Bf.16/2009/6 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütközik és a Btk. 256.§

(2)bekezdés b) pontja szerint minősül. Ezért a megyei bíróság a vádlottat 1 év 6 hónap börtönre ítélte, amelynek végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette. Kötelezte a vádlottat a felmerült bűnügyi költség viselésére. Az ítélet ellen a vádlott és védője felmentésért jelentett be fellebbezést. A Győri Fellebbviteli Főügyészség Bf.45/2009/1-I. számú átiratában indítványozta az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és vádlott kötelezését 10.200 Ft bűnügyi költség megfizetésére, míg 4.280 Ft vonatkozásában annak megállapítását, hogy azt az állam viseli. Ezen túlmenően a bűncselekmény megnevezésének pontosítását, a büntetéskiszabási tényezők kiegészítését, egy elírás kijavítását, egyebekben az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A Győri Ítélőtábla nyilvános ülésén megjelentek az érintettek, és fellebbezéseiket fenntartották. A védő perbeszédében részletesen elemezte, hogy a tanúvallomásokban milyen bizonytalanságok mutatkoznak. T1 tanú eltérő vallomást tett arról, hogy a vádlott mikor vitte el a gépkocsit, illetve mikor mondta, hogy le tudja állítani az árverést. Ugyanez az ellentmondásosság, pontatlanság felfedezhető a többi tanúnál is, akik a vádlott és T1 tanú közötti párbeszédről közvetetten szereztek tudomást, míg bizonyos eseményeket személyesen tapasztaltak. Hivatkozott továbbá arra, hogy védence nem pénzt kért, hanem befektetőt ajánlott az adósság rendezésére, továbbá nem volt olyan kapcsolata a végrehajtókkal, hogy elkerülhető lett volna az árverés, e nélkül pedig a cselekmény motívumát nehéz megérteni. Elsődlegesen a vádlott felmentését, másodlagosan az elsőfokú ítélet enyhítését, míg harmadlagosan, az ítélet helybenhagyása esetén, a vádlott előzetes mentesítését indítványozta. A fellebbviteli főügyészség képviselője a másodfokú nyilvános ülésen az átirattal egyezően terjesztette elő nyilatkozatát. Indokolása szerint T1 tanú tanúvallomása határozott volt a lényeges kérdésekben, számos tanúvallomás megerősítette, csak jelentéktelen részletekre nem emlékezett pontosan. Indítványozta a bűnügyi költség viselésével kapcsolatos rendelkezés megváltoztatását, illetve a jogi indokolásban olvasható elírások korrigálását. A vádlott csatlakozott a védője által előadottakhoz. Az ítélőtábla a Be. 348.§

(1)bekezdése szerinti teljes felülbírálat során a védelmi fellebbezést egyik formájában sem találta alaposnak, azonban a fellebbviteli főügyészség indítványa helyénvaló. Az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartva, részletes és kimerítő, minden körülményre kiterjedő bizonyítást folytatott le. Beszerezte a szükséges bizonyítékokat, ezeket a tárgyalás részévé tette, majd egyenként és összességében is alapos vizsgálatnak vetette alá. Az elsőfokú bíróság érdemben foglalkozott valamennyi adattal, az értékelő tevékenysége áttekinthető, kimerítő és alapos. A védői hivatkozások nem alaptalanok, de a felhívott bizonyítási eszközök között olyan ellentmondást, bizonytalanságot, vagy olyan elemet, amely aggályossá tehette volna a tényállást és figyelembe kellett volna venni, az ítélőtábla nem észlelt. A rendelkezésre álló tanúvallomások, köztük elsősorban T1 tanú vallomása, az azt alátámasztó többi tanú (a végrehajtók, a kft. dolgozói) előadása, továbbá az okirati bizonyítékok alapján helyesen döntött a megyei bíróság, amikor a vádlott védekezését nem fogadta el. A tárgyalás részévé tett bizonyítékok összeolvasva zárt láncolatot képeznek, amelyek egyértelműen mutatják a vádlott mozgását, fellépését és nyilatkozatait. Tehát az említettek szerint a bizonyítékok mérlegelésén nyugvó, megalapozott tényállás a másodfokú eljárásban eredményesen nem támadható, ezért az ezt támadó érvelés nem vezethet eredményre. Az elsőfokú bíróság a feltárt bizonyítékokat hiánytalanul értékelési körébe vonta, megnyugtatóan tisztázta az ügy helyes ténybeli és jogi megítéléshez szükséges kérdéseket. Felsorakoztatta és egymáshoz kapcsolta azokat a bizonyítékokat, amelyek értékeléséből kiolvasható, hogy vádlott tagadásával szemben mire alapozta a tényállást. Az elsőfokú bíróság a megállapított tényálláshoz logikusan felépített indokolást fűzött, gondolatmenete követhető, érvei meggyőzőek, azokat az ítélőtábla mindenben osztotta. Ekként az elsőfokú bíróság aggálytalan, a megjelölt bizonyítékokon nyugvó megalapozott tényállására alapíthatta a másodfokú bíróság is a határozatát a Be. 351.§

(1)bekezdése értelmében. A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság okszerű következtetést vont le a vádlott bűnösségére, a cselekmény megnevezése helytálló - a Be. 258.§

(2)bekezdés d./ pontja szerint tartalmazza a bűncselekmény megjelölését a Btk. Különös Része szerinti alcímének megfelelően -, valamint a minősítés is megfelel az anyagi jog szabályainak. Az elsőfokú bíróság ítéletének jogi indokolásában téves a rendelkező részhez képest a minősítés kapcsán a jogszabályhely felhívása (9. oldal 5. bekezdés), ezért azt az ítélőtábla az ügyészi indítványnak megfelelően korrigálta: a vádlott terhére a Btk. 256.§

(2)bekezdés b) pontjában meghatározott befolyással üzérkedés bűntette róható. Ugyanezen oldal utolsó bekezdésének 4. mondatát is szükséges kijavítani: a büntetést a Btk. 89.§

(3)bekezdésében foglalt rendelkezés alapján függesztette fel öt évre az elsőfokú bíróság. Ezekkel a korrekciókkal a megyei bíróság ítéletének jogi indokolása maradéktalanul helyes. A megyei bíróság a büntetés kiszabása körében az enyhítő körülményeket feltárta. Súlyosító körülménynek számít a közélet tisztasága elleni bűncselekmények elszaporodottsága. A büntetéskiszabási tényezők megfelelő értékelésével, az enyhítő körülmények figyelembe vételével az elsőfokú bíróság helytállóan döntött a Btk. 87.§

(2)bekezdés c) pontja alkalmazásáról, és szabott ki a törvényben foglalt büntetési tételkeret alsó határát el nem érő mértékű szabadságvesztés büntetést. Az alkalmazott joghátrány nem eltúlzott, az alkalmas a büntetéskiszabás Btk. 37.§ és 83.§-aiban foglalt céljainak elérésére a hosszú tartamú próbaidőre való felfüggesztéssel. Az ítélőtábla olyan körülményt nem tapasztalt, amely enyhítésre okot adott volna. A védő indítványozta az előzetes mentesítés alkalmazását védencénél. Jelen esetben azonban a vádlott komoly tárgyi súlyú, korrupciós bűncselekményt követett el, melynek jellegével az előzetes mentesítés összeegyeztethetetlen, arra a vádlott érdemtelen. Helytálló a fellebbviteli főügyészség indítványa a bűnügyi költség kapcsán. A Be. 403.§

(5)bekezdése értelmében a vádlott nem kötelezhető az eljárás megismétlésével felmerült azon költségek viselésére, amely abból adódóan merült fel, hogy az eljárás ismételt lefolytatása vált szükségessé a hatályon kívül helyezés folytán. Ennek megfelelően változtatta meg az ítélőtábla a bűnügyi költség vonatkozásában a megyei bíróság ítéletét, megállapította, hogy az eljárásban ténylegesen felmerült összesen 14.480 Ft költség, majd mellőzte a megismételt eljárásban felmerült 10.200 Ft bűnügyi költség viselésére való kötelezést, amely összeg az állam terhén marad, míg 4.280 forintot a vádlott köteles megfizetni. A költségjegyzék 3. tételszáma alatt felvett 5.100 Ft költség téves bejegyzés eredménye, arról rendelkezni nem kellett. Az ítélőtábla a fentiek alapján az elsőfokú ítéletet a Be. 372.§

(1)bekezdése szerint megváltoztatta a rendelkező részben írtak szerint a bűnügyi költség tekintetében, míg egyebekben a Be. 371.§

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Győr,

1. évi március hó
2. Dr. Kovács Tamás sk.. Csák Csilla sk. . Miklós Mária sk. a tanács elnöke a tanács tagja, előadó a tanács tagja Záradék: Ez az ítélet és a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
3. július hó
4. napján kihirdetett 5.B.4/2008/
5. számú ítélete meg nem változtatott részében
6. március
7. napján jogerőre emelkedett és fel nem függesztett részében végrehajtható. Győr,
8. évi március hó
9. . Kovács Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó