Kfv.35332/2009/6 – Kúria

Kfv.V.35.332/2009/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Pataki Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a dr. Nagy Zsuzsanna jogtanácsos által képviselt Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatal Hatósági Főosztály alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fejér Megyei Bíróság

1. április
2. napján kelt 8.K.22.603/2008/
3. számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Fejér Megyei számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság 8.K.22.603/2008/
5. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 250.000 /azaz kettőszázötvenezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - összesen 2.500.000 /azaz kettőmillió-ötszázezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes
6. december 27-én megvásárolta a ... Kft. eladó kizárólagos tulajdonában lévő, ... hrsz-ú, ... m2 területű, műszaki áruház megjelölésű ingatlant, és a 2.884/4.300-ad részben tulajdonában lévő, ...hrsz-ú, ... m2 területű, beépített terület megjelölésű ingatlant, összesen bruttó 408.000.000 Ft vételárért. Az adásvételi szerződésben a felek megállapodtak abban, hogy [
7. pont] a vevő a vételárat a szerződés aláírásától számított legkésőbb 30 napon belül köteles átutalni, továbbá, hogy [
8. pont] eladó a szerződés aláírásával kötelezettséget vállal arra, hogy a vételár folyósításával egyidőben hozzájárul ahhoz, hogy az ingatlanokra a tulajdonjogot vétel jogcímén a vevő javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék. Addig a felek kérik a bejegyzés széljegyként történő feltüntetését, annak kijelentése mellett, hogy legkésőbb
9. január
10. napjáig a tulajdonjog bejegyzési engedélyt csatolni fogják. A felperes bankszámláján az ügylethez kapcsolódóan
11. január 16-án 100.000.000 Ft, január 18-án 240.000.000 Ft és 68.000.000 Ft pénzmozgás volt. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a felperesnél
12. október
13. - december
14. időszakra megtartott általános forgalmi adó /áfa/ bevallások utólagos vizsgálatára irányuló pénzösszeg kiutalása előtti ellenőrzés megállapításai alapján a
15. július
16. napján kelt 1478296094 számú határozatával a felperes terhére 87.071.000 Ft jogosulatlan visszaigénylésnek minősülő adókülönbözetet állapított meg, amely összeg kiutalását megtagadta, és kötelezte a felperest 26.121.000 Ft adóbírság megfizetésére. A fellebbezés folytán eljárt alperes a
17. október 14-én kelt 1559647636 számú határozatával az elsőfokú határozatot - az indokolás részbeni kiegészítése és módosítása mellett helybenhagyta. Indokolása szerint felperes a tárgyidőszaki beszerzések között szerepeltette az eladó
18. december 28-án kelt,
19. december 27-e teljesítési időpontú,
20. január 26-ai fizetési határidőről rendelkező számláját, ingatlan értékesítés tárgyban, 340.000.000 + 68.000.000 Ft, összesen: 408.000.000 Ft bruttó összegben. A számlán felszámított áfa-t levonásba helyezte. Az általános forgalmi adóról szóló
21. évi LXXIV. törvény /a továbbiakban: Áfa tv./ 6.§-ának /1/ bekezdése, /2/ bekezdés a. pontja, 16.§ /1/ bekezdése, 32.§-ának /1/ bekezdés a. pontja, 36.§ának /1/ bekezdés a. pontja alapján az elsőfokú hatóság helytállóan állapította meg, hogy az ingatlan értékesítés teljesítési időpontja a szerződés szerinti tulajdonjog átszállásának /a vételár kiegyenlítésének/ napja, amely
22. január hónapra esett, ezért a számla a teljesítés időpontja tekintetében nem hiteles, arra adólevonási jogot alapítani nem lehet. A felperes keresetében az elsőés másodfokú határozat megváltoztatását az ingatlan vásárláshoz kapcsolódó áfa visszaigénylés jogszerűségére alapítottan kérte. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint az alperes által alkalmazott jogszabályok, a Polgári Törvénykönyvről szóló
23. évi IV. törvény /a továbbiakban: Ptk./ 205.§-ának /1/-/3/ bekezdései, 368.§-ának /1/, /3/ bekezdése, 376.§-ának /1/ bekezdése alapján megállapította, hogy felperes az ingatlanokon a tulajdonosi jogokat
24. január 18-ig, a vételár teljes kiegyenlítéséig nem szerezte meg, mivel azt a vevő ez időpontig fenntartotta, így a termékértékesítés joghatályosan
25. évben nem valósult meg. A perbeli számla a számvitelről szóló
26. évi C. törvény /a továbbiakban: Sztv./ 15.§ /3/ bekezdése, 165.§-166.§-aiban foglaltak alapján hiteltelen bizonylat, mivel abban nem a tényleges teljesítés időpont került feltüntetésre. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Álláspontja szerint az ítélet sérti a Ptk. 368.§-át, az ingatlan-nyilvántartásról szóló
27. évi CXLI. törvény /a továbbiakban: Inytv./ 47/A.§-át, az Áfa tv. 6.§-ának /1/ bekezdését, 16.§-ának /2/ bekezdését, a polgári perrendtartásról szóló
28. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 221.§-át. Lényegében fenntartotta a keresetében foglaltakat. Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp. 324.§-ának /1/ bekezdése alapján közigazgatási perben is alkalmazandó Pp. 3.§ /2/ bekezdés szerint a bíróság a felülvizsgálni kért határozat jogszerűségéről a kereseti kérelem keretei között dönt. A felperes nem terjesztett elő keresetet az Inytv-re alapítottan, nem állította, hogy e törvény meghatározott jogszabályhelyét sértette az alperes határozata, ezért a per tárgya sem volt az, és az elsőfokú bíróság sem döntött arról, hogy az adóhatározatok az Inytv. rendelkezéseinek megfelelnek-e. A jogerős ítélet meghozatalát követő rendkívüli jogorvoslati eljárásban, a felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése alapján a jogerős ítélet jogszerűségéről dönt, amelyből következően olyan jogkérdésben, amely az elsőfokú pernek nem volt a tárgya, és így arról az elsőfokú bíróság ítéletében nem rendelkezett, a felülvizsgálat kizárt. A Legfelsőbb Bíróság ezért a felperes felülvizsgálati kérelmének az Inytv. meghatározott jogszabályhelyével kapcsolatos részét nem értékelhette. A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt /Pp. 275.§ /1/ bekezdés/. E rendelkezés értelmében a Legfelsőbb Bíróság felperesnek a felülvizsgálati kérelme mellékleteként a végrehajtás felfüggesztési kérelméhez benyújtott okiratokon kívül előterjesztett, további okiratait nem vizsgálhatta. A Ptk. 365.§-ának /1/ bekezdése szerint adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. Ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges /Ptk. 117.§ /3/ bekezdés/. Az eladó a tulajdonjogot csak a szerződés megkötésekor, írásban és legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig tarthatja fenn /Ptk. 368.§ /1/ bekezdés/. A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésére álló iratok alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében pontos, részletes és nem iratellenes tényállást rögzített. A felperes által meg nem cáfolt tény, hogy az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg az eladó nem járult hozzá a tulajdonjognak a felperes javára az ingatlan-nyilvántartásban való bejegyzéséhez, a szerződés
29. pontjában kifejezetten kijelentette, hogy hozzájárulását a vételár kifizetésekor adja csak meg. A felperes a perben - a Pp. 164.§-ának /1/ bekezdésében foglalt bizonyítási kötelezettsége ellenére -
30. évben megadott bejegyzési hozzájárulást nem nyújtott be, tulajdonjog-szerzést nem bizonyított. Az elsőfokú bíróság e tények és idézett jogszabályhelyek alapján jogszerűen állapította meg, hogy a perbeli ingatlanok tulajdonjogát a felperes
31. évben nem szerezte meg, az ingatlanokhoz kapcsolódóan a Ptk. 112.§-ának /1/ bekezdésében meghatározott, a tulajdonost megillető teljes körű rendelkezési jogosultsága nem volt. A Legfelsőbb Bíróság rögzíti, hogy felperesnek a perbeli ingatlanokon
32. évben történt tulajdonjog szerzésén nem változtat az, hogy az ingatlanügyi hatóságtól a szerződő felek a szerződésben foglaltan azt kérték, hogy a bejegyzéssel kapcsolatos beadványaik elintézését tartsa függőben. A függőben tartás ugyanis nem a Ptk-ban, hanem az Inytv-ben szabályozott, és nem anyagi jogi, hanem eljárási jogi jogintézmény. Az Áfa tv. 6.§-ának /1/ bekezdése alapján termékértékesítés: a birtokba vehető dolog ellenérték fejében történő átengedése, mely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja. Az elsőfokú bíróság a perben lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként, a felperes által rendelkezésre bocsátott bizonyítékok alapján okszerűen állapította meg, hogy a perbeli termékértékesítés időpontját az alperes az Áfa tv. 6.§-ának /1/ bekezdése alkalmazásával megfelelő döntéssel határozta meg
33. év január hónapjában, és helytálló adójogi jogkövetkezményeket alkalmazott. Az elsőfokú bíróság ítélete szerint a perbeli adásvétel nem részletvétel volt, ezért az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja meghatározására az Áfa tv. részletvétellel kapcsolatos szabályait sem alkalmazta. A felperes ellentétes álláspontja téves. A felperes által hivatkozott választottbírósági ítélettel kapcsolatosan az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása a Pp. 221.§-ának /1/ bekezdésében foglaltaknak megfelelt. Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperes a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. A Legfelsőbb Bíróság a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték mértékéről és viseléséről az illetékekről szóló
34. évi XCIII. törvény 50.§-ának /1/ bekezdése, és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./IM rendelet 13.§-ának /2/ bekezdése alapján határozott. Budapest,
35. március
36. Dr. Lomnici Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró