← Magyarország

Kf.27156/2010/8 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 2.K.27.156/2010/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Stein Barnabás ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Kőhegyi-Zeller Anikó jogtanácsos által képviselt Országos Rádió- és Televízió Testület [1088 Budapest, Reviczky u.
  2. - hivatkozási szám: ]alperes ellen műsorszolgáltatási ügyben hozott határozat felülvizsgálata iránt indult perében az alulírott helyen,
  3. évi április hó
  4. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (azaz húszezer) forint perköltséget, valamint az államnak - az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására - 20.000 (azaz húszezer) forint kereseti illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A peres felek
  5. augusztus
  6. napján Műsorszolgáltatási szerződést (a továbbiakban: MSZ) kötöttek a ... helyi rádió műsorszolgáltatási jogosultságra. Az MSZ VI. Műsorszolgáltatási díj pontjában a felperest terhelő műsorszolgáltatási díjfizetési kötelezettségben állapodtak meg, a kiegyenlítés módját és időpontját is meghatározva (6.2, 6.
  7. pont), míg a VII. Szerződést biztosító mellékkötelezettségek pontban kikötötték, hogy a felperes az alperesnek óvadékot köteles nyújtani (7.
  8. pont), meghatározták annak összegét (7.1.
  9. pont), annak a műsorszolgáltatás teljes időtartama alatt megszakítás nélkül való rendelkezésre állásának kötelezettségét, az alperesnek az abból való kielégítési jogosultságát és annak feltételeit (7.1.2., 7.1.
  10. pont). A VIII. A szerződésszegés jogkövetkezményei pont 8.4.1.
  11. pontjában pedig abban állapodtak meg a felek, hogy ha a műsorszolgáltató felperes az MSZ 7.1.
  12. szakaszát (pontját) megszegi és az óvadéki összeget az annak esedékességétől számított harminc napon belül az óvadéki összeg teljes mértéke erejéig a Testületnek nem fizeti meg (tölti fel), az alperesi Testület jogosult az MSZ-t azonnali hatállyal felmondani. A felperes
  13. évi I. negyedévi műsorszolgáltatási díjfizetési kötelezettségének határidőben nem tett eleget, ezért az alperes igényét az óvadéki összegből kielégítette és erről - a feltöltési kötelezettségre való felhívás mellett - a felperest, az akkor ismert és bejegyzett címén értesítette. A korabeli címen a küldeményt
  14. március 30-án meghatalmazott vette át. A felperes kérelmére az alperes a
  15. április 23-án kelt tájékoztatással megküldte a felek közötti levelezést, folyószámla egyenlegközlő kimutatást, egyben közölte a műsorszolgáltatási díjtartozás, késedelmi kamattartozás és óvadéktartozás tényét, és azok összegét is. A kézbesítés a megjelölt címen
  16. április 30-án történt meg (meghatalmazott útján). Az alperes a
  17. évi június hó
  18. napján kelt ... számú határozatában megállapította, hogy a felperes megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló
  19. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 90.§-ának

(3)bekezdésében és az MSZ 6.2., 6.
  1. pontjában írt díj- és késedelmi kamat fizetési, valamint az MSZ 7.1.2, 7.1.
  2. pontjában írt óvadék feltöltési kötelezettségét, és a felperest e sérelmes magatartása megszüntetésére részben felhívta, részben felszólította - pontos összegek megjelölésével - a műsorszolgáltatási díj címén fennálló, továbbá késedelmi kamat tartozása és az óvadék megfizetésére. Határozata indokolásában hivatkozott az MSZ rendelkezéseire, a
  3. március 30-án kézbesített értesítésre és utalt arra is, hogy a felperes a
  4. II. negyedévre esedékes műsorszolgáltatási díjat sem fizette meg. A határozatot mind a korábbi, mind a
  5. áprilisában megjelölt felperesi címre a cég és az ügyvezető nevének (B.É.) a feltüntetésével küldte meg; a küldeményeket meghatalmazott vette át. Az alperes a
  6. évi január hó
  7. napján kelt ... számú határozatával a ... helyi rádió műsorszolgáltatási jogosultságra felperessel
  8. augusztus
  9. napján megkötött műsorszolgáltatási szerződést a szerződés 7.1.
  10. pontjának megszegése miatt, tekintettel annak 8.4.1.
  11. pontjára, az Rttv. 112.§-ának
(1)bekezdés f) pontja alapján azonnali hatállyal felmondta. Indokolásában részben idézte az MSZ 7.1., 7.1.1., 7.1.
  1. pontját, utalt a 7.1.
  2. és 8.4.1.
  3. pontban írtakra, felhívta az Rttv. 90.§ának
(3)bekezdését és az Rttv. 112.§-ának
(1)bekezdés f) pontját, és megállapította, hogy a felperes sem a
  1. március 30-án kézbesített értesítés („levél”), sem az ... számú határozat ellenére kötelezettségeinek nem tett (azóta sem) eleget. A felperes keresetében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte arra alapítottan, hogy az azonnali hatályú felmondásnak azért nem volt helye, mert az MSZ 7.1.
  2. pontjában írtak ellenére „az óvadék felhasználásáról és erről való értesítése” nem történt meg, mivel a
  3. március 30-án történt kézbesítés nem volt szabályszerű, azt vélhetőleg a korábbi ügyvezető átvételével kézbesítették. Átvételre jogosult meghatalmazott nem volt, az ... számú határozatot sem kapta meg. Az alperes a határozatában foglaltakat fenntartva a kereset elutasítását kérte. Idézte az MSZ vonatkozó pontjait, utalt a korábbi írásbeli értesítésekre, tájékoztatásra és az ... számú határozatára. Kiemelte, hogy a felperes 2009-ben egyáltalán nem tett eleget díjfizetési kötelezettségének, és a
  4. évi I. negyedéves díjat sem fizette meg. A felperes keresete nem alapos. A polgári perrendtartásról szóló
  5. évi III. évi törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezete szerinti - jelen - közigazgatási perben abban a kérdésben kellett a Fővárosi Ítélőtáblának állást foglalnia, hogy a felperesi keresetben megjelölt jogsértés az alperesi határozattal összefüggésben megállapítható, vagy sem. A felperes keresetében nem vitatta, hogy 2009 óta nem teljesítette sem díjfizetési, sem óvadékfeltöltési kötelezettségét, és nem kifogásolta tartozásának a korábbi határozatban, illetve a perbeli határozattal egyidőben kézbesített tájékoztatásban közölt összegét sem. Nem cáfolta, hogy az MSZ 8.4.1.
  6. pontja az óvadékfeltöltési kötelezettségnek az esedékességtől számított 30 napon túli elmulasztása esetére azonnali hatályú felmondást tesz lehetővé. Mindössze azt sérelmezte, hogy a
  7. évi I. negyedévi díjtartozás óvadéki összegből való kielégítéséről és feltöltési kötelezettségéről az alperes nem szabályszerűen kézbesítetten értesítette. Ezzel az érveléssel a bíróság nem értett egyet, mivel a
  8. március 30-ai kézbesítés a felperes érvényes címén, meghatalmazott útján, szabályszerű volt. Az Rttv. 136.§-ának
(1)bekezdése alapján a perbeli eljárás során az alperes közigazgatási ügyben eljáró szerv volt, melynek eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  1. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései az irányadók. A Ket. 78.§-a rendelkezik a közigazgatási szerv által kibocsátott hivatalos iratok mikénti, többek között a postai úton történő kézbesítéséről. A postai úton történő kézbesítés szabályait a postáról szóló
  2. évi CI. törvény (a továbbiakban: Ptv.) és a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/
  3. (IV.19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) határozzák meg. A Ptv. 3.§-ának
  4. pontja szerint hivatalos irat a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szervei ... által feladott olyan könyvelt küldemény, amelynek feladásához és kézbesítéséhez (illetve a kézbesítés megkísérléséhez), valamint azok időpontjához jogszabály következményt fűz, illetve amely a jogszabályban meghatározott határidő számításának alapjául szolgál. A hivatalos irat az e célra rendszeresített tértivevénnyel adható fel. Az alperes a
  5. márciusi értesítést hivatalos iratként adta fel, tértivevénnyel, így az könyvelt küldeménynek minősült. A Ptv. 3.§-ának
  6. pontja értelmében a könyvelt küldemény olyan postai küldemény, amelynek felvételét a postai szolgáltató írásban elismeri és kézbesítését a címzett aláírásával vagy más módon okirattal kimutatja. A
  7. pont szerint pedig a tértivevény-szolgáltatás olyan - könyvelt küldeményekhez igénybe vehető - postai különszolgáltatás, amelynek keretében a szolgáltató a postai küldemény kézbesítését a címzettel az erre szolgáló okiraton elismerteti, és az okiratot a feladónak visszaküldi. Azt pedig, hogy mi minősül a postai küldemény kézbesítésének, a
  8. pont tartalmazza, eszerint pedig a kézbesítés a postai szolgáltatás teljesítésének befejező művelete, amely során a postai küldemény a postai hálózatból a küldemény címzésében megjelölt (jogszabályi rendelkezés alapján attól eltérő) helyen kikerül. Az alperes által hivatalos iratként, tértivevénnyel feladott könyvelt küldemény kézbesítését a felperesi cég meghatalmazottja a tértivevényen aláírásával elismerte. A tértivevény nyomtatványának kötelezően alkalmazandó tartalmi követelményeit a Korm.r. 6.§-ának
(5)bekezdése szerint a rendelet
  1. számú melléklete tartalmazza. A
  2. számú melléklet II. részében meghatározott a tértivevény elő- és hátoldalának tartalma, közöttük az, hogy a hátoldal tartalmazza a kézbesített postai küldemény átvételi idejét, az átvevő nevét és aláírását [bd/pont]. A kézbesítésnek, mint a postai szolgáltatás teljesítése befejező műveletének időpontja és helye van. Akkor, amikor a hivatalos iratként, tértivevénnyel feladott könyvelt küldemény, az alperes értesítése a postai hálózatból kikerült, az átvétel idejét a tértivevényen feltüntették. Az Ítélőtábla az alperes értesítésének kézbesítési időpontja kérdésében megállapította, hogy azt a posta - a kézbesítésre vonatkozó jogszabályok alapján - a felperes részére
  3. március
  4. napján kézbesítette. Ezért a bíróság a felperesnek az értesítés szabálytalan kézbesítésére alapított érvelését nem fogadta el, mivel a meghatalmazott részére való kézbesítés szabályszerű volt. A küldemény „vélhető” továbbítása a szabályszerű kézbesítést nem cáfolja. A felperes részére továbbá az értesítést az alperes utóbb,
  5. április 30-án is megküldte, de arról a felperes az ... számú határozatból is tudomást szerzett. Ezek kézbesítése a fentiek értelmében ugyancsak szabályszerű volt. A felperes által csatolt postai tájékoztatás a meghatalmazott részére való szabályszerű kézbesítést nem cáfolja (különösen a felperesi megkeresés tartalmának ismerete hiányában). A műsorszolgáltatási díjfizetés a felperes törvényből (Rttv. 90.§
(3)bek.) és szerződésből (6.2. pont, VI. fejezet) folyó - és megszegett - főkötelezettsége, míg az óvadékfeltöltés az ezt biztosító, a szerződésből (VII. fejezet) eredő - szintén megszegett - mellékkötelezettsége volt. A műsorszolgáltatási díj meg nem fizetése a Rttv. 90.§-ának
(4)bekezdése szerint a törvény súlyos megsértésének minősül, az óvadékfeltöltés elmulasztása pedig a szerződések 8.4.1.8. pontjában nevesített azonnali hatályú felmondási ok. A felperes mindezzel szemben a keresetében nem hozott fel olyan érvet, amely az alperes által alkalmazott Rttv. 112.§-ának
(1)bekezdés f) pontja szerinti azonnali hatályú felmondás jogszerűségét megkérdőjelezhetné, és az alperesi döntés hatályon kívül helyezését vagy megváltoztatását eredményezhetné. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla a keresetet a Pp. 339.§-ának
(1)bekezdése alapján elutasította. A pervesztes felperest a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78.§-ának
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes perköltségének a megfizetésére és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 43.§-ának
(3)bekezdése szerinti mértékű, az Itv. 62.§-ának
(1)bekezdés h) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illeték viselésére a bírósági eljárásban alkalmazandó költségmentességről szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§-ának
(2)bekezdése szerint. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Rttv. 136.§-ának
(3)bekezdése utolsó mondata zárja ki. Budapesten,
  1. évi április hó
  2. napján Borsainé dr. Tóth Erzsébet sk. tanácselnök, előadó dr. Bacsa Andrea sk. bíró dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.