezdése és a 32/
- (VIII.22.) IM r.
- §
(2)és
(5)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes felperest az alperes és az alperesi beavatkozó felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Budapest,
- február
- Dr. Mészáros Mátyás sk. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna sk. bíró, Dr. Csőke Andrea sk. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő