Bhar.23/2009/3 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdésében meghatározott és a

(2)bekezdés a/ pontja szerint minősülő közúti baleset okozása vétségében. Ezért őt 350 (háromszázötven) napi tétel pénzbüntetésre ítéli. Egy napi tétel összegét 200 (kettőszáz) Ft-ban állapítja meg. Az így kiszabott összesen 70.000 (hetvenezer) Ft pénzbüntetés végrehajtását 1 (egy) évi próbaidőre felfüggeszti. A pénzbüntetést a végrehajtás elrendelése és meg nem fizetése esetén 350 (háromszázötven) napi fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Köteles a vádlott az eljárás során felmerült 72.269 (hetvenkettőezer-kettőszázhatvankilenc) Ft bűnügyi költséget az államnak megfizetni. Indokolás: A Győri Városi Bíróság a 2008. február 7. napján kelt B.1218/2006/38. számú ítéletében vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 187.§

(1)bekezdésében meghatározott és a

(2)bekezdés a/ pontja szerint minősülő és büntetendő maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétségében, és ezért 350 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Egy napi tétel összegét 200 Ft-ban állapította meg. A kiszabott pénzbüntetés végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett a pénzbüntetés végrehajtásának elrendelése és meg nem fizetése esetén annak átváltoztatásáról, továbbá az eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről. Az ítélet kihirdetését követően mind az ügyész, mind pedig a vádlott és védője a nyilatkozattételre 3 napot tartott fenn, mely időtartam alatt az ügyész a bíróság döntését tudomásul vette, míg a vádlott és védője felmentés érdekében jelentett be fellebbezést. A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a 2008. december 2. napján kelt Bf.84/2008/4. számú ítéletében a Győri Városi Bíróság fenti ítéletét megváltoztatta, vádlottat az ellene maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset okozásának vétsége (Btk. 187.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a/ pont) miatt emelt vád alól felmentette. Megállapította, hogy az eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen az ügyész fellebbezést jelentett be a vádlott bűnösségének a vád szerinti bűncselekményben való megállapítása és ennek megfelelően büntetés kiszabása érdekében. Indokolásában rámutatott arra, hogy a megyei bíróság sem vitatta, hogy a baleset okozója a vádlott volt, az eredményhez vezető okfolyamatot ő indította el. Ha nem szegi meg a KRESZ 25.§

(1)bekezdését, nincs baleset. Abban az esetben, ha az eredményhez vezető kiváltó okhoz utóbb egy, az elkövetőtől független ok társul, nevezetesen, hogy az utasok nem kötötték be magukat, ettől az okozati összefüggés nem szakad meg, legfeljebb lazábbá válik. Álláspontja szerint a balesetet okozó vádlott felelőssége megállapítható az utasok közrehatása mellett is. Rámutatott arra, hogy az egyesített műszaki és orvosszakértői vélemény beszerzése az eljárás során indokolt volt, de nem annak eldöntésére, hogy van-e bűncselekmény vagy nincs, hanem hogy van-e sértetti közrehatás, illetve az milyen mértékű. Az adott ügyben véleménye szerint megállapítható, hogy mind a két sérülés azért következett be, mert az utasok a rájuk kötelező szabályt elmulasztották, tehát jelentős a sértetti közrehatás, ezt azonban értékelte az első fokú bíróság, amikor a pénzbüntetés végrehajtását próbaidőre felfüggesztette. Kifejtette, hogy a megyei bíróság a biztonsági övvel kapcsolatos KRESZ-szabály változást, valamint az annak kapcsán közzétett eseti döntést tévesen értelmezte, illetve alkalmazta, és ebből adódóan tévesen került sor a vádlott felmentésére. A Győri Fellebbviteli Főügyészség a Bf.41/2009/1-I. számú átiratában - és képviselője a nyilvános ülésen - az ügyészi fellebbezést fenntartotta. Rámutatott arra, hogy a másodfokú bíróságnak a keretjogszabály és a háttér joganyag visszaható hatályú alkalmazásával kapcsolatos érvelése helytálló ugyan, azonban a baleset oka a vádlottnak a KRESZ 25.§

(1)bekezdésébe ütköző magatartása volt és a sértettek sérülései e baleset következtében keletkeztek. A sérülésekhez vezető okfolyamatot tehát a vádlott cselekménye indította el, amelyhez jelentős mértékű közrehatóként járult hozzá a biztonsági öv használatának elmulasztása. A concausa azonban nem teszi nem létezővé az okfolyamat kiváltó okát. Rámutatott a fellebbviteli főügyészség az írásbeli indítványában arra is, hogy a megyei bíróság tévesen hivatkozott a BH. 2008/207. szám alatt közzétett eseti döntésre, amely álláspontja szerint valójában az első fokú bíróság ítéletének a helyességét támasztja alá. Összességében indítványozta, hogy az ítélőtábla a másodfokú ítéletet a Be. 398.§

(1)bekezdése alapján változtassa meg, vádlott bűnösségét állapítsa meg 1 rb maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétségében, s ezért őt az első fokú bíróság által alkalmazott büntetéssel sújtsa, valamint kötelezze 40.961 Ft bűnügyi költség megfizetésére. A vádlott védője a nyilvános ülésen a másodfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását indítványozta, rámutatva arra, hogy a biztonsági öv használata

1. április
2. napját követően már nem a gépjárművezető felelőssége. A bírósági eljárás során kirendelt orvosiműszaki szakértői vélemény egyértelműen leszögezi, hogy amennyiben a két személy a baleset bekövetkezésekor szabályszerűen használta volna a biztonsági övet, abban az esetben csak 8 napon belül gyógyuló sérüléseik keletkeztek volna. Álláspontja szerint ez alapján a vádlott cselekménye nem minősíthető bűncselekménynek. A vádlott a nyilvános ülésen csatlakozott a védője által elmondottakhoz. A másodfokú ítélet ellen bejelentett ügyészi fellebbezés alapos. Az ítélőtábla a bejelentett fellebbezésre tekintettel a Be. 387.§

(1)bekezdése alapján felülvizsgálta a másodfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárást. Ennek során megállapította, hogy az eljáró bíróságok a büntetőeljárási szabályok betartásával folytatták le az eljárásukat. A másodfokú bíróság a felülbírálat során helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy az első fokú bíróság az ügy ténybeli és jogi megítélése szempontjából releváns tényeket maradéktalanul feltárta, tárgyalás anyagává tette és azt az értékelési körébe vonta. A bizonyítékok mérlegelésével állapította meg a tényállást, amely megalapozott és a másodfokú eljárásban is irányadó volt. Az ítélőtábla a vádlott bűnösségére vonatkozóan a megyei bíróság jogi indokolásával és jogi okfejtésével nem értett egyet. Az első fokú bíróság tényállásában többek között megállapította - melyet a másodfokú bíróság a felülvizsgálat során is irányadónak fogadott el -, hogy a vádlott közlekedése során megszegte a KRESZ 25.§

(1)bekezdésében foglalt szabályt akkor, amikor nem az időjárási viszonyoknak, valamint a jármű sajátosságainak megfelelő sebességgel vezette a gépjárművet és ezért az a jeges útfelületen megcsúszott, miközben a járműve irányíthatatlanná vált és az úttestről jobbra lehajtott. A jobb árokban az árokpartnak, majd egy kisebb fának ütközött. Megállapította továbbá a KRESZ 48.§

(4)bekezdésében írt szabály megszegését a vádlott valamint utasai tekintetében mivel a biztonsági övet nem kapcsolták be. A megyei bíróság ítéletének indokolásában helyesen mutatott rá arra, hogy az 1/1999. büntető jogegységi határozat értelmében, ha a Btk. Különös Részének valamely rendelkezése un. keretdiszpozíció és az annak keretét kitöltő jogszabályi rendelkezésében olyan mértékű változás következik be, amely az addigi büntetőjogi védelmet megszünteti, ez a Btk. 2.§ának második mondatára figyelemmel az elbíráláskor hatályban lévő büntetőjogi szabályozás visszaható hatályú alkalmazását alapozza meg. Az ítélőtábla álláspontja szerint - osztva a fellebbviteli főügyészség véleményét - azonban jelen ügyben a vádlott büntetőjogi felelősségének az alapja nem a KRESZ 48.§-ának

(4)bekezdése, hanem a KRESZ 25.§-ának

(1)bekezdésében foglaltak megszegésével kapcsolatos. A megyei bíróság által hivatkozott

1. évi
2. számú eseti döntésben foglaltak, az ítélőtábla álláspontja szerint az adott ügyben nem alkalmazhatóak. Az eseti döntésben megjelölt tényállás szerint ugyanis a vádlott kizárólag a KRESZ 48.§

(4)bekezdésében foglalt szabályt szegte meg, más közlekedési szabályszegés nem volt terhére róható, így valóban a bekövetkezett jogszabályi változásra figyelemmel mentesült a büntetőjogi felelősség alól. Jelen ügyben a terhelt büntetőjogi felelősségének az eldöntésénél annak van jelentősége, hogy a vádlott követett-e el olyan közlekedési szabályszegést amely a közvetlen baleseti veszélyhelyzetet előidézte, vagy a balesetet kizárólag a sértettek szabályszegése okozta. A megállapított tényállás szerint a vádlott a KRESZ 25.§

(1)bekezdésében foglalt szabályt szegte meg és e szabály megszegése, valamint a bekövetkezett baleset között közvetlen okozati összefüggés van. Abban az esetben ugyanis, hogyha az útviszonyoknak megfelelően vezeti a gépjárművet, a baleset nem következett volna be. Kétségtelen tényként megállapítható, hogy az egyesített orvos-műszaki szakértői vélemény kimondja, hogy amennyiben a két utas a baleset bekövetkezésekor szabályszerűen használta volna a biztonsági övet, abban az esetben 8 napon belül gyógyuló sérüléseik keletkeztek volna, így az utasok sérülésének súlyosságánál a sértettek szabályszegése is közrehatott. Ez a baleset bekövetkezésénél azonban csupán közreható okként értékelhető, de az okozati összefüggést nem szakítja meg. E körülmény, legfeljebb a büntetés kiszabásánál értékelhető, mint ahogy ezt az első fokú bíróság meg is tette akkor, amikor a vádlottal szemben a kiszabott pénzbüntetés végrehajtását felfüggesztette. A fentiekben kifejtettek alapján az ítélőtábla a Győr- Moson-Sopron Megyei Bíróság Bf. 84/2008/4.számú ítéletét a Be. 398.§

(1)bekezdése alapján akként változtatta meg, hogy a vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 187.§

(1)bekezdésében meghatározott és

(2)bekezdés a/ pontja szerint minősülő közúti baleset okozása vétségében, és ezért őt az első fokú bíróság által megállapított joghátránnyal sújtotta, vagyis 350 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Egy napi tétel összegét 200 Ft-ban állapította meg. Az így kiszabott összesen 70.000 Ft pénzbüntetés végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette, valamint kimondta, hogy a pénzbüntetést a végrehajtás elrendelése és meg nem fizetése esetén 350 napi fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Az első fokú eljárás során 72.269 Ft bűnügyi költség merült fel, melyből a Be. 338.§

(4)bekezdése alapján 31.308 Ft vonatkozásában az elsőfokú bíróság akként rendelkezett, hogy azt az állam viseli, azonban nem adta indokát annak, hogy a vádlottat miért mentesítette a fenti bűnügyi költség megfizetése alól. A megyei bíróság csupán a 40.961 Ft bűnügyi költség vonatkozásában állapította meg, hogy azt az állam viseli, melynek viselésére korábban az első fokú bíróság a vádlottat kötelezte. Az ítélőtábla álláspontja szerint - mivel nem találta megállapíthatónak azt, hogy a bűnügyi költség aránytalanul nagy lenne a bűncselekmény súlyához képest -, ezért az eljárás során felmerült valamennyi, azaz 72.269 Ft költség megfizetésére kötelezte a vádlottat. G y ő r , 2010. február 18. napján Dr.Nagy Zoltán sk. a tanács elnöke Dr.Zólyomi Csilla sk..Takácsné dr.Helyes Klára sk. a tanács tagja, előadó a tanács tagja Záradék: Ez az ítélet 2010. február 18. napján jogerőre emelkedett és fel nem függesztett részében végrehajtható. G y ő r , 2010. február 18. napján .Nagy Zoltán sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: