Pfv.VIII.21.925/2009/
- A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Nemes Ákos ügyvéd ........... által képviselt ....... felperesnek a dr. Tóth László ügyvéd ........ által képviselt....... alperes ellen bérleti díj és járulékai megfizetése iránt a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság előtt 18.P.20.606/
- számon megindított, és a Fővárosi Bíróság
- március 3-án 42.Pf.636.799/2008/
- számon hozott jogerős ítéletével befejezett perében az alperes
- sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán tárgyaláson kívüli eljárásban meghozta az alábbi r é s z í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletnek az alperest 2.043.111,forint és kamatai megfizetésére, továbbá 1 db ........ vésőkalapács kiadására, vagy 408.894,- forint ellenértékének megfizetésére és az alperest perköltség fizetésére kötelező rendelkezéseit az elsőfokú ítéletre kiterjedően hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot ebben a keretben új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. Egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Egyidejűleg a ......... számú végzéssel felfüggesztett végrehajtás felfüggesztését a jogerős részítélet rendelkezései körében megszünteti. Kötelezi az alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg 5.000,- (Ötezer) forint + ÁFA felülvizsgálati perköltséget, az államnak az állami adóhatóság külön felhívására 22.220,(Huszonkettőezer-kettőszázhúsz) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. A hatályon kívül helyezett rendelkezésekkel kapcsolatos felülvizsgálati perköltséget az alperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 147.120,- (Egyszáznegyvenhétezer-egyszázhúsz) forintban és a felek 50.000 - 50.000 (Ötvenezer - Ötvenezer) forint + ÁFA jogi képviseleti díja összegében állapítja meg. I n d o k o l á s : A felperes építőipari gépek értékesítésével és bérbeadásával foglalkozó cég. Az alperes által képviselt ....... Kft-vel
- március 24-én ...........Prémiumszerződésnek nevezett tartós bérleti szerződést kötött. A szerződés alapján a Kft. kilenc építőipari gépet bérelt a felperestől 36, illetőleg 48 havi futamidőre a szerződés C./mellékletében felsorolt havi bérleti díj, illetőleg havi szerviz átalánydíj megfizetése fejében. A felperes a szerződés
- pontjában kikötötte az azonnali hatályú felmondás jogát többek között arra az esetre, ha a bérlőnek 60 napon túl lejárt tartozása keletkezik. Ez esetben a felperes jogosult a teljes flotta után számított hátralévő bérleti díj diszkontált összegének és a szerződésszegésből eredő teljes kára megtérítésének a követelésére. A bérlő a szerződés bármely okból történő megszűnése esetére kötelezettséget vállalt a gépek rendeltetésszerű állapotban történő visszaszolgáltatására. Az alperes a bérlő cég tartozásáért írásban készfizető kezességet vállalt. A ......... Kft. a leszámlázott négyhavi egyenként 92.565,- forint bérleti díjra vonatkozó számlákat nem fizette ki,
- június
- napjától felszámolás alá került. A felperes jogi képviselője a felszámolónak küldött levelével
- augusztus 9-én a bérleti szerződést azonnali hatállyal felmondta és a felszámolónál a hitelezői igényét bejelentette. A felperes követelése a felszámolási eljárás során nem nyert kielégítést. A felperes felszólítására az alperes a Kft. nevében
- augusztus 13-án ....... típusú vésőkalapács kivételével a bérelt gépeket visszaszolgáltatta a felperesnek. A felperes keresetében a négyhavi lejárt bérleti díj bruttó összegének, 370.260,- forint és kamatainak, továbbá 2.043.111,forint, a határozott idő lejártáig számított diszkontált bruttó bérleti díj és kamatainak megfizetésére, továbbá a ........gép kiadására vagy maradványértékeként 408.894,- forint megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes a kereset jogalapját és összegét vitatta. Kifogás formájában, megtévesztésre hivatkozással megtámadta készfizető kezességvállaló nyilatkozatát, valamint a bérleti szerződés
- pontját, utóbbit arra hivatkozva, hogy az a felperes részére indokolatlan egyoldalú előnyt biztosít. Vitatta a felmondás jogszerűségét is, mivel azt nem a felperes képviseleti joggal rendelkező képviselője írta alá. A bíróság a megismételt eljárásban hozott jogerős ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 2.413.371,forintot és az ítéletben meghatározott részösszegek után járó kamatait, továbbá adja ki a felperesnek a ..........vésőkalapácsot, vagy fizessen meg annak ellenértékeként 408.894,- forintot. Megállapította, hogy a felek a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján jogszerűen rendelkeztek akként, hogy a szerződés felmondása esetén a felperes a diszkontált bérleti díjra jogosult. E szerződéses kikötés a felperesnek nem biztosított egyoldalú előnyt. Az ilyen kikötés a lízing, illetve a tartós bérleti szerződések szokásos kikötése, ami ellentételezi azt az előnyt, hogy a bérlő, illetve a lízingvevő a teljes vételár egyösszegű kifizetése nélkül nagyértékű ingóság birtokába jut, azt jövedelemszerző tevékenysége érdekében hasznosíthatja. Ezért a szerződés
- pontjának megtámadását alaptalannak találta. A felmondás szabályszerűségével kapcsolatban megállapította, hogy azt a felszámolóval közölten a felperes meghatalmazott jogi képviselője írta alá. A felmondást sem a felszámoló, sem az alperes nem vitatta, az alperes maga járt el a birtokában lévő gépek visszaszolgáltatása érdekében. Ezért a felmondás a Ptk.
- §-a alapján hatályos. Alaptalannak találta azt az alperesi védekezést is, hogy a felperes a szerződés megszűnése után nem tett eleget kárenyhítési kötelezettségének. Indokai szerint a felperes a perbeli igényét nem kártérítésre, hanem elszámolási kötelezettségre alapította, és ezért a felperest kárenyhítési kötelezettség nem terhelte. A követelés összegszerűségét illetően rögzítette, hogy a felperes a diszkontált bérleti díj összegszerűségére vonatkozóan részletes elszámolást és magyarázatot csatolt. A szerződésben meghatározott szervízdíjat nem vette figyelembe, a diszkontálással az esedékességig járó kamatok összegét a követeléséből levonta. Elvetette az alperesnek az ÁFA összegével és a késedelmi kamatokkal kapcsolatos védekezését is annak ellenére, hogy a felperes a követeléséről számlát nem állított ki. A ki nem adott vésőkalapács diszkontált bruttó értékét 327.115,- forint + 25 % ÁFA összegben határozta meg. Az alperest a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján készfizetői kezesként kötelezte a megállapított összegek megfizetésére. Az alperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet indokait a ki nem adott gép értékére vonatkozóan azzal egészítette ki, hogy a maradványérték fogalmát a szerződés 7.
- pontja tartalmazza. Ezt a felperesi követelést az alperes összegszerűségében is elismerte. A határozott idő leteltéig járó diszkontált bérleti díjat „bánatpénz" jellegű követelésként tekintette a felek elszámolása részének. A jogerős ítélet ellen, annak hatályon kívül helyezése és a kereset elutasítása, illetőleg az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Sérelmezte, hogy a bíróság a Pp.
- §
(3)bekezdésében írott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. Felhívása ellenére nem követelte meg a felperestől a keresetét alátámasztó pontos elszámolás és az alperesnek szóló fizetési felszólítás becsatolását. Érdemben vitatta a felmondás szabályszerűségét előadva, hogy a felmondás alkalmával eljáró ügyvéd nem csatolta meghatalmazását a felmondáshoz. A bérelt gépek visszaadására pedig azért került sor, mert a felperessel szóban megállapodott a bérleti szerződés másik cégére történő átcedálásában. Változatlanul állította, hogy a felmondás esetére a szerződés
- pontja indokolatlan egyoldalú előnyt biztosított a felperesnek. Visszakapta a bérelt gépeket és a teljes hátralevő bérleti díjat is követelhette. Így a felperes kétszeres kártérítéshez jutott. A felperes kárenyhítési kötelezettségének sem tett eleget. A bíróság által hivatkozott elszámolási kötelezettség ezt nem zárja ki. A felperest terhelte annak bizonyítása, hogy e kárenyhítési kötelezettségének eleget tett. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. Előadta, hogy a perbeli szerződés tisztességtelen, illetve jogellenes elemet nem tartalmazott. Az adott esetben a szerződés határozott idejére tekintettel a felperesnek a felmondással okozott kárát a hátralevő bérleti díjak összegében meghatározták, így ez a szerződés alapján elszámolási kötelezettséggé vált. Kifejtette, hogy az alperes mint készfizető kezes a főkötelezett felszámolója által elismert követelést sem jogalapjában, sem összegszerűségében nem vitathatta. Mivel az alperesi jogsértések ténye és jogkövetkezményei objektívek, azok enyhítésére a felperes kárenyhítés formájában sem kötelezhető. Egyébként az alperes által visszaadott gépek számára semmilyen értéket nem képeviseltek, mivel azok eladhatatlanok, illetve a felperes használt gépeket nem értékesít és kölcsönzőt sem üzemeltet. A gépek megsemmisítésre kerülnek, vagy bemutató géppé, ingyenes cseregéppé válnak. A felülvizsgálati kérelem részben, az alábbiak szerint alapos. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében az alperes védekezésének (kifogásolási jogának) terjedelmét vitató álláspontra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy az alperes a perben mindazon védekezést előterjeszthette, amit a főkötelezett gazdálkodó szervezet törvényes képviselője, a felszámoló érvényesíthetett volna. Abból a tényből, hogy a felszámoló a felmondás jogszerűségét és a felperes követelését nem vitatta, nem következik, hogy az alperesnek a Ptk.
- §
(1)bekezdésében foglalt kifogás érvényesítési joga megszűnt. Ebből következően az alperes perbeli védekezése kiterjedhetett a felmondás jogszerűségének, illetve a felperes által támasztott kereseti követelések jogalapjának és összegszerűségének a vitatására egyaránt. A felmondástól függetlenül a felperest megillette a felmondásig eltelt négy hónapra járó lejárt bruttó bérleti díj és a díjak esedékességétől a kifizetésig járó, a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamat. Ennek összesen 370.260,- forint tőkeösszegét, a késedelmi kamatokat a bérleti szerződésnek megfelelően igényelte a felperes. A követelés összegét az alperes a
- sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvben elismerte, jogalapját pedig alaptalanul vitatta. A Legfelsőbb Bíróság egyetértett a jogerős ítéletnek a felmondás jogszerűségével kapcsolatban kifejtett álláspontjával is. Kétségtelen, hogy a
- augusztus 9-én a felszámolóval közölt azonnali hatályú felmondást nem a felperes ..... Prémiumszerződés 12/
- pontjában meghatározott aláírásra jogosult ügyvezetője, hanem annak meghatalmazott jogi képviselője írta alá. Mivel a felmondás nem csak személyesen megtehető jognyilatkozat, a Ptk.
- §
(1)bekezdése és
- §-a alapján a jogi képviselő által aláírt és közölt felmondás érvényes. A felmondás mellékletét képezte az írásba foglalt ügyvédi meghatalmazás (1/F/
- jelű melléklet), mely okirati bizonyítékkal szemben az alperes nem bizonyította, hogy az eljáró jogi képviselő megfelelő meghatalmazás hiányában tette meg a jognyilatkozatot. A Legfelsőbb Bíróság megjegyzi, hogy a felmondást nem csak a főkötelezett felszámolója, hanem - valamennyi jogilag releváns cselekményével - az alperes is elfogadta. Nem volt elfogadható az alperesnek a felperesi megtévesztésre utaló ezzel kapcsolatos előadása. (Eszerint a gépeket annak reményében adta vissza a felperesnek, hogy a bérleti jogviszonyt az alperes egy másik cége folytathatja.) Ez az alperesi előadás is arra utal, hogy az alperes (készfizető kezesi minősége mellett a felszámolás alá került főkötelezett, illetve a szerződés folytatását felajánló ........ Kft. ügyvezetői minőségében egyaránt) a felmondást jogszerűnek ismerte el. A szerződés „átcedálására" az eddig rendelkezésre álló peradatok alapján azért nem került sor, mert az alperes ezzel kapcsolatban a felperes számára elfogadhatatlan követeléseket támasztott (..X..tanúvallomása
- sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv
- oldal alulról második bekezdés). A Legfelsőbb Bíróság nem találta megalapozottnak a jogerős ítéletnek a diszkontált bérleti díj, illetve a ki nem adott vésőkalapács értékének megfizetésére kötelező rendelkezését megalapozó jogi álláspontját. Kétségtelen, hogy a perbeli ...... Prémiumszerződés 11/
- pontjában meghatározott okból a felperes a szerződést azonnali hatállyal felmondhatta. A 11/
- pont értelmében a felperes ez esetben a teljes flotta után számított hátralévő bérleti díjak diszkontált összegét és ezen felül szerződésszegésből eredő teljes kára megtérítését, a 11/
- pont szerint a gépek rendeltetésszerű állapotban történő haladéktalan visszaszolgáltatását igényelhette. A 11/
- pontban meghatározott diszkontálás fogalmára a maradványérték 7/
- pontjában adott megfogalmazásból lehet következtetni. (A maradványérték alatt a felek az adott gép bérleti időtartamából hátralévő időszakra járó bérleti díjak összege, valamint a bérleti díj kalkulálásakor alkalmazott időarányos kamatok különbözetét értik). A diszkontálás számítására azonban sem a szerződés, sem mellékletei nem nyújtanak magyarázatot. A bíróság az alperes védekezésének megfelelően ezért két ízben,
- és
- sorszámú végzésében felhívta a felperest pontos elszámolás csatolására a keresetében igényelt diszkontált bérleti díjakra, illetve a vissza nem szolgáltatott gép értékére vonatkozóan. Az alperes alapos okkal sérelmezte felülvizsgálati kérelmében, hogy a felperes e kötelezésnek nem tett eleget.
- illetve
- sorszámú iratában fiktív, nem a szerződés adataival számoló elméleti számításokat közölt, ráadásul a „magyarázat" során két egymástól eltérő számítási módot alkalmazott a diszkontálás műveletének bemutatására. Ebből következően a követelés összegszerűségét az alperes és a bíróság számára nem tette ellenőrizhetővé. A megfelelő számszaki levezetés hiányában a bíróság megalapozatlanul állapította meg, hogy a felperes a felhívásban foglalt bizonyítási kötelezettségének eleget tett. A bizonyítás hiányosságának további következménye, hogy a bíróságnak a ki nem adott gép diszkontált, azaz maradványértékét „mérlegeléssel" kellett megállapítani. A Legfelsőbb Bíróság nem osztotta a jogerős ítélet álláspontját, amely szerint a perbeli szerződés 11.
- pontja a lízing, illetve a tartós bérleti szerződések szokásos kikötéseként kötelezi a bérlőt a felmondástól a szerződés határozott idejének lejártáig járó diszkontált - bérleti díjának a megfizetésére. Ez a kikötés a pénzügyi lízingszerződések szokásos kikötése, mely szerződések általában a lízingbevevő számára a lízingtárgy tulajdonjogának a megszerzését teszik lehetővé. Ez esetben a lízingdíj két különböző típusú szolgáltatás együttes ellenértéke, tehát a lízingtárgy használatáért fizetendő díjrész mellett a vételár törlesztését is magába foglalja. Amennyiben a lízingbeadó a teljes hátralékos lízingdíjat megkapja, - a szerződés felmondása esetében is - a lízingbevevő a tulajdonjogot megszerzi, vagy opciós jogát gyakorolhatja. A perbeli bérleti szerződés fenti rendelkezései ezzel szemben a teljes bérleti díj kifizetése mellett is kizárják a bérlő tulajdonszerzését, aki a szerződés felmondása esetén a bérelt dolog haladéktalan - a hátralékos bérleti díj kétszeresének fizetési kötelezettségével szankcionált visszaszolgáltatására vált kötelezetté. A szerződéssel kikötött szolgáltatásért a Ptk.
- §
(1)bekezdésében írott feltételek szerint főszabályként azzal arányos ellenszolgáltatás jár. A bérleti szerződésekre irányadó Ptk. 428. §
(2)bekezdése szerint a bérfizetés elmulasztása esetében a bérbeadó a bérletet azonnali hatállyal felmondhatja. A felmondás a szerződést a Ptk. 319. §
(2)bekezdése alapján a jövőre nézve szünteti meg és a felek egymásnak további szolgáltatásokkal nem tartoznak. A megszűnés előtt már nyújtott szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékét meg kell fizetni, amennyiben pedig a már teljesített pénzbeli szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél még nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás visszajár. A tartós bérleti (operatív lízing) szerződések azonnali hatályú felmondása következtében a dolgot a bérlőnek a tulajdonos számára szükségképpen vissza kell adnia. A felmondásig járó bérleti (lízing)díj ez esetben a használat ellenértéke, amely részben sem követelhető vissza. A határozott idő letelte előtti megszűnés folytán a bérbeadó a Ptk. 319. §
(2)bekezdésére tekintettel csak kártérítésként érvényesítheti elmaradt hasznát, vagyis a határozott időre még járó bérleti díjakat. A peres felek ennek megtérítési kötelezettségét a szerződésben ugyan kikötötték, de ettől a követelés az elállás esetére kiköthető, jogalapjában és összegében semmilyen rokonvonást nem mutató bánatpénzként - a másodfokú bíróság álláspontjától eltérően - nem vált a felek Ptk. 319.§
(2)bekezdése keretei közé illeszthető elszámolásnak a részévé. A 11.3. pontban meghatározott, vitatott jogcímű követelés a szerződésszegés esetére kiköthető kötbérrel mutat hasonlóságot annyiban, hogy a felperesnek az elmaradt haszonnak megfelelő kárát, annak összegét (a már részletezett kötelezettségén túl) nem kell bizonyítani. E szerződésben rögzített eltérésen (Ptk. 200.§
(1)bekezdés) túlmenően a követelést a kártérítés szabályai szerint kell elbírálni. A fentiekből következően a felperest a káronszerzés általános tilalma és a Ptk. 340.§
(1)bekezdése alapján kárenyhítési kötelezettség terhelte. Ez a kárenyhítési kötelezettség jelentheti a bérelt dolog újrahasznosításának vagy piaci értékesítésének a kötelezettségét. Az elvárható újrahasznosítás vagy értékesítés bevételét az elmaradó hátralékos bérleti díjból mint kárból le kell vonni. Kárenyhítési kötelezettségét illetően a felperes alaptalanul hivatkozott üzletpolitikájára, illetve üzleti szokásaira, üzleti tevékenységi körére. Kötelezettségét egyrészt nem saját gazdasági megfontolásai, hanem az adott gazdasági-piaci viszonyok között általában elvárható magatartás mércéje szerint kell megítélni. Másrészt maguk a perbeli ..........Prémiumszerződés általános szerződési feltételei előrevetítették számára, hogy többé-kevésbé használt építőipari gépek kerülnek vissza a birtokába. Ezek újrahasznosítási gyakorlata - a felperesi tanúk vallomásából megítélhetően - részben ki is alakult. Adott esetben az alperes részben használatba sem vett nagyértékű gépeket szolgáltatott vissza, amelyek a magyarországi piaci viszonyok között nyilvánvalóan megfelelően újrahasznosíthatóak, értékesíthetőek. Ennek ellenkezőjét a felperesnek kellett volna bizonyítani (Ptk. 318.§
(1)bekezdés, 339.§
(1)bekezdés, 340.§
(1)bekezdése, Pp. 164.§
(1)bekezdése). A peres felek szerződése is tartalmazza az úgynevezett maradványérték fogalmát és számítását, ami a felperes szerint is megfelel a szerződés 11/
- pontjában meghatározott diszkontált bérleti díjak összegének. Tisztességtelen és a felperes számára indokolatlan egyoldalú előnyt biztosít a szerződés
- pontjának szerződési feltételrendszere a szerződés 8/
- pontjával való összevetésében is: Eszerint, amennyiben a bérelt gép megsemmisül, tehát kiadása nem lehetséges, a bérlőnek a tulajdonos részére a már ismertetett „maradványértéket" kell megfizetni. Ugyanakkor, ha a bérlő adott esetben pár hónap használat után a gépet visszaadja, a visszaszolgáltatott gép a felperes által semmilyen elismert értéket nem képvisel. A fentieknek megfelelően az alperes megalapozottan hivatkozott az általános szerződési feltétel tisztességtelenségére (a szerződéskötéskor hatályos Ptk. 209./B.§, 209.§
(1)bekezdés) és a felperes kárenyhítési kötelezettségére. A bíróság téves jogi álláspontja alapján ezek jogkövetkezményeit nem vonta le. Az ismertetett indokoknak megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletnek a 2.043.111,- forint és kamatai megfizetésére, az alperest a ....... vésőkalapács kiadására, vagy ellenértéke megfizetésére kötelező, valamit a perköltségre vonatkozó rendelkezéseit a Pp. 275.§
(4)bekezdése alapján az első fokú ítéletre kiterjedően hatályon kívül helyezte és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Ezt meghaladóan a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján részítéletével hatályában fenntartotta. Ez utóbbi körben rendelkezett a felülvizsgálati perköltségek viseléséről, míg a hatályon kívül helyezett rendelkezésekkel kapcsolatban a felülvizsgálati perköltséget a Pp. 275. §
(5)bekezdése alapján megállapította. Budapest,
- január
- Dr. Bősinger Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Mária s.k. előadó bíró, Csánitzné dr. Csiky Ilona s.k. bíró Szné A kiadmány hiteléül: írnok