← Magyarország

Kfv.37312/2009/7 – Kúria

Kfv.II.37.312/2009/7.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljáró, jogi szakvizsgával rendelkező felperesnek a dr. Kurucz Mihály ügyvéd által képviselt Pest Megyei Földhivatal alperes ellen ingatlannyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Pest Megyei Bíróság

  1. október
  2. napján kelt 8.K.26.990/2007/
  3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által
  4. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - az alulírott napon - megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy 15 napon alperesnek 30.000 (azaz harmincezer) eljárási költséget. 8.K.26.990/2007/
  5. belül fizessen meg az forint felülvizsgálati Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000 (azaz harminchatezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felperes és tulajdonostársai kérelmére eljárt Körzeti Földhivatal (elsőfokú földhivatal) a
  6. május 19-én kelt 108/
  7. számú határozatában a hrsz-ú, önkormányzati tulajdonban álló közterület térképi ábrázolását - területi adat változatlanul hagyása mellett , a hrsz-ú önkormányzati tulajdonában álló belterületi földrészlet területét, és a hrsz-ú belterületi, hétvégi ház és udvar megnevezésű, 1/3-ad részben a felperes tulajdonában álló földrészlet területét - meglévő térképezési hibára figyelemmel kijavította. Város Önkormányzatának fellebbezése folytán eljárt alperes a
  8. szeptember 16-án kelt 1174/
  9. számú határozatában a fellebbezésnek részben helyt adott és a hrsz-ú és a hrsz-ú ingatlanok elsőfokú határozattal előállított térképi határvonalát helybenhagyta, az elsőfokú határozatnak a hrsz-ú és a hrsz-ú ingatlanok határvonalának dél-keleti részét megváltoztatta, és visszaállította a kataszteri térképi állapotnak megfelelő térképi határvonalat, továbbá a területi adatokat. Az alperes határozatát a felperes tulajdonostársa keresettel támadta, az eljárt Pest Megyei Bíróság 8.K.27.300/2005/
  10. számú ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. A megismételt eljárásra az elsőfokú bíróság előírta a perben kirendelt K.L. igazságügyi földmérési szakértő kiegészített szakvéleményében foglalt megállapítások - a hivatali eljárást megelőzően hatályban volt térképi határvonalat és a vele összefüggő területi adatokat földhivatali eljárásban orvosolandó hibák, ellentmondások nem terhelik, a földhivatali eljárásban foganatosított kiigazítások eredményeként térképezési és területszámítási hiba keletkezett figyelembe vételét. Az alperes a perben kirendelt szakértői vélemény megállapításai alapján a megismételt eljárásban hozott,
  11. július 26-án kelt 164-3/
  12. számú határozatában az elsőfokú határozatot megsemmisítette és az eredeti nyilvántartási állapotot visszaállította. A felperes keresettel támadta az alperes határozatát, kérte annak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését. Állította, hogy az alperes tévesen értelmezte a bíróság jogerős ítéletében az új eljárásra adott útmutatást és azzal ellentétesen, nem a kirendelt földmérési szakértő megállapításai alapján járt el. Sérelmezte, hogy az alperes a megismételt eljárásban helyszíni szemlét nem tartott. A felperes indítványára az elsőfokú bíróság igazságügyi földmérési szakértőt rendelt ki a perben, majd a szakértői vélemény alapján meghozott ítéletében a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a korábbi közigazgatási határozatokkal okozott térképezési és területszámítási hibát az alperes támadott határozatában kijavította, mert a megismételt eljárásában a közigazgatási perben kirendelt szakértő véleményére figyelemmel hozta meg döntését, és így a Pest Megyei Bíróság 8.K.27.300/2005/
  13. számú ítéletének a megismételt eljárásra adott útmutatásait betartotta. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet megváltoztatását és a kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát, illetőleg a jogerős ítélet, valamint az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Állította, hogy a jogerős ítélet sérti a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló
  14. évi LXXVI. törvény (Fttv.) 11.§

(7)bekezdését, a Fttv. végrehajtásáról szóló 16/1997. (III.5.) FM rendelet (FM rendelet) 23.§
(1)bekezdését és 26.§
(2)bekezdését, továbbá a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 177.§
(1)és
(3)bekezdését, valamint 13.§
(1)bekezdését. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényekből megalapozatlan következtetéseket vont le, és nem észlelte, hogy a fennálló térképezési hibát - a természetbeni határvonalnak megfelelően - ki kellett volna javítani. Hivatkozott arra, hogy a hrsz-ú és a hrsz-ú ingatlan határvonala - az általa csatolt szakértői véleménnyel és az 1979-es felmérés adataival is igazoltan - évtizedek óta változatlan, így a fennálló állapotot kellett volna térképezni, melynek elmaradását pótolni szükséges. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság szakértőként F.Z. rendelte ki, aki a hrsz-ú és hrsz-ú ingatlanok tulajdonosai között folyamatban lévő polgári perben is szakértőként járt el, ezért elfogultnak tekinthető, és aki egyébként a feladatán túlterjeszkedve jogkérdésben foglalt állást. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte, figyelemmel arra, hogy a megismételt eljárásban hozott döntése során a korábbi eljárásokban elkövetett nyilvántartási térképezési hiba korrekcióját kellett elvégeznie. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és megállapította, hogy az a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott okokból nem jogszabálysértő. Az elsőfokú bíróság eljárása során, a felperes kereseti kérelme folytán a Pest Megyei Bíróság 8.K.27.300/2005/
  1. számú ítéletével elrendelt új eljárásban meghozott alperesi határozat jogszerűségét vizsgálta, annak figyelembe vételével, hogy az alperes a korábbi jogerős ítélet útmutatásai szerint volt köteles eljárni, tekintettel arra, hogy a korábbi jogerős ítélet felülvizsgálatát egyik fél sem kezdeményezte. A korábbi bírósági eljárásban kirendelt K.L. szakértő - a felek által kétségbe nem volt - véleményében összefoglalóan azt állapította meg, hogy város és hrsz-ú földrészleteinek térképi ábrázolását - a keresettel támadott földhivatali eljárás során meghatározott kiigazítások (eredményeként keletkezett) ingatlannyilvántartási átvezetései utáni állapot szerint - közigazgatási hatáskörben kijavítható (kijavítandó) térképezési hibák terhelik, tárgyi ingatlanok hatályos területi adatait a térképezési hibáktól függetlenül további területszámítási hibák is terhelik. A szakértő kiegészítő szakvéleményében rögzítette, hogy műszakilag megalapozatlan, hogy a 10-XIV-XIII-XII-XI-X-IX-VIII-VII-VI-V-IVIII-II-11.-12.-13.-14-I. pontú szakaszokon közel 40 éve változatlan a természetbeni állapot, és az azonos az újfelmérés Mérési vázlatán fotogrammetriai módszerrel meghatározott vonallal. E szakaszon az elvégzett hatósági javításokig - ábrázolt térképi határvonaltól eltérő helyszíni birtokállapotot időközi változásnak minősítette. Feltételesen elfogadott és esetlegesen javítást igénylő térképezés esetén is a korábbi kataszteri térképi határvonal - és nem a meglévő állapot - feltüntetését tartotta indokoltnak, hibásnak tekintve az első- illetve másodfokú földhivatal által elvégzett javításokat. Ezen szakértői véleményen nyugvó korábbi jogerős ítélet eldöntötte azt a kérdést, hogy az ingatlan-nyilvántartási térképet nem terheli hiba, így annak kijavítására nincs ok. A megismételt eljárásban az alperesnek volt a feladata - a bíróság reformatórius jogkörének hiányában -, hogy a szakértői véleménynek megfelelő döntést meghozza. Miután a Pest Megyei Bíróság 8.K.27.300/2005/
  2. számú ítéletében az alperes feladatává tette, hogy a megismételt eljárásban vegye figyelembe a perben kirendelt K.L. igazságügyi földmérési szakértő kiegészített szakvéleményében foglaltakat, ez okból az elsőfokú bíróság megalapozottan vizsgálta, hogy az alperes e szakértői megállapításoknak szakmailag és jogilag is megfelelő döntést hozott-e. Az elsőfokú bíróság a felperes bizonyítási indítványának eleget téve, és ez irányú szakmai ismerete hiányában - az alperesi határozat földmérési szakmai megfelelőségét F.Z. szakértővel ellenőriztette, aki a határozattal elvégzett javításokat (eredeti térképi nyilvántartási állapot helyreállítása) a szakértői véleményben foglaltakkal összhangban állónak minősítette, egyidejűleg megállapítva azt is, hogy a felmérő szerv helyesen járt el, amikor a perben vitás határvonalnak a megengedett legnagyobb eltérés mértékét meghaladó változását nem vette figyelembe, mivel az nem tartozik a közigazgatási eljárásban kijavítható felmérési és térképezési hibák körébe. E vélemény alapján és az Fttv. 11.§
(7)bekezdésnek figyelembe vételével megalapozottan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az ítélet útmutatásait betartó és a korábbi perben kirendelt szakértő megállapításainak megfelelő alperesi határozat törvényes, mert az ingatlan-nyilvántartási térképet nem terhelte olyan hiba, mely indokolttá/lehetővé tette volna annak kijavítását, ezért az eredeti nyilvántartási állapot helyreállításával a korábbi földhivatali eljárásokkal okozott térképezési és területszámítási hiba orvoslást nyert. Ezért a jogerős ítélet nem sérti a bizonyítékok értékelésére vonatkozó Pp. 206.§
(1)bekezdését, és nem ellentétes az FM rendelet 23.§
(1)bekezdésével és 26.§
(2)bekezdésével, továbbá az Fttv. 11.§
(7)bekezdésével. Az elsőfokú eljárásban a felperes sem a szakértő kirendelésekor, sem a szakértői vélemény előterjesztésekor, de az azt követő eljárás során sem kifogásolta dr. Forgács Zoltán kirendelését, és nem hivatkozott a szakértő elfogultságára, ezért a felülvizsgálati eljárásban felhozott ezen érvelésének érdemi vizsgálatát mellőzte a Legfelsőbb Bíróság, mert a Pp. 270.§
(2)bekezdése szerinti felülvizsgálat kizárólag a jogerős ítéletre, ezáltal a feleknek az elsőfokú eljárásban felhozott érveinek ítéleti elbírálására terjedhet ki, mely körön e hivatkozás - a felperes hibájából kívül esik. A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott okokból, ezért azt a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett sikerre, ezért a felperes a Pp. 270.§
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltségét megfizetni, és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illetéket viselni. Budapest,
  1. március
  2. Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin sk. a tanács elnöke, Kincső sk. előadó bíró, Dr. Kalas Tibor sk. bíró Dr. Tóth

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.