Pfv.III.20.772/2009/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Juhász Barnabás pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt alperes ellen kártalanítás iránt a Nyíregyházi Városi Bíróságnál 5.P.20.990/
- szám alatt folyamatban volt és másodfokon a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 4.Pf.21.421/2008/
- számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott részét hatályában fenntartja. A felperest képviselő dr.Juhász Barnabás pártfogó ügyvéd díját általános forgalmi adóval együtt - 8.000 (Nyolcezer) forintban állapítja meg, amelyet a felülvizsgálati illetékkel együtt az állam visel. I n d o k o l á s A bíróság jogerős közbenső ítéletével megállapította az alperes kártalanítási kötelezettségét a felperes 1989-ben vértranszfúzióval okozott és
- augusztus 16-án diagnosztizált B típusú Hepatitis fertőzésének bekövetkezésével kapcsolatos károkért. A kár összegére folyt eljárásban a felperes 6.000.000 forint nem vagyoni kártérítés és a májkímélő diétával, valamint az utazási és a gyógyszerköltséggel felmerülő vagyoni károk címén
- január 1jétől havi 15.000 forint járadékot követelt. Az alperes a kereset részbeni elutasítását kérte. Az érvényesített nem vagyoni kártérítés összegét túlzottnak tartotta, a vagyoni károkra pedig úgy nyilatkozott, hogy a felperesnek a vírusfertőzöttségével összefüggésben betegsége nincs, gyógyszert nem kell szednie. Az elsőfokú bíróság kijavított ítéletével kötelezte az alperest 1.500.000 forint nem vagyoni kártérítés és
- március 1-jétől havi 8.500 forint járadék megfizetésére. Rendelkezett a lejárt járadékok egyösszegben való megfizetésére kamatokkal együtt, míg a felperes keresetét a megítélten felüli részében elutasította. A másodfokú bíróság fellebbezett részében részben megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, a nem vagyoni kártérítés összegét 2.500.000 forintra felemelte és az alperest lejárt járadék jogcímén
- március 1-jétől
- január 31-ig terjedő időre 705.500 forint egyösszegben való megfizetésére kötelezte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság az orvosszakértői vélemény alapján megállapította, hogy a 43 éves korában megfertőződött felperes vére átmenetileg vírusmentesnek bizonyult ugyan, de ez nem jelenti azt, hogy a betegségéből meggyógyult. Az egyéb betegségei - a cukorbetegség, a csontritkulás, az idegi problémák - azonban nem állanak okozati összefüggésben a vírusfertőzöttségével. Az ezekkel kapcsolatos kezelések miatt felmerült utazási költség és a gyógyszer többletköltség megfizetésére az alperes nem kötelezhető. Miután a felperesnek a vírusfertőzöttségével kapcsolatban csak májkímélő diétát kell tartania, amelynek a költsége alacsonyabb a májbetegek táplálkozására fordított költségek összegénél, emiatt nem látott alapot az elsőfokú bíróság által megítélt havi 8.500 forint járadék felemelésére. A nem vagyoni kártérítés összegénél a másodfokú bíróság az ügy egyedi sajátosságait - a fertőzés időpontját, a felperes életkorát, a sérelem jellegét - értékelve úgy látta, hogy a felperes által elszenvedett sérelem hozzávetőleges kiegyensúlyozására 2.500.000 forint nem vagyoni kártérítés megfelelő az elbíráláskori értékviszonyok alapján. A jogerős ítélet megváltoztatása és a nem vagyoni kártérítés összegének 6.000.000 forintra, a járadék összegének pedig havi 15.000 forintra való felemelése iránt a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. A jogszabálysértést a bizonyítékok nem teljes körű értékelésében, a megállapított tényállás okszerűtlen voltában, iratellenességében és logikai ellentmondásában, emiatt a Pp.
- §-ának
(1)bekezdésében foglaltak sérelmében jelölte meg. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok figyelmen kívül hagyták az orvosi iratok és a becsatolt szakkönyvek tartalmát, valamint azt a tényt, hogy a többszöri eljárás során maga az orvosszakértő is módosította az álláspontját, elismerve a vírusfertőzés krónikusságát. A szakvélemény nem aggálytalan, és a rendelkezésre álló bizonyítékok egybevetése alapján megállapítható, hogy az egyéb megbetegedései is a Hepatitis B vírusfertőzéssel okozati összefüggésben alakultak ki. Az egészséges élethez való személyiségi joga sérült, emiatt a jelenlegi értékviszonyok alapján 6.000.000 forint nem vagyoni kártérítésre és a májkímélő diéta szükségessége folytán havi 15.000 forint járadékra jogosult. A járadékigény körében kérte annak a figyelembevételét is, hogy folyamatosan gyógyszerek és gyógyhatású készítmények szedésére kényszerül, hogy az állapotában rosszabbodás ne következzék be. Külön költséget jelent az orvosi vizsgálatokon való megjelenés is. A Pp. 275. §-ának
(2)bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálattal támadott részében, és a Pp. 270. §-ának
(2)bekezdése alapján abban a körben vizsgálta, hogy a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból jogszabálysértő-e. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A jogerős közbenső ítélet folytán az alperes kártalanítási kötelezettsége már nem volt vitás, ezért az eljárás a felperes javára megítélhető kártérítés összegére korlátozódott. Ebben a körben a bíróság a lehetséges és szükséges bizonyítást lefolytatta, és a tényállást a bizonyítékok okszerű mérlegelése alapján helyesen állapította meg. Ellenkezőjére alaptalanul hivatkozott a felperes. A szakértői és szakmai vélemények nem állítják azt, hogy a felperes a vírusfertőzéséből meggyógyult. Az a tény, hogy „tünetmentes vírushordozó" csak azt jelenti, hogy aktív vírusszaporulat nem mutatható ki, de nem kizárt, hogy az élete későbbi szakaszában az immunrendszer gyengülésével ismét vírusszaporulat jelentkezik. A másodfokú bíróság éppen a betegséggel együtt járó hátrányokat, a vírusmentesség ellenére fennálló maradványállapotot értékelve állapította meg az elbíráláskori ár- és értékviszonyok figyelembe vételével, késedelmi kamat nélkül azt a nem vagyoni kárpótlást, amely a felperest ért hátrány ellensúlyozásához szükséges. A másodfokú bíróság - helyesen - figyelmen kívül hagyta a felperes egyéb megbetegedéseit, mert az orvosi iratok és az azokon alapuló orvosszakértői vélemények több kérdésben való módosítás ellenére nem hagynak kétséget afelől, hogy a felperes egyéb megbetegedései nem a Hepatitis B vírusfertőzésével okozati összefüggésben alakultak ki. Emiatt nem volt alap arra, hogy a másodfokú bíróság az elbíráláskori ár- és értékviszonyok alapján a megítéltnél magasabb összegű nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezze az alperest. A jogerős ítélet által megállapított összeg helyes, a felemelésére irányuló felülvizsgálati kérelem alaptalan. A járadékként érvényesített vagyoni kárigény körében a felperes arra hivatkozott, hogy a májkímélő diétával többletköltségei merülnek fel. A perben ennek az összegét havi 8.500 forintban jelölte meg, míg további 1.500 forintot közlekedési többletköltségre és 5.000 forintot gyógyszerköltségre követelt azzal, hogy ha az utóbbi két jogcímen a követelése alaptalan lenne, akkor a teljes 15.000 forintot a májkímélő diétára érvényesíti. Nem kétséges, hogy a felperes tünetmentes vírushordozó, a laborértékei közel normálisak, de éppen az állapotromlás elkerülése érdekében indokoltan tart májvédő diétát, amely többletköltséggel jár. Az emiatt igényelt vagyoni kártérítés összegét a bíróság a dietetikus véleményére is figyelemmel a bizonyítékok Pp. 206. §ának
(1)bekezdése szerinti mérlegelésével helyesen állapította meg, és alappal hagyta figyelmen kívül az egyéb megbetegedések miatt szükséges kezelésekkel felmerülő utazási és gyógyszerköltségek megfizetése iránti követelését. A jogerős ítélet e körben kifejtett indokai helyesek, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályok sérelme nem állapítható meg. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott részét a Pp. 274. §-ának
(1)bekezdése szerint - tárgyaláson kívül hozott határozatával - a Pp. 275. §ának
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban megítélhető költsége nem volt. A felperest képviselő pártfogó ügyvéd általános forgalmi adót is magában foglaló díját a Legfelsőbb Bíróság az ügyben még alkalmazandó 7/2002. (III.30.) IM rendelet 5. §-ának
(2)bekezdése szerinti mértékben megállapította, a díjat az állam viseli és kiutalásáról a pártfogó ügyvédet kirendelő elsőfokú bíróság gondoskodik. A felülvizsgálati illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §ának
(1)bekezdésére figyelemmel a
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- január
- Dr. Havasi Péter s.k. a tanács elnöke, Dr. Besenyeiné dr. Varga Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Udvary Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő HM