A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.I.934/2009/4.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten,
- év február hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntető ügyben a Legfőbb Ügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Miskolci Városi Bíróság 4.B.4646/2005/
- számú végzését megváltoztatja. A terheltet az ellene gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának vétsége miatt emelt vád alól felmenti. A pénzbüntetésként befizetett 60.000 (hatvanezer) forintot annak
- május 17-től számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni. A felülvizsgálat során felmerült 3.750 hétszázötven)forint bűnügyi költséget az állam viseli. (Háromezer- Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s: A Miskolci Városi Bíróság a
- december 28-án tárgyalás mellőzésével meghozott, és
- január 12-én jogerőre emelkedett 4.B.4646/2005/
- számú végzésével a terhelttel szemben gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának vétsége miatt 300 napi tétel napi tételenként 200 Ft - pénzbüntetést szabott ki, egyben rendelkezett annak meg nem fizetés esetén történő átváltoztatásáról is. A végzésben az iratok tartalma alapján rögzített - a vádirati tényállással egyező - tényállás szerint a terhelt a L. Bt. képviseletre jogosult beltagja volt
- június hó
- napjától
- június hó
- napjáig. A gazdasági társaság felszámolását a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság
- július hó
- napjával kezdődően a fizetésképtelenség megállapítása mellett a jogerős végzésével elrendelte; felszámolóként egy helyi Rt-t jelölt ki. A felszámoló-biztos a gazdasági társaság bejegyzett székhelyére több alkalommal küldött megkeresést, melyek „elköltözött", „cég megszűnt" jelzéssel érkeztek vissza. A terhelt a nyomozás során előadta, hogy a gazdasági társaság tevékenységében
- július hó
- napjától egyáltalán nem vett részt, így a felszámolást elrendelő végzés kézhezvételekor az azzal kapcsolatos változásokat is elmulasztotta bejelenteni a cégbíróságnak. A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági eljárásról szóló
- évi CXLV. tv. 29.§
(1)bekezdése (továbbiakban Ctv.) előírja, hogy a cég bejegyzett adataiban bekövetkezett változás bejegyzése iránti kérelmet a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a változástól számított 30 napon belül kell a cégbíróságnál előterjeszteni. A terhelt ezen kötelezettségének nem tett eleget. A jogerős határozat ellen a Be.416.§-a
(1)bekezdésének a) pontja alapján, anyagi jogszabálysértés miatt a terhelt felmentése végett a Legfőbb Ügyészség élt Bf.2615/2009/1-I. számon felülvizsgálati indítvánnyal. Az indítvány szerint a terhelt bűnösségének megállapítására tévesen került sor. A Btk. a cselekmény elkövetésének, illetve elbírálásának időpontjában egyaránt hatályos 299.§-ának alapulvétele mellett az irányadó tényállásból nem állapítható meg, hogy a terhelt mely adatokban, mikor bekövetkezett változás bejelentését mulasztotta el. A tényállás csupán azt tartalmazza, hogy a felszámoló megkeresése a társaság székhelyén nem volt kézbesíthető. A székhelyváltozás tényét azonban nem rögzíti. Ezen túlmenően a jogerős határozat tényállása a felszámolás elrendelésével kapcsolatos változások bejelentésének elmulasztását rója a terhelt terhére. Azonban sem az elkövetéskor hatályos, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. (továbbiakban Gt.), sem a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. tv. (továbbiakban Cstv.), sem a Ctv. nem ír elő a képviseletre jogosult tag számára ilyen kötelezettséget. A Ctv. 12.§-a
(3)bekezdésének b) pontjában, illetve
(5)bekezdésében írtak alapján a felszámolási eljárást lefolytató bíróság rögzíti a cégjegyzékben a felszámoló nevét, székhelyét, lakóhelyét, valamint a felszámolás kezdő és befejező időpontját. A székhelyváltozás bejelentésének elmulasztásával összefüggésben egyéb okból sincs lehetőség a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására. A cég székhelyének megváltozásával kapcsolatos változás-bejelentési kötelezettség ugyanis a bírói gyakorlat szerint (BH 2006/106. szám) akkor keletkezik, amikor a társaság taggyűlése a létesítő okiratot módosította. Az irányadó tényállás erre utaló megállapítást nem tartalmaz. A társasági szerződés módosításának hiányában nem állapítható meg, hogy a székhely megváltozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség keletkezett volna, ennek hiányában pedig a bűncselekmény elkövetése sem állapítható meg. A nyilvános ülésen a legfőbb ügyész képviselője felülvizsgálati indítványát változatlanul fenntartotta, és ahhoz a védő is csatlakozott. A Legfelsőbb Bíróság a támadott határozatot egyrészt az indítványban megjelölt, a Be.416.§-a
(1)bekezdésének a) pontja szerinti okból, másrészt - hivatalból - a Be.416.§
(1)bekezdés c) pontjába foglalt abszolút eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében bírálta felül. Ennek során - maradéktalanul osztva a Legfőbb Ügyészség kifejtett jogi álláspontját - az indítványt indokainál fogva alaposnak találta. Az irányadó tényállásból kitűnően az elsőfokú bíróság - egyébként a váddal egyezően a terhelt bűnösségét a Btk.299.§-ában meghatározott gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának vétségében azért látta megállapíthatónak, mert a kérdéses betéti társaság képviseletre jogosult beltagjaként a terhelt a felszámolást elrendelő végzés kézhezvételekor a gazdasági társaság tevékenységével kapcsolatos változásokat nem jelentette be, illetve megelőzően azt, hogy a bejegyzett székhelyéről a Bt. elköltözött a változástól számított 30 napon belül a cégbíróságnak ugyancsak nem jelentette be. A Btk-nak a gazdasági adatszolgáltatás elmulasztását büntetni rendelő 299.§-a - az elkövetéskor és az elbíráláskor egyaránt azonos szöveggel - akként rendelkezett, hogy a bűncselekményt az valósítja meg, „aki közhitelű nyilvántartásba bejegyzendő, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adat, jog, vagy tény bejelentését, illetve ilyen adat, jog, vagy tény változásának bejelentését elmulasztja, ha a bejelentési kötelezettségét jogszabály írja elő" A töretlen bírói gyakorlat szerint (BH 2006/106. szám) a cég székhelyének megváltoztatásával kapcsolatos változás-bejelentési kötelezettség akkor keletkezik, amikor a társaság taggyűlése a létesítő okiratot módosította. Ilyen módosítás nélkül bejelentési kötelezettség nem áll fenn, ennek hiányában pedig a bejelentési kötelezettség elmulasztása sem róható a társaság vezető tisztségviselőjének terhére. Egyébként erre is tekintettel egészítette ki a 2007. évi XXVII. tv. 22.§-a a Btk.299.§-át az újabb
(1)bekezdéssel, amely a társasági szerződés módosítása nélküli cég-fantomizálások ellen kíván a gazdálkodó szervezetek törvényes működésének további biztosítékaként védelmet nyújtani. A Ctv. pedig, ahogyan erre a Legfőbb Ügyészség is utalt, a felszámolást elrendelő végzés kézhezvétele után a cégbíróság felé bejelentési kötelezettséget nem ír elő. A tényállás nem tartalmaz olyan további adatot sem, amely más gazdasági bűncselekmény - pl. a Btk. elkövetéskor és elbíráláskor is hatályos 290.§-ának
(5)bekezdése, jelenleg a Btk.289.§
(3)bekezdése megállapítását alapozná meg. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Be.427.§-a
(1)bekezdésének a) pontja alapján megváltoztatta és a terheltet az ellene a Btk.299.§-a szerinti gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának vétsége miatt emelt vád alól a 6.§
(3)bekezdés a) pontjára figyelemmel a Be.331.§-ának
(1)bekezdése alapján bűncselekmény hiányában felmentette. A Be.585.§-a
(1)bekezdésének megfelelően elrendelte a terhelt által pénzbüntetésként befizetett 60.000 Ft - annak 2006. május 17től számított mindenkori törvényes kamatával együtt történő visszatérítését rendelte el. A felülvizsgálat során kirendelt védői díjként felmerült bűnügyi költséget a Be.429.§-ának
(1)bekezdése alapján az állam viseli. Az ítélet elleni fellebbezést a Be.3.§-ának
(4)bekezdése, míg felülvizsgálatát a Be.416.§
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. A Legfelsőbb Bíróság ítélete a Be.420.§-án alapul. Budapest,
- február
- Dr. Édes Tamás s.k. a tanács elnöke, Dr. Szabó Péter s.k. előadó bíró, Dr. Horváth Ibolya s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző MGy