Mfv.I.10.156/2009/7.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Vidékiné dr. Schreier Krisztina ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Váradi Júlia ügyvéd által képviselt alperes ellen munkaviszony megszüntetés jogellenességének megállapítása iránt a Pest Megyei Munkaügyi Bíróságnál 10.M.1281/
- szám alatt megindított és másodfokon a Pest Megyei Bíróság 8.Mf.23.111/2008/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság 8.Mf.23.111/2008/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek tizenöt nap alatt 12.000 (tizenkettőezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s : A felperes keresetében a munkáltatói rendes felmondás jogellenességének megállapítását, jogkövetkezményei alkalmazását, az alperest 170.000 forint prémium fizetésre, valamint szabadság megváltására kötelezését kérte. A Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 10.M.1281/2006/
- számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 170.000 forintot és ezen összeg kamatát. A felperes ezt meghaladó keresetét elutasította, őt 120.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte. A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes
- január 2-ától állt az alperes jogelődjénél alkalmazásban, legutóbbi munkakörében számviteli vezetőként.
- júliusában a felperes részére célprémium feladat kitűzése történt, mely szerint a felperes feladata volt M. K. főkönyvelő kifogástalan helyettesítése, valamint a hulladék gazdálkodás és a távhő szolgáltatás eredményességének kimutatása. A felperes e célfeladatot elkészítette, majd az alperes ügyvezetője
- decemberében arról értesítette, hogy a teljesítését nem fogadja el. A felperes
- június 27-étől
- június 18-áig táppénzes állományban, majd
- augusztus 17-éig szabadságon volt. Az alperes
- július 14-én - a felperes betegállományának ideje alatt - rendkívüli igazgatósági ülést tartott, amelyen a felperes munkakörének megszüntetéséről döntött. A felperes
- május 15-én levélben tájékoztatta Sz. V. K.-t, hogy a célprémium feladata keretében a cég egyes részlegeinek veszteséges működését a cégvezetésnek feltárta, amely a könyvelésben utólagos végleges eredményt növelő szabálytalan módosítást végzett. A felperes bejelentése okán Sz. V. P. H. B. E. vezetője
- július 13-28-ig az alperesnél célvizsgálatot tartott.
- június 21-én az alperes arról tájékoztatta a felperest, hogy a Sz. és M. Sz.-t módosította, a számviteli vezetői munkakör megszűnt. A felperes új beosztását, a munkaköri feladatait visszatérése után kívánta az alperes a felperessel megvitatni. A felperes szabadságának lejártát követően az alperes
- augusztus 17-én kelt rendes felmondásával a felperes munkaviszonyát megszüntette. Indokolása szerint a gazdálkodási és piaci körülményekhez igazodva átszervezést hajtott végre, amelynek keretében munkakör-racionalizálásra került sor. A számviteli vezetői munkakört megszüntette, feladatait a főkönyvelő látja el, ezzel a felperes munkaköre megszűnt. Az elsőfokú bíróság az alperes elismerése alapján kötelezte az alperest prémium címén 170.000 forint és kamatai megfizetésére. A rendes felmondás körében megállapította, hogy a felperes által sem vitatottan a számviteli vezetői munkakör megszűnt. A felperes munkaköri feladatait részben M. K. főkönyvelő, részben Sz. Gy. vette át. A munkaköri leírások és tanúvallomások alapján a bíróság nem találta megállapíthatónak a felperes által hivatkozott körülményt, hogy Sz. Gy. a felperes számviteli vezetői munkakörére került felvételre. A fenti személy a felperes feladatkörébe tartozó egyes feladatokat már a munkaviszonyának megszüntetése előtt is ellátott, illetve a felperest helyettesítette, ez azonban felperes állítását nem bizonyította. A munkaügyi bíróság álláspontja szerint nem bizonyított, hogy az alperest megtorlási szándék vezette a felperes munkaviszonyának megszüntetésekor, mely intézkedése az Mt.
- §
(1)bekezdésébe ütköző lett volna. A felperes szabadságmegváltás iránti igényét az elsőfokú bíróság elutasította, mert a szabadságot az alperes kiadta akkor, amikor a felperes a felmondási idő alatt munkavégzésre lett volna köteles. A felperes fellebbezése folytán eljárt Pest Megyei Bíróság 8.Mf.23.111/2008/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét annak fellebbezett részében - helybenhagyta, a felperest 24.000 forint másodfokú perköltség fizetésére kötelezte. Indokolása szerint a felek között nem volt vitás, hogy a felperes munkaköre megszűnt, a felperes munkakörében az alperes új dolgozót nem foglalkoztatott. Nem volt vitatott - a felperes is elismerte -, hogy a munkafeladatok egy részét a főkönyvelő, más részét Sz. Gy. vette át. Az, hogy korábban a felperes által elvégzett feladatok nagy részét Sz. Gy. végzi, nem alkalmas az alperes intézkedése jogellenességének megállapítására. A jogerős ítélet érvelése szerint
- július 14-e után az alperesnél számviteli vezetői munkakör nem volt, de az alperesnek gondoskodnia kellett a feladatok más általi elvégzéséről. A felperesnek a felmondás megtorló jellegére előadott érvelésére vonatkozóan a másodfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy az nem megalapozott. A vizsgálati anyag
- szeptemberében elkészült, amikor már egy éve megszűnt a számviteli vezetői munkakör. Az eljárás során meghallgatott alperesi ügyvezető tanúvallomása nem támasztotta alá a felperessel fennálló rossz viszonyt, a felperes a munkáltatótól még jutalmat is kapott. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és keresetének helytadó döntés meghozatalát kérte. Álláspontja szerint az alperesi céget - a feltárt szabálytalanságok és az azokat igazoló könyvvizsgálói jelentés miatt - a megtorlási szándék vezette, amikor a perbeli módon kívánt tőle megválni. Hivatkozott arra, hogy H. G. cégvezető és M. K. főkönyvelő tanúvallomásaiban foglalt ellentmondást a bíróság nem oldotta fel. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság elutasította a szakértő bevonására vonatkozó bizonyítási indítványát, melyet abból a célból kért, hogy az alperesnél tartott vizsgálati jelentés valóságtartalma igazolható legyen. Álláspontja szerint a jelentés tartalma önmagában elegendő volt a cég „nemtetszésének" bizonyítására, emellett a perben tett alperesi nyilatkozatokat értékelve is igazolható a megtorlási szándék. A felperes valótlannak találta azt az alperesi előadást, mely szerint a munkáltató ajánlott volna másik munkakört a számára. A felperes felülvizsgálati érvelése szerint a felmondásban foglalt indok sem felel meg a valóságnak. Előadta, hogy feladatait szinte kivétel nélkül Sz. Gy. látja el, aki
- december 1-jétől vállalkozóként, majd
- szeptember 14-étől az alperes alkalmazottjaként végezte munkáját. A felperes a per adatai alapján arra következtetett, hogy nevezett személyt az ő munkakörének átvételére vették fel, a
- novemberi, a cég veszteséges gazdálkodást kimutató jelentését követően. Álláspontja szerint a munkakör megszüntetésére való hivatkozás és az új munkakör létesítésével kapcsolatos érvelés esetén különös gonddal kell vizsgálni, hogy a munkavállaló munkaköre valóban megszűnt-e. A felperes sérelmezte, hogy egyik eljárt bíróság sem oldotta fel az ellentmondást a peres felek által állított felperesi átlagkereset számadatai körében. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet „helybenhagyását" és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban a Pp. 275. §-ának
(1)bekezdésére tekintettel a rendelkezésre álló periratok alapján dönt, nincs helye a bizonyítékok újra értékelésének, azaz felülmérlegelésének. Az ügy érdemét érintő jogszabálysértést a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen és logikátlan, iratellenes, nem megfelelően indokolt mérlegelése valósíthat meg [Pp. 206. §
(1)bekezdés, 221. §
(1)bekezdés, BH 2001/197., BH 2002/29.]. A felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozottak jogszabálysértés megállapítására nem alkalmasak. A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint az alperes a felperes számviteli vezetői munkakörét
- július 14-ei ülésén szüntette meg, módosítva ezzel az Sz. és M. Sz.-t. Az alperes célja ezzel a döntéssel az volt, hogy az alperes egy vezetői szintet a pénzügyi területen kiiktasson, és ezzel a fenti területen dolgozó munkatársak közvetlenül a főkönyvelő beosztottjai legyenek (M. K. tanú vallomása, 10.M.1281/2006/
- számú jegyzőkönyv,
- oldal
- bekezdés). Helyes a jogerős ítélet érvelése, mely szerint
- július 14-e után az alperesnél a számviteli vezetői munkakör megszűnt, azonban az ahhoz tartozó feladatok ellátásáról az alperesnek gondoskodnia kellett. Ezt úgy láttatta el, hogy a felperes feladatait Sz. Gy., valamint a főkönyvelő között szétosztotta. Az eljárt bíróságok a munkaköri leírások és a tanúvallomások egybevetése alapján megalapozottan következtettek arra, hogy nem helytálló az a felperesi hivatkozás, mely szerint Sz. Gy. a felperes számviteli vezetői munkakörére került felvételre. A felperes felülvizsgálati kérelmében is úgy nyilatkozott, hogy a felperes feladatait „szinte kivétel nélkül" Sz. Gy. látja el. A felperes maga sem vitatta, hogy az általa korábban ellátott feladatok szétosztásra kerültek, és annak csak egy részét látja el a hivatkozott alperesi munkavállaló. Nem megalapozott a felperes felülvizsgálati érvelése, mely szerint az alperes a munkaviszony megszüntetés intézkedést megtorlásként alkalmazta vele szemben. Az eljárás során meghallgatott H. G. tanú és M. K. főkönyvelő tanúvallomásában foglaltak szerint a felperessel szakmai viták voltak, azonban ezek személyes konfliktust nem eredményeztek. Alaptalan a felperes további tanúk meghallgatásáról, valamint igazságügyi könyvszakértői vélemény beszerzéséről előadott érvelése. Az eljárás során a bíróságok a rendelkezésre álló peradatok helyes, okszerű, életszerű értékelésével és a logika szabályainak megfelelően a Pp.
- §
(1)bekezdése megsértése nélkül hozták meg az ítéletüket, melyet a szükséges tartalommal és terjedelemmel indokoltak [Pp. 221. §
(1)bekezdés]. A felperes által indítványozott igazságügyi könyvszakértő kirendelését megalapozottan mellőzte a munkaügyi bíróság az alperes célvizsgálatáról készült vizsgálati jelentés tartalmára vonatkozóan. A felperes által feltárt szabálytalanságok, és azoknak a vizsgálati jelentésben való rögzítése, valóságának bizonyítása esetén sem támasztaná alá a felperes állítását, mely szerint a munkaviszonyának megszüntetése mögött megtorlási szándék volt. A felperes valótlannak találta azt az alperesi állítást, hogy a munkáltató a részére másik munkakört ajánlott fel. A munkakör felajánlásának tényét H. G. cégvezető, és M. K. tanúvallomásaikban alátámasztották (jegyzőkönyvek). A felperes felülvizsgálati kérelme szerint az eljárt bíróságok nem tisztázták az ellentmondást, amely a peres felek részéről állított átlagkereset számadatai között mutatkozott. A perbeli esetben a megjelölt átlagkeresetek összegének a felmondás körében előterjesztett keresetnek helytadó döntés esetén lett volna jelentősége, ennek hiányában a számadatok eltérése a jogerős ítélet jogellenességének megállapítását nem eredményezhette. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján köteles az alperes felülvizsgálati perköltségének viselésére. A felülvizsgálati eljárás illetéke az adott ügyben még irányadó 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-a értelmében az államot terheli. Budapest,
- január
- Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, előadó bíró dr.Mészárosné dr.Szabó Zsuzsanna s.k. bíró, Sztojkoné dr. Hajdu Edit s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Nné tisztviselő