Pfv.VIII.20.077/2010/
- A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Endrődyné dr. Makány Anikó ügyvéd által képviselt ......... I. r. és a dr. Kiss Ferenc Kálmán ügyvéd ...... által képviselt ....... II. r. perújított felperesnek a dr. Mosonyi Géza ügyvéd ........ által képviselt ......... perújító alperes ellen megtérítési igény iránt a Szolnoki Városi Bíróság előtt 2.P.20.752/
- számon megindított, és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság
- szeptember 17-én 2.Pf.20.645/2009/
- számon hozott jogerős ítéletével befejezett perében az alperes
- sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán tárgyaláson kívüli eljárásban meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy a felpereseknek 15 napon belül fizessen meg 20.000 - 20.000 (Húszezer - Húszezer) forint - az ÁFÁ-t is magába foglaló - felülvizsgálati perköltséget. Az alperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt 78.900,(Hetvennyolcezer-kilencszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s : Az irányadó tényállás szerint
- őszén került az alperes birtokába a ........ forgalmi rendszámú...... típusú személygépkocsi, melyre a kötelező felelősségbiztosítási díjat sem az előző tulajdonos, sem a forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartó (...X...) nem fizette meg. Az alperes a gépkocsit használatra átengedte édesanyjának ..Y-nak, aki
- november 28án balesetet okozott. A balesetben sérült gépkocsi kára 896.394,forint volt. Felelősségbiztosítás hiányában a kárt a sérült gépkocsi Casco biztosítása terhére rendezte az I. r. felperesi biztosító. A II. r. felperes utóbb a megtérített összeg 40 %-t átutalta az I. r. felperesnek. A felperesek külön-külön érvényesítették fizetési meghagyás útján az alperessel szembeni követelésüket, az I. r. felperes a Ptk.
- §
(1)bekezdése, a II. r. felperes a 190/
- Kormányrendelet alapján. Az alperes az első fizetési meghagyással szemben ellentmondással élt, míg a jogerőre emelkedett második fizetési meghagyással szemben perújítást kezdeményezett. Az elsőfokú bíróság a másodfokú bíróság által helybenhagyott ítéletével kötelezte az alperest, hogy az I. r. felperesnek fizessen meg 896.394,- forintot és kamatait. A II. r. felperes javára szóló Pk.50.189/2008/
- számú fizetési meghagyást hatályban tartotta. Megállapította, hogy a gépkocsi a káresemény időpontjában az alperes tulajdonát képezte, amit többek között igazolt a kárrendezés során tett saját, illetve a szabálysértési eljárásban édesanyja által tett nyilatkozat. A gépjármű tulajdonjogának megszerzéséhez írásbeli szerződésre nem volt szükség, a tulajdonjog megszerzése az átadással és a birtokbavétellel megtörtént (Ptk.
- §
(2)bekezdés, 112. §
(1)bekezdés). Az alperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy az alperes tulajdonjogát bizonyító becsatolt okiratokkal szemben az alperes nem bizonyította, hogy a gépjármű csak a javítása idejére került a használatába. Az adásvételi szerződés írásbafoglalására vonatkozó 35/
- (XI.30.) BM rendelet és a 6/
- (III.31.) IM rendelet a perbeli esetben nem volt alkalmazható. A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes előadta, hogy a felperesek nem bizonyították a tulajdonszerzését, a bíróság nem vizsgálta a tulajdonjog átruházásának a jogalapját és a jogcímét sem. Saját, a tulajdonjog megszerzésére utaló nyilatkozata téves volt. A gépjármű tulajdonjogát
- január 15-én, tehát a káreseményt követően szerezte meg, amikor a gépjárművet átíratta a saját nevére. Eddig az időpontig a gépkocsi forgalmi engedélyébe tulajdonosként ..Z.. üzembentartóként ..X.. volt bejegyezve, a kötelező felelősségbiztosítási szerződés megkötése nem őt, hanem a nevezetteket terhelte. A felperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. A felperesek hangsúlyozták, hogy a bíróság a bizonyítási eljárás lefolytatása után a bizonyítékok mérlegelésével megalapozottan állapította meg az alperes tulajdonszerzését és ennek jogkövetkezményeit. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A bíróság széleskörű bizonyítás lefolytatását követően megalapozott tényállást állapított meg és abból helyes jogkövetkeztetéseket vont le. A perbeli bizonyítékokkal szemben az alperes felülvizsgálati kérelmében sem hivatkozott olyan ellentétes bizonyítékra, amely a tulajdonszerzését cáfolná. Az alperes tulajdonszerzését illetően alaptalanul hivatkozott a Ptk.
- §
(1)bekezdésére. A perben megállapított megalapozott tényállás arra is kiterjedt, hogy a perbeli gépjármű tulajdonosa, ..Z.. a gépkocsit ...X-el elcserélte, a gépkocsit azonban átíratni nem kívánták. Ezért ..X-t csak üzembentartóként jegyezték be a forgalmi engedélybe. Ilyen körülmények között az alperes a nem tulajdonostól történt tulajdonszerzésére alappal nem hivatkozhatott. A bizonyítékok mérlegelésén alapuló jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel megalapozatlanság okából csak abban az esetben támadható, ha a mérlegelés és annak eredménye iratellenes, okszerűtlen, vagy a logika szabályaival ellentétes volt. A Legfelsőbb Bíróság a fenti mérlegelési hibáktól mentes jogerős ítélet bizonyítékainak felülmérlegelésére nem talált alapot, ilyenre az alperes a felülvizsgálati kérelmében maga sem hivatkozott. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az eredménytelen felülvizsgálat folytán az alperes köteles a felperesek jogi képviseleti díjának megfelelő felülvizsgálati perköltség megfizetésére és saját perköltsége viselésére. Az alperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- március
- Dr. Bősinger Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Mária s.k. előadó bíró, Csánitzné dr. Csiky Ilona s.k. bíró Szné A kiadmány hiteléül: írnok