Kfv.35287/2009/4 – Kúria

Kfv.VI.35.287/2009/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Dolhai Ágnes által képviselt felperesnek a dr.Kádár Mihály jogtanácsos által képviselt Vámés Pénzügyőrség Észak-alföldi Regionális Parancsnoksága(4025 Debrecen, Hatvan u. 45.) alperes elleni jövedéki ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálat iránt indult perében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság

1. március
2. napján kelt 2.K.20.328/2009/
3. számú ítélete ellen az alperes által
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2.K.20.328/2009/
5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint elsőfokú és 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 16.500 (tizenhatezer-ötszáz) forint kereseti és 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : Az elsőfokú hatóság pénzügyőrei
6. december
7. napján ellenőrzés alá vonták a záhonyi határátkelőhelyen belépésre jelentkező, a felperes tulajdonát képező, de által vezetett forgalmi rendszámú, ukrán honosságú személygépkocsit. A gépjárművet vezető személy vámköteles árut nem jelentett be. Az ellenőrzés során megállapításra került, hogy a személygépkocsi hátsó lökhárítóját átalakították. A kialakított rejtekhelyről 128 doboz ukrán zárjeggyel ellátott, magyar adójegy nélküli cigaretta került elő, melynek származását, adózott voltát a gépjárművezető hitelt érdemlően igazolni nem tudta. A személygépkocsit jövedéki eljárás keretében lefoglalták. Az elsőfokú vámhatóság ezt követően határozatával 79.614 forint jövedéki bírság megfizetésére kötelezte Khalus Oleksandrt, egyben a lefoglalt gépjármű elkobzását rendelte el. A határozat elleni fellebbezést követően az alperes
8. január
9. napján kelt 743-1/
10. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolásában idézte a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
11. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.)
12. § /2/ bekezdését azzal, hogy az adózatlan jövedéki termék tárolására és szállítására használt gépjármű elkobzására azért került sor, mert azon jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek el. A felperes keresetében a határozat elkobzással kapcsolatos részét sérelmezve, kérte annak felülvizsgálatát. Hangsúlyozta, hogy a tulajdonát képező gépjárművön végzett átalakításról tudomása nem volt. Az elkobzás a jogsértés súlyával nem áll arányban. A megyei bíróság a keresetet alaposnak találta, ezért ítéletével az elkobzáshoz kapcsolódó határozati rendelkezéseket az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Ítélete indokolásában felhívta a Jöt.
13. §-ában foglaltakat azzal, hogy a törvény személyi hatálya a jövedéki jogsértés eszközéül használat gépjármű tulajdonosára nem terjed ki. A Jöt.
14. § /6/ bekezdés e/ pontja, /7/ és /8/ bekezdése összevetésével azt állapította meg, amennyiben nem a jövedéki jogsértés elkövetőjének tulajdonában állt a szállításra használt eszköz, az nem kerülhet elkobzásra, mert a lefoglalását az előírt feltételek fennállása esetén az elkobzás elrendelése előtt meg kell szüntetni. Erre jogsértő módon nem került sor, ezért jogszabálysértő a gépjármű elkobzását elrendelő határozat is. A nem saját tulajdonú eszköz esetén a lefoglalás nem marad fenn, ha a tulajdonos írásban nyilatkozik arról, hogy a jövedéki jogsértés időpontjában nem volt tudomása arról, hogy az eszközt jövedéki jogsértés céljából használják fel. Elkobzásra ilyen esetben a Jöt.
15. § /2/ bekezdése alapján nem kerülhet sor. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérvén annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását. Álláspontja szerint, a megyei bíróság iratellenesen állapította meg a tényállást és abból jogsértő következtetést vont le. A gépjármű elkobzásával kapcsolatosan összevetette a Jöt.
16. és
17. §-ában foglaltakat, az ehhez kapcsolódó időközi jogszabályváltozásokat, levonva abból azt a következtetést, hogy a Jöt.
18. § /2/ bekezdése, a
19. § /3/ bekezdésében írtakra tekintet nélkül objektív szankcióként rendeli el az elkobzást, és erre is figyelemmel a Jöt.
20. § /6/ bekezdésének rendelkezései nem alkalmazhatóak. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
21. § /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alapos. A Legfelsőbb Bíróságnak a felülvizsgálati eljárásban abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a gépjármű elkobozhatóe akkor, ha a jövedéki törvénysértés elkövetőjével a gépjármű tulajdonosa nem azonos személy. A Jöt. XVII. fejezete taglalja a jövedéki törvénysértések jogkövetkezményeit. A 119-
22. §-ok között szabályozza a lefoglalás és az elkobzás jogintézményét. A Jöt.
23. § /1/ bekezdéséből fakadóan a jövedéki ügyben folytatott eljárás során lefoglalásra a tényállás tisztázása, továbbá az e törvény szerinti elkobzás érvényesítése érdekében kerülhet sor. A lefoglalás nem azonos az elkobzással, amelynek szabályait a Jöt.
24. §-a tartalmazza. Jelen eljárásnak a tárgya nem a lefoglalásról rendelkező és az azt megszüntető határozatok, hanem az elkobzásról szóló közigazgatási határozat felülvizsgálata volt, ekképpen nincs annak jelentősége, hogy milyen esetben kell megszüntetni a lefoglalást, vagy mikor kell azt fenntartani. A lefoglalást nem követi automatikusan (bár azzal is járhat) elkobzás, ebből következően nem is kell minden lefoglalt terméket, eszközt elkobozni. A Jöt.
25. § /1/ bekezdése főszabályként rögzíti, hogy a lefoglalt terméket, zárjegyet, továbbá a
26. § /2/ bekezdésének e/-f/ pontjában említett eszközt el kell kobozni, ha a jövedéki ügyben jogerősen jövedéki bírság került kiszabásra. Speciális szabályt fogalmaz meg a Jöt.
27. § /2/ bekezdése, amikor kimondja, hogy a felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszközt a /3/ bekezdésében foglaltakra tekintet nélkül el kell kobozni, ha azon jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek. A perbeli esetben az átalakítás kétségkívül megállapítható volt, külön szakértelem nélkül is. A felperes sem vitatta azt a körülményt, hogy a személygépkocsi átalakított, hátsó lökhárítójából került elő a magyar adójegy nélküli dohánytermék. A Jöt. - többek között - az elkobzásra is enyhébb szabályokat alkalmaz, amennyiben az adózás alól elvont jövedéki termék szállítása nem átalakított járművel történik. Hangsúlyozandó azonban, hogy kizárólag ebben a körben van jelentősége a tulajdonos személyének, a Jöt.
28. § /2/ bekezdésében megjelölt objektív szankciót megfogalmazó esetben nem. A megyei bíróság az irányadó anyagi jogi szabályokból téves jogkövetetést vont le, ezért a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben jogszabálysértőnek bizonyult, azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
29. § /4/ bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. A Legfelsőbb Bíróság kötelezte a pervesztes felperest az alperest illető elsőfokú és felülvizsgálati perköltség megfizetésére, figyelemmel a Pp.
30. § /1/ bekezdésében foglaltakra. Az illetékekről szóló
31. évi XCIII. törvény
32. § /3/ bekezdése és
33. § /1/ bekezdése alapulvételével kötelezte továbbá a felperest a per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán lerovásra nem került kereseti és felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére is. Budapest,
34. március
35. Dr.Kárpáti Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr.Sperka Kálmán sk. előadó bíró, Dr.Kovács Ákos sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok