Pfv.III.21.033/2009/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Kiss János ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. felpereseknek a dr.Szabadkai Tamás ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Sárbogárdi Városi Bíróságnál 2.P.20.248/
- szám alatt megindított és másodfokon a Fejér Megyei Bíróság 1.Pf.22.534/2008/
- számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperesek részéről 32/
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felpereseket, hogy fizessenek meg az alperesnek 15 nap alatt 30.000 (Harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. I n d o k o l á s A felperesek keresetükben 1.500.000 forint kártérítés megfizetésére kérték az alperes kötelezését arra hivatkozással, hogy az R.T.T. mellett levő s-i külterületen található és használatukban álló ingatlanokon
- év végén, illetőleg
- év elején az őszi vetésű búzában vadászható, illetve védett vadludak károkozása miatt terméskiesésből eredő káruk keletkezett. Az alperes kártérítő felelősségét elsődlegesen a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló
- évi LV. törvény (Vtv.)
- §-ára és
- §-ára, másodlagosan a Ptk.
- §-ára alapították arra hivatkozással, hogy az alperes nem tett eleget a Vtv.
- §-ának
(1)bekezdése szerinti kármegelőzési és kárelhárítási kötelezettségének. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy a felperesek kára vadkárnak minősülne, de arra is hivatkozott, hogy tevőleges magatartással, vagy mulasztással nem okozott kárt a felpereseknek. Álláspontja szerint a nyári lúd által a mezőgazdaságban okozott kárral kapcsolatban vadkár-megelőzési, illetőleg vadkár-elhárítási kötelezettsége nincs. A bíróság jogerős ítéletével elutasította a keresetet. Megállapította, hogy a Vtv. 75. §-ának
(1)bekezdése taxatív felsorolást ad, és csak az ott feltüntetett állatfajok által okozott és csak az ott megjelölt körben bekövetkezett károk esetén felel a vadászati jog jogosultja. Ezért akár a nyári ludak, akár a vadászható egyéb ludak által okozott károk nem minősülnek mezőgazdasági vadkárnak. A kár megelőzésére a Vtv. 78. §-ának
(1)bekezdésében előírt szabályok a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási vadkár esetére is irányadóak, de csak azokra az állatfajokra, amelyeket a Vtv.
- §-ában károkozó fajként megjelöl. A felperesek keresete ezért a Vtv. szabályai alapján nem alapos. A vadászati jog jogosultságának kártérítési felelősségét a speciális jogszabály, az ott meghatározott vadak által okozott kárra korlátozza. Az egyéb állatfajok kártételeiért a vadászati társaság a Ptk.
- §-a alapján nem felel. A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet megváltoztatásával 1.500.000 forint kártérítésben kérték az alperes marasztalását a Ptk.
- §ának
(1)bekezdésére hivatkozással. Azt már nem vitatták, hogy az alperes a Vtv. 75. §-ának
(1)bekezdése alapján nem felel a vadludak által okozott károkért, de arra hivatkoztak, hogy a vadgazdálkodással kapcsolatos egyéb károkért viszont a Ptk. 339. §ának
(1)bekezdése alapján a kártérítési felelőssége fennáll. A védett nyári lúd kártételeiért az alperes nem felel, de az érintett területen a vadászható ludak voltak nagyobb számban, és okoztak kárt. A károkozásukért a vadásztársaság a kártérítés általános szabályai szerint köteles helytállásra. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Pp. 270. §-ának
(2)bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság azt vizsgálta, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból jogszabálysértő-e. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A „vadkár" nem jelenti a vad által okozott valamennyi kárt, hanem a vadon élő állatok azon körének a károkozását, amelyhez a Vtv. megtérítési kötelezettséget ír elő. A Vtv. 75. §-ának
(1)-
(2)bekezdése tételesen felsorolja, hogy a törvény alapján milyen vad által okozott és milyen területen bekövetkezett károk megtérítésére köteles a kárt okozó vad vadászatára jogosult. Nem kétséges, hogy az egyébként apróvadnak minősülő lúdfajta e felsorolásban nem szerepel, tehát a károkozása nem minősül vadkárnak és azért az alperes a Vtv. 75. §-a alapján kártérítésre nem kötelezhető. A felperesek másodlagos keresetének az volt az alapja, hogy az alperes nem tett eleget a Vtv. 78. §-ának
(1)bekezdése szerinti kármegelőzési és kárelhárítási kötelezettségének, ezért a Ptk. 339. §-ának
(1)bekezdése alapján kártérítésre köteles. A Vtv.
- §-ában meghatározott, a vadászatra jogosulttal szemben előírt kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség - miként arra helyesen hivatkozott a másodfokú bíróság - a Vtv.
- §-ában felsorolt vadak által okozott károk esetében áll fenn, és ha a vadkár bekövetkezett, a vadászatra jogosult nem mentheti ki a kártérítési felelősségét azzal, hogy a Vtv.
- §-ában előírt kötelezettségének elvárható módon eleget tett. A vadkár megtérítési kötelezettsége a vadgazdálkodásban való érdekeltséghez kapcsolódik, valójában nem felelősségi alapon áll fenn, így a vadászatra jogosultat kártalanítási jellegű kötelezettség terheli a vadkárért, az ingatlan használója pedig felróhatósága esetén köteles a kár erre visszavezethető részének a viselésére. Az egyéb vadon élő állatok - így a vadludak - által a mezőgazdaságban (erdőgazdálkodásban) okozott károk megtérítéséért fennálló felelősségre a Ptk. felelősségi szabályai nem vonatkoznak. Az egyébként vadászatra jogosult vadásztársaságra tehát sem a Vtv., sem egyéb jogszabály kármegelőzési, illetőleg kárenyhítési kötelezettséget nem ír elő, és ilyen kötelezettség nem következik a károkozás általános tilalmából sem, mert az alperes az említett állatoknak nem tulajdonosa, így a Ptk.
- §-ának
(1)bekezdése alapján kártérítésre nem kötelezhető. A kifejtettekre figyelemmel a jogerős ítélet nem jogszabálysértő, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 274. §-ának
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül hozott határozatával a Pp. 275. §-ának
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felpereseket a Pp. 270. §-ának
(1)bekezdése szerint alkalmazott 78. §-ának
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére. Budapest,
- február
- Dr. Havasi Péter s.k. a tanács elnöke, Dr. Besenyeiné dr. Varga Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Almásy Mária s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő HM