A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.II.625/2009/6.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év október hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : A maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt bűnügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva, a Pesti Központi Kerületi Bíróság 19.B.VIVII.33.598/2007/
- számú ítéletét és a Fővárosi Bíróság 29.Bf.7960/2008/
- számú végzését hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
- év március hó
- napján kihirdetett ítéletével a terhelt bűnösségét maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétségében (Btk.
- §
(2)bekezdés a) pontja) állapította meg. Ezért őt 100 000 forint pénzbüntetésre ítélte, és rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről. Az elsőfokú bíróság ítéletének a másodfokú bíróság által kiegészített tényállás lényege szerint a terhelt az üzemanyag-töltő állomás előterében állt meg oly módon, hogy az általa vezetett, zárt felépítményű áruszállító tehergépkocsi hátsó része az úttest felé állt. Az utca egyenes vonalvezetésű, egyirányú, a kereszteződéstől útburkolati jellel jelölt két forgalmi sávos, osztatlan pályás főútvonal. Az üzemanyag-töltő állomás közvetlen környezetében az utca úttestjét keresztező gyalogosforgalom számára kijelölt gyalogos átkelőhely nem található. A terhelt a töltőállomás területét tolatva hagyta el, ennek során felváltva tekintett a tehergépkocsi jobb oldali, illetve vezető oldali visszapillantó tükrébe. A jármű - általa is tudott mögöttes holttere miatt, bár erre lehetősége volt, irányító közreműködéséről nem gondoskodott. A töltőállomás felhajtójába torkolló, a Bem József utca gyalogjárdáján, bottal haladó 91 éves sértett gyalogos - az álló járművet észlelve - a Bem József utca középtengelyére merőlegesen ebben az időben kezdte meg - nem elsőbbségi helyzetben, kellő körültekintés nélkül - az áthaladást. A terhelt a - bal oldali visszapillantó tükörből 2,4 másodpercig észlelhető helyzetben levő - gyalogost figyelmetlensége miatt nem észlelte. Az úttesten a lelépéstől normál tempóban 3,2 métert megtett gyalogost járműve hátsó részével kb. 5 km/óra sebességgel meglökte. A sértett egyensúlyát veszítve, jobb oldalával az úttestre zuhant. A terhelt ezt követően a helyszínt elhagyta, majd később telefonos értesítésre haladéktalanul visszatért. A sértett a baleset során jobb oldali combnyak törésében, jobb oldali végtag megrövidülésében, súlyos fokú járási-mozgási nehezítettségben megnyilvánuló, 8 napon túl gyógyuló maradandó sérülést szenvedett. Az elsőfokú bíróság a jogi indokolás körében a terhelt terhére a KRESZ 33. §
(1)és
(3)bekezdésében írt közlekedési szabályok megszegését rótta, amely szabályszegésekkel okozati összefüggésben a sértettnek maradandó fogyatékossággal járó sérülést okozott. Kifejtette, hogy az adott helyszínen a járda vonala mintegy, a benzinkút területébe torkollik, így számolni kell gyalogos közlekedéssel. A terhelt a szögletes, zárt tehergépkocsival olyan helyszínen tolatott, ahol az autók mellett más járművezető vagy utas felbukkanása is várható volt, a benzinkúton a tankolás gyalogos mozgással is jár. A másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság a
- év május hó
- napján jogerős 7960/2008/
- számú végzésével - pontosítva a bűncselekmény megnevezését és a bűnügyi költség összegét - az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság - egyetértve az elsőfokú bíróságnak a terhelt meggyőződési kötelezettségével összefüggő érvelésével megállapította, hogy a terheltnek az akadályozás tilalmát sértő közlekedési manővere és egyben a gyalogos észlelése körében számítható és felróható késedelme okozati összefüggésben áll a bekövetkezett balesettel. A terhelt felelőssége abban az esetben is megállapítható, ha az érintkezés a jármű és a gyalogos között kétséget kizáróan nem bizonyítható, mivel a sértett elesését a közeledő jármű miatti ijedtség, menekülés is kiválthatja. A másodfokú bíróság - pótolva az elsőfokú ítélet hiányosságát - azt is rögzítette, hogy a sértettnek a KRESZ
- §
(6)bekezdésében írt kötelességszegése kétségtelenül megállapítható, mivel nem elsőbbségi helyzetben, kellő körültekintés nélkül kezdte meg az úttesten áthaladást a jármű mögött. II. A jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, amelyben túlnyomórészt a fellebbezés írásbeli indokolásában előadottakat ismételte meg. A védői indítvány a terhelt bűnösségét érintő ítéleti rendelkezést anyagi jogsértés okából (Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontja) vitatta. Álláspontja szerint a balesethez vezető ok-folyamat kezdőpontjának a terhelt cselekvőségében, mulasztásában történt meghatározása téves. Vélekedése szerint - bár a terhelt a tolatást nem kellő körültekintéssel végezte - a bizalmi elvből következően, nem kellett számítania a járműve mögött az úttesten nem elsőbbségi helyzetben lévő gyalogosra. A terheltre és a sértettre irányadó közlekedési szabályok elemzésével megállapítható, hogy a baleset elsődleges előidézője a sértett volt, az ő magatartásának képzeletbeli elhagyása esetén az eredmény sem következett volna be. Mindezekre figyelemmel a terhelt bűncselekmény hiányában történő felmentését indítványozta. A Legfőbb Ügyészség BF.1971/
- számú írásbeli nyilatkozatában és képviselője a nyilvános ülésen - a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartva, a sérelmezett határozatok hatályában fenntartását indítványozta. Álláspontja szerint a terhelt KRESZ szabályt szegő magatartása - a védelem által hivatkozott conditio sine qua non okozatossági elmélet alapján - a baleset oka, míg a sértetti szabályszegés csupán közreható okként (concausa) értékelhető. A védő a nyilvános ülésen az írásbeli indítványát kiegészítve arra hivatkozott, hogy a balesettel okozati összefüggésben álló közlekedési szabályszegés a terhelt terhére nem állapítható meg. A terhelt felszólalásában sajnálkozását fejezte ki és az alapeljárásban hangoztatott védekezését ismételte meg. III. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak. A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a terhelt az üzemanyagtöltő állomás előteréből a visszapillantó tükröket felváltva használva hátramenetben indult el az egyirányú utca útteste felé. A sértettet sem elindulása előtt, sem tolatás közben nem látta, holott a gyalogos a bal oldali visszapillantó tükörből 2,4 másodpercig észlelhető helyzetben volt. A fenti tényekkel körülírható helyzetben a terhelt jogi kötelezettségét a KRESZ
- §
(1)és
(3)bekezdése határozta meg. A járművel hátramenetet végezni csak a többi jármű és az úttesten haladó gyalogosok közlekedésének akadályozása nélkül szabad. A terheltnek a hátramenet megkezdésekor a jármű mögött, a tehergépkocsiból való kilátás holtterében az úttesten nem elsőbbségi helyzetben, kellő körültekintés nélkül áthaladó gyalogos közlekedését nem akadályozva kellett volna elindulnia. A jármű holtterében (mögötte, mellette) tartózkodó gyalogosok biztonságát szolgáló járművezetői kötelezettséget ír elő a KRESZ 33. §
(3)bekezdése. Eszerint, ha a személy- és vagyonbiztonság megkívánja, a hátramenethez a járművezetőnek gondoskodnia kell arra alkalmas irányító személy közreműködéséről, akinek a jármű vezetőjével való kapcsolata és a jármű mögötti terület folyamatos figyelemmel kísérése egyaránt szükséges. Mindemellett - többek között - az egyirányú forgalmú úton az úttest széléhez, illetőleg a várakozóhelyre történő beálláshoz szükséges hátramenetet kivéve - hátramenetet végezni tilos (KRESZ 33. §
(2)bekezdés). A felülvizsgált ítélet helyszín leírásából kitűnően az üzemanyagtöltő állomásra a behajtást, illetve az előremenetben végezhető kihajtást egy-egy hat méter széles, forgalomterelő oszlopsorral kijelölt szerviz út biztosítja (elsőfokú ítélet
- oldal harmadik bekezdés). A terhelt ennek ellenére közreműködő személy igénybevétele nélkül, szabálytalanul kezdte meg járművével a hátramenetet, amelynek során figyelmetlensége miatt nem észlelte a 2,4 másodpercig objektíve észlelhető helyzetben a járműve mögött úttestre lépő gyalogost. A KRESZ
- §
(6)bekezdésében foglalt előírás megszegésével a sértettnek a terhelt járműve mögötti úttestre lépése, áthaladása nem volt szabályos. Ez azonban nem oldotta fel a terhelt tolatással összefüggő feltétlen jogi kötelezettségeit, amely a szabályosan és szabálytalanul haladó gyalogosok biztonságát egyaránt védi. A sértett közreható szabályszegése csupán a terheltnek felróható gondatlan bűncselekmény tárgyi súlyát befolyásoló, de büntetőjogi felelősségét nem kizáró körülmény. A terhelt a KRESZ 33. §
(1)és
(3)bekezdésben foglalt közlekedési kötelezettségszegése miatt a maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatti elítélésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése nélkül került sor. A Legfelsőbb Bíróság - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára hivatalból köteles - a megtámadott határozatokat a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta. A végzés ellen fellebbezésnek a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatnak pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja alapján nincs helye. Az esetleges újabb felülvizsgálati indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Be. 421. §
(3)bekezdésében írtak esetén az elutasító határozat hozatalát mellőzheti. Budapest,
- év október hó
- napján Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Csere Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Schäfer Annamária s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző Kné