Pfv.VII.22.039/2009/
- szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Tálas K. József ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Czárán István ügyvéd által képviselt alperes ellen kötbér megfizetése iránt a Fővárosi Bíróság előtt 23.P.21.430/
- szám alatt indult, és a Fővárosi Ítélőtábla által 3.Pf.20.153/2009/
- számon befejezett perében az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 60.000 (Hatvanezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. I n d o k o l á s : A felek között
- július 18-án szoftverértékesítési szerződés elnevezésű, adásvételi és vállalkozási elemeket tartalmazó szerződés jött létre, melynek alapján az alperes 8.100.000 forint díj ellenében kötelezettséget vállalt az általa forgalmazott pénzügyiszámviteli programrendszer telepítésére, üzembe helyezésére, és a felperes adottságaihoz igazodó kiegészítésére. A teljesítési határidő
- október
- napja volt, melynek túllépése esetére az alperes késedelmi kötbér fizetését vállalta. A kötbér mértéke a késedelem első 15 napjára - a 8.100.000 forint díj alapul vételével - napi 0,1 %, a 16-30 napokra napi 0,3 %, a 31-45 napokra napi 0,5 %, a következő időszakra pedig napi 1,1 % volt azzal, hogy a kötbér maximális mértéke a teljes díj 30 %-a. A kikötött határidőben az alperes a vállalt kötelezettségét nem teljesítette. Az ezt követően,
- december 19-én megtartott egyeztetésükön ezért a felek az egyes modulok telepítésének végső határidejét
- december
- napjában, a tesztelés és hibajavítás határidejét pedig
- január
- napjában határozták meg. A munka befejezésére azonban a póthatáridőben sem került sor. Ezért a felperes
- január 20-án a szerződéstől az alperes késedelmére hivatkozással elállt. A felperes keresetében 2.430.000 forint késedelmi kötbér, és ennek
- december
- napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Azzal érvelt, hogy a teljesítési határidőt - annak elteltét követően - közös megegyezéssel módosították, így az eredeti és a módosított határidő közötti időszakra a felperes késedelmi kötbér megfizetésére nem tarthat igényt. A másodfokú eljárás során arra is hivatkozott, hogy a kötbérmegállapodás a Ptk.
- §
(1)bekezdésébe ütköző volta miatt érvénytelen, a szerződést ugyanis a felperes képviseletében nem az ügyvezető írta alá. Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest 2.430.000 forint késedelmi kötbér megfizetésére kötelezte, a késedelmi kamatkövetelés vonatkozásában pedig a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság a tőkekövetelés tekintetében az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, a kamatra vonatkozó elutasító rendelkezést viszont megváltoztatta, és az alperest 2003. január 1. napjától kezdődően késedelmi kamatokban is marasztalta. A jogerős ítélet indokolása szerint a szerződés érvénytelensége a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, az erre vonatkozóan csupán a másodfokú eljárás során előterjesztett bizonyítási indítványok pedig a Pp. 235. §
(1)bekezdésében foglaltakra figyelemmel - miután előadásuk az elsőfokú eljárásban az alperes saját hibájából maradt el - nem teljesíthetők. Az ugyanakkor, hogy a teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően a felperes újabb határidőt biztosított az alperes számára a vállalt munkafeladat elvégzésére, póthatáridő engedélyezésének minősül. A póthatáridő engedélyezése pedig az alperest nem mentesíti a kötbér fizetése alól. A jogerős ítélet ellen - elsődlegesen annak hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet marasztaló rendelkezésének megváltoztatása és a kereset teljes elutasítása, másodlagosan pedig az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Arra hivatkozott, hogy a bíróság tévesen, a Pp. 163. §
(2)bekezdését megsértve mellőzte a perbeli kötbérmegállapodás érvénytelenségének megállapítását. A felperes gazdasági igazgatója ugyanis - érvelése szerint - elismerte tanúvallomásában azt, hogy a szerződést nem cégszerűen írták alá. Ettől függetlenül a semmisségi ok fennálltát a bíróságnak szerinte egyébként is hivatalból észlelnie kellett volna. Azt pedig a Pp. 206. §
(1)bekezdésébe ütköző módon, a bizonyítékok téves mérlegelése alapján állapította meg a bíróság, hogy a teljesítési határidőt nem módosították. A teljesítési határidő módosítására ugyanis szerinte a
- szeptember 16-án és
- december 19-én megtartott egyeztetések eredményeként is sor került. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. A Ptk.
- §
(1)bekezdése szerint kötbért csak írásban lehet érvényesen kikötni. Az írásbeli alaknak azonban e rendelkezés alkalmazása során az egyszerű magánokirat is megfelel, a jogszabály ugyanis nem írja elő alaki kellékként a szerződés közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalását. A perbeli kötbérmegállapodást pedig nem vitásan írásba foglalták. Az, hogy az okirat nem rendelkezik a teljes bizonyító erejű magánokiratok - Pp. 196. §
(1)bekezdésében meghatározott kellékeivel, a szerződés érvényességét nem érinti. Az a körülmény, hogy a kötbér kikötésekor az egyik szerződő fél nevében esetlegesen a képviseletre nem jogosult személy járt el, nem a Ptk. kötelező alakiságot előíró 246. §
(1)bekezdésének megsértését, és a kötbérmegállapodás emiatti érvénytelenségét eredményezi, hanem ilyenkor az álképviseletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Azt azonban, hogy a perbeli szerződés megkötése során a felperes nevében álképviselő járt volna el, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem lehet megállapítani. A felülvizsgálati kérelemben említett tanúvallomás ugyanis ezt egymagában nem támasztja alá, további bizonyíték pedig e körben - az alperes saját mulasztása folytán - nem áll rendelkezésre. A képviseleti jog hiányára ugyanis az elsőfokú eljárásban az alperes egyáltalán nem hivatkozott, így az elsőfokú bíróság e vonatkozásban bizonyítást helyesen - nem is folytatott le. A csupán a másodfokú eljárás során előterjesztett alperesi bizonyítási indítványok teljesítését pedig - miután azok előadása az elsőfokú eljárásban az alperes saját hibájából maradt el - a másodfokú bíróság a Pp. 235. §
(1)bekezdésének alkalmazásával helytállóan mellőzte. A képviseletnek egyébként is többféle alakzata van, a képviselő eljárása ugyanis törvényen, hatósági rendelkezésen, jogügyleten, vagy jogi személy alapszabályán, illetőleg szervezeti szabályzatán egyaránt alapulhat. Ezért önmagában abból, hogy a szerződést esetlegesen nem a felperesi ügyvezető írta alá, nem következik az, hogy a szerződéskötés során a felperes nevében álképviselő járt el. A Pp. 206. §
(1)bekezdésének megsértése pedig csak akkor állapítható meg, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás a bizonyítás anyagától eltér, iratellenes, illetőleg a bíróság a bizonyítékok egybevetése és értékelése során okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó következtetésre jutott. Azt, hogy a teljesítési határidőt a felek annak lejártát megelőzően módosították volna, a rendelkezésre álló bizonyítékok - így a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott egyeztetésekről felvett emlékeztetők - sem támasztják alá. Miután a szerződésben megjelölt határidő,
- október
- napja eredménytelen elteltével az alperes késedelembe esett, a felperes kötbérigénye megnyílt. Annak nincs elvi akadálya, hogy a jogosult a teljesítési határidő elteltét követően úgy biztosítson póthatáridőt a kötelezett részére, hogy az eredeti és a póthatáridő közötti időszakra nem érvényesít késedelemi kötbérigényt. Azt azonban, hogy a perbeli esetben a felperes a kötbérköveteléséről lemondott volna, a peradatok nem támasztották alá. A bíróság ezért a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályok megsértése nélkül kötelezte az alperest a késedelmi kötbér megfizetésére. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta, az alperest pedig a Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében a felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére kötelezte. Budapest,
- február
- Dr. Fehér Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartal Géza s.k. előadó bíró, Dr. Pethőné Dr. Kovács Ágnes s.k. bíró