alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.32.848/2008/10. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg
alperesnek 100.000 (százezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg
államnak - külön felhívásra 1.420.000 (egymillió-négyszázhúszezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen
ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes 2001-2005 terjedő időszakban üzletrészeket vásárolt gazdasági társaságban, lakáshitel törlesztésére és nagy összegű tagi hitel, illetve biztosítási díj fizetésére fordított pénzösszeget, valamint négytagú család megélhetését biztosította.
első fokú adóhatóság a fenti adóévek vonatkozásában a felperesnél bevallások utólagos vizsgálatát végezte, melynek eredményeként a felperes terhére 23.167.011 Ft adókülönbözetet állapított meg és ehhez igazodódó adóbírságot szabott ki, valamint késedelmi pótlékot számított fel. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2008. március 13-i határozatával
első fokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében
alperes határozatának hatályon helyezését, és
alperes új eljárásra kötelezését kérte. kívül A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította.
ítélet indokolása szerint
adóhatóság a tényállást maradéktalanul feltárta, és
t kellően bizonyította;
ellenőrzés megállapításai alapjául szolgáló bevallásokat, munkáltatói adatszolgáltatásokat, banki számlakivonatokat, adásvételi szerződéseket, hitelszerződést, biztosítói adatszolgáltatásokat, a közlekedési igazgatási és nyilvántartási főosztály adatszolgáltatását, a S. Kft. taggyűlési jegyzőkönyvét, a 2004. december 7-i apport listát, bérleti szerződést, tagi kölcsönszerződést, valamint
egyéb rendelkezésre álló adatokat megfelelően mérlegelte és értékelte. A Fővárosi Bíróság hangsúlyozta, hogy a felperes kiadásai lényegesen meghaladták bevételeit, ami megalapozta a becslési eljárás alkalmazását. Utalt arra, hogy a felperes és házastársa adóvizsgálata egy időben folyt, a felperes feleségénél 2001, 2003 és 2005 években meghatározott forrástöbblet a felperesnél került figyelembe vételre. A Fővárosi Bíróság tételesen és részletesen indokolta a ... személygépkocsi, mint apport értékének helyreállításával kapcsolatos, a biztosító befizetéseket érintő, illetve
ingatlanvásárlással kapcsolatos felperesi előadást. Ugyancsak értékelte a F. Kft-ben lévő üzletrész eladásának a tőzsdei értékpapír értékesítésével kapcsolatos, valamint a G. Kft-vel összefüggő törzstőke-rész kifizetés, továbbá a ... gépjármű roncsértékesítésének kérdését. Megállapította, hogy a felperes a becslési eljárás folytatásáról
ellenőrzési jegyzőkönyvből értesülhetett, arra észrevételt tehetett, illetve fellebbezést nyújthatott be.
adóhatóság a S. Kft-nél folytatott kapcsolódó vizsgálat eredményét ellenőrzési jegyzőkönyvében ismertette és megállapításokat tett a B. W. társaság által nyújtott kölcsön, valamint a B. Kft-hez kapcsolódóan a ... Bank részéről nyújtott hitel, továbbá a R. kifizetése, valamint a G. Kft-vel összefüggésben nyújtott kölcsön vonatkozásában. A Fővárosi Bíróság hangsúlyozta, hogy a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést a felperesnek kellett volna hitelt érdemlően bizonyítania. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben
adózás rendjéről szóló
okat a tételeket, melyeket álláspontja szerint
adóhatóság tévesen kétszer számolt el kiadásként. A felperesi számítás szerint ennek figyelembevétele esetén a megállapított adókülönbözet jelentősen csökkenne. Kiemelte, hogy külön kiadásként nevesítette
adóhatóság a biztosítási összegeket, holott
a megélhetési költségek között is szerepelt. Ugyanilyen jellegű tévedésre hivatkozott a 2004 évi lakáshitel törlesztés vonatkozásában. Kifogásolta továbbá, hogy
adóhatóság minden esetben a legmagasabb szja adókulcs figyelembevételével számolt, mintha a felperesnek kizárólag munkabér jellegű jövedelme lett volna.
alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte előadva, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében csak olyan kifogásokat terjesztett elő, amelyek keresetének nem voltak részei.
egyetlen kivétel a D. Egészségpénztár,
I. Biztosító és
A.. Biztosító általi befizetések kétszeres értékelését kifogásolja. E körben előadta, hogy a felperestől
A.., A., I. és D. Biztosítóknak fizetett díjakat évente egyszer vették figyelembe függetlenül a gépkocsi biztosítás költségeitől, amiről a felperes a rezsiköltséggel összevontan évenként összeget megadva nyilatkozott. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
adóhatóságnak kell bizonyítania, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint a becslés során alkalmazott módszerek
adó alapját valószínűsítik.
adóhatóság megállapítása szerint
adózó vagyongyarapodásával és
életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban
adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege,
adóhatóság
adó alapját is becsléssel állapítja meg.
adózó hitelt érdemlő adatokkal igazolhatja, egyebekben pedig
eljárásra a VII. Fejezetben foglalt rendelkezések
irányadók.
adóhatóság
adózó által előadott tények, adatok valóságtartalmát
adó-megállapításhoz való jog elévülési idejét megelőző időszakra vonatkozóan csak akkor vizsgálhatja, ha
adózó állítása szerint vagyongyarapodásának forrása ezen időszakban keletkezett. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet jogszerűségét csak
on kérdéseket illetően vizsgálhatta, amelyek a kereseti előadás részét képezték. A jogerős ítélet - erre irányuló kereset hiányában - nem tartalmazott megállapítást arra vonatkozóan, hogy a felperes adókötelezettsége mely szja adókulcs figyelembevételével került megállapításra. Ezért e körben a Legfelsőbb Bíróság sem tehetett megállapítást. A felperes - a felülvizsgálati kérelmében előadott módon - nem kifogásolta a kiadások kétszeres figyelembevételét sem. Kereseti kérelmében kizárólag a D. Egészségpénztár,
I. Biztosító és
A.. Biztosító általi befizetések kétszeres értékelése vonatkozásában tett előadást. E körben a Legfelsőbb Bíróság
t vizsgálta, hogy a jogerős ítélet indokolása
t emelte ki, hogy a kiadás összegét a felperes jelölte meg nyilatkozatában, amit
adóhatóság a nélkül fogadott el, hogy
t bármilyen módon korrigálta volna. A Fővárosi Bíróság rámutatott arra, hogy e kiadási összegek nem tartalmazhatták a biztosítás költségét tekintettel arra, hogy pl. 2004-ben a felperes lakáshitel törlesztésére 6.879.110 Ft-ot, 2005ben biztosításra közel 6 millió Ft-ot költött, miközben
ezekben
években
általa megjelölt kiadás összege 5 millió, illetve 5.600.000 Ft volt.
ellenőrzési jegyzőkönyv és a felperes nyilatkozata összevetéséből megállapítható, hogy a nyilatkozatban szereplő „rezsire, biztosítások" címszó alatt megjelölt összegek nem foglalhatták magukban a felperes által biztosító intézetekhez teljesített befizetéseket. A felperes - ahogyan
t a Fővárosi Bíróság ítéletében helyesen állapította meg - 2005 évre rezsire, illetve biztosításokra összesen 3 millió Ft-ot jelölt meg, ugyanakkor ebben
évben közel 6 millió Ft-ot költött biztosításra (adóellenőrzési jegyzőkönyv 6. oldal utolsó bekezdése). A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság nem látott lehetőséget annak megállapítására, hogy a Fővárosi Bíróság a felperes kiadásainak összegét okszerűtlenül mérlegelte, és a Fővárosi Bíróság ítéletének e részét is jogszerűnek találta. A jogerős ítélet a kifejtettekre figyelemmel nem ellentétes
eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperest a Pp. 270. §
alperes felülvizsgálati perköltségének, valamint
illetékekről szóló
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.