Kfv.VI.35.293/2009/7.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Király László ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Mónus László jogtanácsos által képviselt APEH Központi Hivatal Hatósági Főosztály Délalföldi Kihelyezett Hatósági Osztály alperes ellen illetékügyben hozott határozat felülvizsgálata iránt indított perben a Csongrád Megyei Bíróság
- március 5-én kelt 3.K.22.598/2008/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Csongrád Megyei Bíróság 3.K.22.598/2008/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül alperesnek 30.000 (harmincezer) forint perköltséget. fizessen meg az felülvizsgálati Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra 148.800 (száznegyvennyolcezer-nyolcszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes
- október 31-én kelt és ugyanaznap illetékkiszabásra bejelentett adásvételi szerződéssel megvásárolta a helyrajzi számú ingatlant. A szerződés
- pontjában a felperes kérte az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 23/A.§ /1/ bekezdése alapján az illeték kiszabását. A felperes
- december 4-én kelt és 5-én érkezetten nyilatkozatot nyújtott be, amelyben ismételten az Itv. 23/A. § /1/ bekezdése alapján kérte az illeték kiszabását, arra való hivatkozással, hogy főtevékenységként ingatlanforgalmazásra jogosult, ennek igazolására csatolta kérelméhez a cégbizonyítványát. Az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága a
- március 7-én kelt
- számú (
- ügyszámú) fizetési meghagyásával a felperes terhére 3.800.000 forint visszterhes vagyonátruházási illetéket szabott ki az Itv. 21.§ /1/ bekezdése alapján, egyúttal az Itv. 23/A.§ /1/ bekezdésében foglalt illetékkedvezmény iránti kérelmet az igazolási kérelem hiányára hivatkozással elutasította az Itv. 23/A.§ /8/ bekezdésére utalással. A felperes a fizetési meghagyást
- április 4-én vette át és április 14-én keltezetten, a hatósághoz április 15-én érkezetten igazolási kérelmet terjesztett elő, amelyben arra hivatkozott, hogy már a szerződés
- pontjában kérte az illetékkedvezmény megadását, melyhez
- december 5-én benyújtotta a szükséges nyilatkozatot és a cégbizonyítványt is. Elismerte, hogy ez alkalommal igazolási kérelmet nem terjesztett elő, de ezt a jelen kérelmével kívánja pótolni. A cégbizonyítvány késedelmes benyújtásának indokára azt adta elő, hogy az az adásvételi szerződés megkötésekor nem állt rendelkezésre, csak a szerződés aláírása után szerezte be a cégbíróságtól. Az elsőfokú adóhatóság a
- április 25-én kelt
- számú végzésével az igazolási kérelmet elutasította azzal, hogy a szükséges nyilatkozat megtételével egyidejűleg az igazolási kérelem nem került előterjesztésre. Az utóbb benyújtott igazolási kérelem pedig a cégbizonyítvány késedelmes benyújtására vonatkozott, holott a felperes a nyilatkozattételi határidőt mulasztotta el. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- július 16-án kelt
- számú határozatával a fizetési meghagyást helybenhagyta. A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata és az illetékkedvezmény megadása iránt. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítélete indokolása szerint az Itv. 23/A.§ /8/ bekezdése alapján az illetékkedvezmény az illetékkiszabáskor az illetékkedvezmény feltételeinek igazolása elmulasztása esetén akkor adható meg, ha a nyilatkozatot és a szükséges igazolást a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a vagyonszerző fél igazolási kérelem előterjesztésével egyidejűleg pótolja. A felperes az eljárás adatai szerint a szerződésben csak az illetékkiszabásra nyilatkozott, a továbbértékesítési szándékára nyilatkozatot nem tett, a cégbizonyítványát nem csatolta, azt csak az eljárás során később,
- december 5-én nyújtotta be. A felperesnek ekkor igazolási kérelmet is elő kellett volna terjesztenie az elmulasztott határidő miatt, mert a határidő elmulasztása esetén csak igazolási kérelem egyidejű előterjesztésével pótolható az elmulasztott cselekmény. A felperes igazolási kérelmet csak
- április 14-én terjesztett elő, de az igazolási kérelme ekkor sem az illetékkedvezményre vonatkozó nyilatkozat és igazolás illetékkiszabásra történő bejelentésekori megtétele elmulasztásának kimentésére vonatkozott, hanem csupán a cégbizonyítvány utólagos csatolására vonatkozó késedelmét mentette ki. A felperes mindezek alapján megállapíthatóan az Itv. 23/A.§ /1/ és /8/ bekezdésében foglalt törvényi feltételeket nem teljesítette, ezért az alperes megalapozott határozatot hozott, amikor a felperesnek az illetékkedvezmény iránti kérelmét elutasította és az illeték kiszabásáról az Itv. 21.§ /1/ bekezdése alapján rendelkezett. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős ítélet és a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését, az illetékkedvezményre való jogosultsága megállapítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Itv. 23/A.§ /1/ és /8/ bekezdését. A szerződésben az illeték kiszabásának módjára és céljára nyilatkozott amikor megjelölte azt, hogy az Itv. 23/A.§ /1/ bekezdése szerint kéri az illeték kiszabását. Az Itv. 23/A.§ /8/ bekezdése lehetővé teszi, hogy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése előtt pótolja a szükséges nyilatkozatot, ezt megtette, benyújtotta a cégbizonyítványát és igazolási kérelmet is előterjesztett. Mindezek alapján tévedett az elsőfokú bíróság és az alperes is, amikor úgy ítélte meg, hogy az illetékkedvezmény nem adható meg. Az alperes felülvizsgálati hatályban tartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§ /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275.§ /2/ bekezdése és a Pp. 272.§ /2/ bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértések vonatkozásában vizsgálta felül. Az Itv. 23/A.§ /8/ bekezdése lehetővé teszi, hogy a szükséges nyilatkozatot és igazolást a vagyonszerző fél pótolja a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig, ha az illetékkiszabáskor elmulasztotta az illetékkedvezmény feltételeinek igazolását, a szükséges nyilatkozat megtételét. A felperes nem vitásan az Itv. 23/A.§ /1/ bekezdésében foglalt határidőben, az illetékkiszabáskor történő bejelentéskor nem nyilatkozott a továbbértékesítési szándékáról, ingatlanforgalmazásra jogosultságát cégbizonyítvánnyal nem igazolta. Ezt a mulasztását felismerve a felperes
- december 5-én a szükséges nyilatkozatot megtette, cégbizonyítványát csatolta, azonban a mulasztása kimentésére igazolási kérelmet nem terjesztett elő, holott az Itv. 23/A.§ /8/ bekezdése alapján ezt az igazolási kérelem előterjesztésével egyidejűleg kell pótolni, azaz igazolási kérelemben a mulasztás vétlenségét valószínűsítenie kell a mulasztó félnek. A felperes csak a fizetési meghagyás kézhezvételét követően nyújtott be igazolási kérelmet,
- december 5-én - saját maga által is elismerten - igazolási kérelemmel nem élt. A
- április 15-én előterjesztett igazolási kérelmében a felperes csak a cégbizonyítvány késedelmes benyújtásának indokát adta elő, az Itv. 23/A.§ /1/ bekezdésében írt határidő elmulasztásának indokát nem adta. Mindezekből a tényekből megállapítható, hogy az Itv. 23/A.§ /8/ bekezdésében foglalt egyidejűség - a nyilatkozat és igazolás pótlása, az igazolási kérelem előterjesztése - nem történt meg, ezért helytálló döntést hozott az elsőfokú bíróság, amikor a felperes alaptalan keresetét elutasította az alperes határozatát törvényesnek és megalapozottnak ítélve. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275.§ /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A sikertelen felülvizsgálati kérelemmel élő felperes a Pp. 270.§ /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78.§ /1/ bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltsége, valamint a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§ /2/ bekezdése alapján a tárgyi illetékfeljegyzési jog miatt le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viselésére. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárási illeték mértékét az Itv. 50.§ /1/ bekezdése alapján 2.480.000 forint pertárgyérték után állapította meg. Budapest,
- március
- Dr. Kárpáti Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella sk. előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok