← Magyarország

Bf.555/2009/6 – Debreceni Ítélőtábla

Debreceni Ítélőtábla Bf.I.555/2009/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
  2. november
  3. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő végzést: Az emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt vádlott ellen indított büntető ügyben a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság
  4. évi július hó
  5. napján kihirdetett 6.B.401/2007/
  6. számú ítéletét helybenhagyja. A fellebbezési eljárásban 3.750 (Háromezer-hétszázötven) Ft bűnügyi költség merült fel, mely az állam terhén marad. Indokolás: Az elsőfokon eljárt megyei bíróság a vádlottat emberölés bűntettének kísérlete (Btk.166.§

(1),
(2)bekezdés f/ pont), hivatalos személy elleni erőszak bűntette (Btk.229.§
(1),
(2)bekezdés) közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette (Btk.230.§) és testi sértés vétsége (Btk.170.§
(1)bekezdés) miatt emelt vád alól felmentette és elrendelte kényszergyógykezelését. Rendelkezett a bűnjelek sorsáról és a bűnügyi költség viseléséről. Az ítélet ellen a vádlott és védője ártatlanság okán felmentésért és a kényszergyógykezelés elrendelésének mellőzése céljából fellebbeztek. Az ügyész az ítéletet tudomásul vette. A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség Bf.132/2008/14-I. számú átiratában a vádlottnak a Btk. 229.§
(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő további 1 rb. hivatalos személy elleni erőszak bűntettének vádja alóli felmentését indítványozta arra tekintettel, hogy a vádlott a hivatalos személy elleni erőszak bűntettét a vele szemben intézkedő másik rendőr, ... sérelmére is elkövette, amikor a bilincselését követően az őt balról fogó őrmestert a combján egy esetben megrúgta. Az ítélőtábla a védelmi jogorvoslatok folytán a megyei bíróság ítéletét a Be. 348.§
(1)bekezdése alapján a Be. 361.§
(1)bekezdése szerinti nyilvános ülésen a meghozatalát megelőző eljárással együtt teljes terjedelmében felülvizsgálatának körébe vonta. A nyilvános ülésen a védő és a fellebbviteli főügyészség képviselője indítványait változatlan tartalommal fenntartotta. A másodfokú bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok maradéktalan betartásával eljárva széles körű bizonyítást felvéve ügyfelderítési kötelezettségének teljes körűen eleget tett. A bizonyítékokat értékelő tevékenysége hibátlan, az általa megállapított tényállás mind az I., mind pedig a II. tényállási pontokban rögzített cselekmények vonatkozásában megalapozott, mentes a Be. 351.§
(2)bekezdésében felsorolt hiányosságoktól, az ítélőtábla a felülbírálat során irányadónak tekintette. A vádlott a bírósági eljárásban már valamennyi bűncselekmény elkövetését vitatta. Az elsőfokú bíróság a vádlottnak a bizonyítási eljárás során tett vallomásait összevetve a további bizonyítékokkal helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a vádlott által a tárgyaláson kihangsúlyozott, felelősségét elhárító hivatkozásai nem foghattak helyt, és részletesen elemezte azon bizonyítékokat, amelyek a vádlottnak a tagadó vallomását egyértelműen cáfolták. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok értékelése körében logikai hibát nem vétett. A megyei bíróság az I. tényállásban leírt cselekmények körében kellő gondossággal vizsgálta a jogos védelmi helyzet fennállásának lehetőségét is és azt kellő alappal vetette el. Mindezek alapján törvényesen állapította meg, hogy a vádlott valamennyi, a terhére rótt bűncselekményt elkövette. Helyes a cselekmények jogi minősítése is. Az ítélőtábla nem találta alaposnak a fellebbviteli főügyészségnek a további 1 rb. a Btk. 229.§
(1)bekezdésében meghatározott és aszerint minősülő hivatalos személy elleni erőszak bűntettének vádja okán történő felmentésre irányuló indítványát, tekintettel az állandó bírói gyakorlatra és a 8. számú Büntető Kollégiumi véleményben rögzítettekre, miszerint ha a hivatalos személy elleni erőszakot több hivatalos személy ellen, azoknak egységes eljárása keretében követik el, a cselekmény nem válik több bűncselekménnyé. A konkrét hatósági eljárás egysége a bűnhalmazat megállapítását ilyen esetben kizárja. A vádlottnak és védőjének „ártatlanság" okán előterjesztett jogorvoslata a megyei bíróság értékelő tevékenységét támadta, amely a Be. 351.§
(1)bekezdésében írtakra figyelemmel eredményre a fellebbezési eljárásban nem vezethetett. Az elsőfokú bíróság igen körültekintően járt el a vádlott elmeállapotára vonatkozó szakértői bizonyítás körében is. Az aggálytalan igazságügyi elmeorvos-szakértői vélemények birtokában helyesen állapította meg a Btk. 22.§ b/ pontjában írt büntethetőséget kizáró kóros elmeállapotot, valamint a Btk. 74.§
(1)bekezdésében írt valamennyi törvényi feltétel egyidejű fennállását, amely a vádlott felmentése mellett kényszergyógykezelésének elrendelését maradéktalanul megalapozták, így az intézkedés mellőzésére irányuló védői indítvány sem foghatott helyt. Ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - helyes indokai és egyéb helytálló rendelkezései alapján - a Be. 371.§
(1)bekezdésére utalással helybenhagyta. A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség viseléséről a Be. 381.§
(1)bekezdése alapján történt rendelkezés, melyet a Be. 339.§
(1)bekezdésére figyelemmel az állam visel. Debrecen,
  1. november
  2. Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk. a tanács tagja, előadó, dr. Diószegi Attila sk. a tanács tagja. Záradék: A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 6.B.401/2007/
  3. számú ítélete a másodfokú bíróság jelen végzésével jogerős és végrehajtható. Debrecen,
  4. november
  5. . Balla Lajos sk. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.