Pécsi Ítélőtábla Pf.II.20.008/2010/
- szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla a Villányi és Gyovai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Gyovai Sándor ügyvéd, ügyvédi iroda címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a személyesen eljárt alperes neve (alperes címe) alperes ellen tagsági díj és járulékai megfizetése iránt indított perében a Baranya Megyei Bíróság
- szeptember
- napján kelt 10.P.20.821/2009/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán -tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - részben megváltoztatja és az alperest terhelő, felperesnek járó elsőfokú perköltség összegét 19.500 (tizenkilencezer-ötszáz) forintra felemeli. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 2.600 (kettőezer-hatszáz) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A felperes bírósági nyilvántartásba vett társadalmi szervezet, amelynek az alperes
- március
- napjáig tagja volt. Az alperes tagdíjfizetési kötelezettségét
- június
- napját követően nem teljesítette, ezért
- évre 9.000 forint,
- évre pedig 4.500 forint tagdíjhátraléka keletkezett. Az alperes a tagdíjhátralékot a felperes fizetési felszólítása ellenére nem fizette meg, ezért a felperes fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperes ellen 13.500 forint tőke és annak
- április 1-től a kifizetésig járó törvényes késedelmi kamata és perköltség megfizetésre iránt. Az alperes ellentmondása folytán az eljárás perré alakult. A perben az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 13.500 forintot és annak
- április 1től a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatát és összesen 15.750 forint perköltséget, amelyből az állam által előlegezett elsőfokú eljárási illetéket 7.000 forintban, míg a felperest képviselő ügyvéd munkadíját a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdés a) pontja és
(6)bekezdése alapján 7.000 forint + ÁFA, azaz összesen 8.750 forintban állapította meg. Az ügyvédi munkadíj mértékénél a pertárgy értékén túl figyelembe vette a felperesi képviselő által kifejtett munkát, amely egy formanyomtatvány kitöltéséből, egy rövid, különösebb indokolást nem tartalmazó előkészítő iratból állt, és értékelte azt is, hogy a felperesi képviselő a tárgyaláson nem jelent meg. Az ítélet ellen annak részbeni megváltoztatása és az alperest terhelő elsőfokú perköltségnek 15.000 forint + ÁFA összegre történő felemelése, valamint az alperesnek 7.000 forint lerótt illetékből és 5.000 forint + ÁFA ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltségben való marasztalása iránt az alperes terjesztett elő fellebbezést. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság annak ellenére, hogy a keresetet teljes egészében alaposnak találva a keresetnek megfelelően marasztalta az alperest, az ügyvédi munkadíjat a felperes által igényelt 10.000 forint + ÁFA összeg helyett 7.000 forint + ÁFA összegben határozta meg. Hivatkozott arra, hogy az ügyvédi munkadíj tekintetében a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdés a) pontja és
(4)bekezdése szerint járó minimális díjat sem igényelte a felperes, illetőleg arra, hogy a rendelet által előírt minimális munkadíj tekintetében a bíróságnak mérséklési lehetősége nincs. Álláspontja szerint az IM rendelet által meghatározottak szerint a peren kívüli szakasz minimális munkadíja 5.000 forint + ÁFA, a peres szakaszé 10.000 forint + ÁFA, tehát összesen a perré alakult fizetési meghagyásos eljárásért minimálisan 15.000 forint + ÁFA összegű ügyvédi munkadíj jár. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés részben, az alábbiak szerint alapos: A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet (továbbiakban R.) 3.§
(1)bekezdése értelmében, ha a fél és az ügyvéd között nincs az ügy ellátására vonatkozó díjmegállapodás, vagy ha a fél ezt kéri, a bíróság a képviselet ellátásával felmerült munkadíj összegét a
(2)-
(6)bekezdésben foglaltak figyelembevételével állapítja meg. A
(2)bekezdés a) pontja értelmében polgári perben az elsőfokú bírósági eljárásban az ügyvédi munkadíjának a pervesztes felet terhelő összege 10.000.000 forintot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legalább 10.000 forint. A
(4)bekezdése szerint nemperes eljárásban és a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban a munkadíj a peres eljárásban megállapítható munkadíj legfeljebb 50%-a. A
(5)bekezdés alapján a másodfokú és felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi munkadíj a
(2)-
(4)bekezdésben meghatározott összeg 50%-a azzal, hogy a pertárgy értékeként ezekben az esetekben a fellebbezésben felülvizsgálati kérelemben vitatott összeget kell alapul venni. A
(6)bekezdés szerint a munkadíj megállapítása során a munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. Az elsőfokú bíróság tévedett, amikor az elsőfokú eljárásban a felperest képviselő ügyvéd munkadíját a R. 3.§
(2)bekezdés a) pontjában meghatározott minimum illeték alatti összegben határozta meg. A 10.000.000 forintot meg nem haladó pertárgyérték esetén az ügyvédi munkadíj csak abban az esetben mérsékelhető az elvégzett ügyvédi munkával arányban álló mértékre, amennyiben az a 10.000 forintot meghaladja. 10.000 forintnál kevesebb összegre azonban a bíróság a pernyertes fél részére járó ügyvédi munkadíjat a 3.§
(2)bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés alapján tovább nem mérsékelheti. Alaptalan viszont a fellebbezés annyiban, hogy abban az esetben, amikor az eljárás nemperes eljárással indul és a kötelezett ellentmondása folytán alakul perré, úgy az a perköltség számítás szempontjából nem különül el nemperes és peres szakaszra, így a megállapítható ügyvédi költség a perré alakulás folytán egységesen a peres eljárásra irányadó R. 3.§
(2)bekezdés a) pontja alapján számítandó. A kifejtettek, és a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 4/A.§-a alapján, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján fellebbezett részében részben megváltoztatta, és az alperest terhelő, felperesnek járó ügyvédi munkadíjat 10.000 forint + ÁFA-ra, így az alperes által felperesnek fizetendő elsőfokú perköltség összegét 19.500 forintra felemelte. Ezt meghaladóan a fellebbezést a kifejtettekre tekintettel alaptalannak találta. A felperes által előterjesztett fellebbezés pertárgyértéke az elsőfokú bíróság által megítélt 7.000 forint + ÁFA, azaz 8.750 forint és a fellebbezésben igényelt 15.000 forint + ÁFA, azaz 18.750 forint különbözeteként 10.000 forint volt. A másodfokú bíróság a fellebbezés alapján az alperes által felperesnek fizetendő elsőfokú perköltség összegét 12.500 forintra, azaz 3.750 forinttal emelte fel, így a másodfokú eljárásban a felperes 0,375%-ban lett pernyertes. A Pp. 81.§
(1)bekezdésére figyelemmel a nagyobb részben pervesztes felperes a másodfokú eljárásban perköltséget nem igényelhet. Ugyanezen jogszabályhely alapján kötelezte a másodfokú bíróság az alperest a pernyertességével arányban állóan 2.600 forint felperes által előlegezett fellebbezési eljárási illeték viselésére. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő, másodfokú peröltséget nem igényelt, ezért arról a másodfokú bíróságnak rendelkeznie nem kellett. A fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása a Pp. 256/A.§
(1),
(2)és
(4)bekezdésén alapul. Pécs,
- március
- Dr. Juhász László s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Bálint s.k. bíró