Bf.724/2009/4 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdésében meghatározott, de

(2)bekezdés szerint minősülő vesztegetés bűntette miatt halmazati büntetésül 1 év 2 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett az eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész fellebbezett a vádlottal szemben alkalmazott szabadságvesztés büntetés felfüggesztése próbaidejének hosszabb tartamban történő megállapítása, valamint pénzmellékbüntetés alkalmazása érdekében. A vádlott és védője az ítéletet tudomásul vették. A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség Bf.449/2009/

1. számú átiratában és a táblabíróság nyilvános ülésén is a súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezést fenntartotta, az abban foglaltaknak megfelelően tett indítványt az ítélet megváltoztatására. A vádlott meghatalmazott védője a másodfokú bíróság nyilvános ülésén az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Előadta, hogy az iratok között elfekvő adó és értékbizonyítvány a terhelt vagyoni helyzetét kellően igazolva nem teszi lehetővé a pénzmellékbüntetés alkalmazását amellett, hogy a vádlott egészségi állapotára figyelemmel a speciális preventív célok sem indokolják azt. A terhelt kedvezőtlen egészségi állapotának igazolására a Kórház igazolását csatolta, melynek tartalma szerint a vádlott
2. február
3. napjától jelenleg is fekvőbeteg osztályon ellátásban részesül. Utalt továbbá arra, hogy a rendőri intézkedés egységessége nem teszi lehetővé a két rendőr jelenlétében tett terhelti kijelentés 2 rendbeli vesztegetés bűntetteként történő minősítését, ezért a bűncselekmény helyesen 1 rendbeli cselekményként minősíthető. Az ügyészi perorvoslat részben alapos. Az ítélőtábla a Be. 361.§

(1)bekezdés szerinti nyilvános ülésen eljárva bírálta felül az első fokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást. A megyei bíróság a perrendi szabályokat betartva folytatta le az elsőfokú eljárását. Az ügyfelderítési kötelezettségének a szükséges körben eleget tett. A rendelkezésére álló bizonyítékok okszerű és helyes értékelését követően döntően megalapozott tényállást állapított meg, mely a Be. 351. §

(2)bekezdés d) pontban írt logikai hibája miatt, pusztán I.rendű vádlott személyi körülményeit rögzítő részében szorult pontosításra a Be. 352.§

(1)bekezdés a) pont alapján a következők szerint. I.rendű vádlott vagyonát képezi a szám alatti, 22 millió forint értékű ingatlan ½ tulajdoni arányban, valamint egy 1,1 millió forint értékű márkájú személygépkocsi ½ arányban. I.rendű terhelt vagyoni viszonyaira a hallgatás jogára történt törvényes figyelmeztetést követően nyilatkozott

1. július
2. napján foganatosított gyanúsítotti kihallgatása alkalmával. [Debreceni Nyomozó Ügyészség Ny.267/
3. számú nyomozási irat
4. oldal] A megyei bíróság tévesen következtetett arra, hogy a terhelt által a vagyoni viszonyait illetően elmondottak hitelességét az iratok között rendelkezésre álló adó és értékbizonyítvány tartalma kétségbe vonhatja. A nyilvántartásokban bejegyzett adatoktól esetlegesen eltérő tényleges vagyoni helyzetével az érintett nyilvánvalóan tisztában van, arról bővebb információkkal rendelkezik, mint a vagyonáról a nyilatkozata alapján nyilvántartást vezető hatóságok. A terhelti kijelentések minden kétséget kizáróan bizonyítják a vádlott vagyoni helyzetét. A megyei bíróság által megállapított tényállás a táblabíróság pontosításával mindenben megalapozottá vált és a Be. 352.§

(2)bekezdés alapján képezte a felülbírálat alapját. A megyei bíróság észszerű indokok mellett állapította meg az érdektelen rendőr tanúk következetes vallomásaira és az általuk készített jelentések aggálytalan tartalmára alapítottan az ítéleti tényállást. E bizonyítékokat a terhelt ténybeli beismeréseként értékelt, általa a nyomozás során előadott azon vallomásrésze is kétség kívül alátámasztotta, hogy „mikor ezt a kijelentést tettem a rendőrök mondták, hogy ők ezt nem fogadhatják el, erre én megkérdeztem, hogy ez vesztegetésnek minősül-e, mire ők azt válaszolták, hogy annak". [nyomozási irat

1. oldal] A vádlott által jogtalan előny ígéretével megvalósított közélet tisztasága elleni cselekmény 2 rendbeli vesztegetés bűntetteként történő minősítése is törvényes. A bűncselekmény rendbelisége ugyanis a töretlen bírói gyakorlat szerint a vesztegetési cselekménnyel érintettek - jelen esetben az azt visszautasító rendőrök, mint passzív alanyok - számához igazodik. [BH 2006.178.] Tévedett ugyanakkor az elsőfokú bíróság a bűnösségi körülmények számbavétele során abban, hogy a 2 rendbeli bűncselekmény halmazatát súlyosbító körülményként értékelte.[Legfelsőbb Bíróság BKv
2. számú véleménye] Az enyhítő körülmények túlsúlyára, nagyobb nyomatékára alapítottan a megyei bíróság a büntetés általános és speciális preventív céljait kellően érvényre juttató mértékben határozta meg a börtönbüntetés tartamát, melyet törvényes keretek között függesztett fel próbaidőre a vádlott személyi körülményeire alapítottan. Ezzel kapcsolatos indokai kiegészítésre nem szorulnak. Abban ugyanakkor tévedett a megyei bíróság, hogy a pénzmellékbüntetés Btk. 64.§

(1)bekezdésben írt általános feltételei nem állnak fenn. A vádlott - a megyei bíróság által is megállapítottan - 98.000 forint havi jövedelemmel rendelkezik, így jövedelme is lehetővé teszi a pénzmellékbüntetés alkalmazását. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy a Btk. 64.§

(1)bekezdésben írt általános feltétel vagylagosan követeli meg a kereset, vagy a vagyon megfelelősségét. A terhelti rendszeres jövedelemre és a vagyon mértékére is figyelemmel kijelenthető, hogy a pénzmellékbüntetés alkalmazása a terhelt és a vele egy háztartásban élők minimális megélhetését egyáltalán nem veszélyezteti, létfenntartásukat nem érinti. [Legfelsőbb Bíróság Bkv.25 számú véleménye] Emellett figyelmen kívül nem hagyható körülmény, hogy vádlottat a súlyos fokú alkoholos befolyásoltság alatt történő ittas járművezetésében és anyagi kárral járó közlekedési baleset okozásában megnyilvánuló szabályszegő magatartása miatt szükségessé vált rendőri intézkedés és előállítás még bűncselekmény elkövetésétől sem rettentette el. A hatóság tagjaival történő együttműködés helyett a rendőri intézkedés meghiúsítására törekedve, a szabálysértési felelősségre vonás alóli mentesülése érdekében vesztegetés bűntett elkövetésétől sem riadt vissza. A terhelti elkövetés körülményei és előzményei arra engednek következtetni, hogy a vádlott jövőbeni jogkövető magtartásának hatásosabb előmozdítása érdekében vele szemben szükséges és indokolt a pénzmellékbüntetés főbüntetés melletti alkalmazása is. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy - a védői állásponttal ellentétben - a becsatolt kórházi igazolás tartalma kizárólag a vádlott másodfokú bíróság nyilvános üléséről történő távollétének kimentésére lehetett alkalmas. A pénzmellékbüntetés meg nem fizetése esetére az ítélőtábla a Btk. 65.§

(1)és

(2)bekezdésében írtakat alkalmazva a cselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességére is figyelemmel határozta meg az egy napi fogházbüntetésnek megfelelő összeget. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla a Be. 372.§

(1)bekezdés alapján a megyei bíróság ítéletét a rendelkező rész szerint megváltoztatta, míg egyebekben annak helybenhagyásáról a Be. 371.§

(1)bekezdés alapján rendelkezett. A másodfokú eljáráskor megtartott nyilvános ülésen a védői meghatalmazás miatt szükségtelenül felmerült kirendelt védői díj állam általi viseléséről az ítélőtábla a Be. 345.§ folytán alkalmazandó Be. 338.§

(2)bekezdés és 339.§

(1)bekezdésre figyelemmel a Be. 381.§

(1)bekezdés alapján határozott. Debrecen,

1. február
2. Dr. Kardos Sándor sk.. Elek Balázs sk.. Gömöri Olivér sk. a tanács elnök előadó bíró bíró Záradék: A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság
3. szeptember
4. napján kihirdetett 8.B.575/2009/
5. számú ítélete jelen másodfokú ítéletben írt változtatással
6. február
7. napján emelkedett jogerőre és a szabadságvesztés kivételével vált végrehajthatóvá. Dr. Kardos Sándor sk. tanácselnök