- El.II.E.3/
- szám BKv
- az erőszakos többszörös visszaesésről A
- évi LXXX. törvény 42.§-a több ponton módosította a Btk.
- hatékony §-át. A fellépés súlyos, érdekében erőszakos bevezette bűncselekmények az erőszakos elleni többszörös visszaeső fogalmát, amely a többszörös visszaesőkön belül speciális csoportot alkot. Ezt a
- §
- pontja határozza meg. Az értelmező visszaesőknek rendelkezések minősülő 14-
- bűnismétlők pontjai sorolják fel a csoportjait. A visszaeső, új különös visszaeső, többszörös visszaeső és az (
- pont szerinti) erőszakos többszörös visszaeső négy kategóriája olyan fogalomrendszert alkot, ahol a
- pontban megkívánt feltételek magukba építik vezethetők a vissza.
- A és
- pontban fogalomrendszer foglaltakat, struktúrája illetve tehát arra alulról fölfelé építkezve, a kevesebbtől a tartalmában több felé bővül, illetőleg az erőszakos többszörös visszaeső kategóriáját - a többszörös visszaesőhöz képest - mint az általánoshoz képest a különöset állapítja meg. Az erőszakos többszörös visszaeső olyan többszörös visszaeső, aki mindhárom alkalommal személy elleni erőszakos bűncselekményt követett el. Az erőszakos többszörös visszaesőt tehát az erőszakos többszörös visszaesőkénti minősítését megelőzően már két alkalommal személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt ítélték végrehajtandó, vagy végrehajtásában részben felfüggesztett szabadságvesztésre. A személy elleni erőszakos bűncselekmények felsorolását maga a
- §
- pontja tartalmazza. Az erőszakos többszörös visszaesőkénti elkövetés megállapítását csak a taxáció szerinti bűncselekmények miatti jogerős végrehajtandó szabadságvesztésre ítélés alapozza (részben meg. A felfüggesztett) törvényi felsorolás többszörös visszaesés értelmezéssel nem tágítható. Az erőszakos többszörös visszaesés a speciális esete, úgy is felfogható, mint egy különös többszörös visszaesői kategória az erőszakos személy elleni bűncselekmények körén belül. A 137.§
- pontja szerinti meghatározás tehát szükségképpen magába foglalja a többszörös visszaesőkénti elítélés minden elemét azzal a többlettel, hogy már a visszaesést megalapozó egy korábbi elítélés is személy elleni bűncselekmény miatt történt. A lényeg a visszaesőkénti elkövetés ténye, amely feltételezi a törvény által megkívánt 3 éves időbeli kapcsolatot is. Nem állapítható meg az erőszakos többszörös visszaesőkénti elkövetés, ha az elkövetőt az elbírálás alapjául szolgáló személy elleni erőszakos visszaesőként, bűncselekmény különös elkövetését visszaesőként, vagy megelőzően akár már többszörös visszaesőként elítélték ugyan, de ezek nem személy elleni erőszakos cselekmények miatt történtek. Ilyen esetben az újabb - személy elleni erőszakos "egyszerű"
- bűncselekmény §
- miatti pontja - szerinti elítélése is többszörös csak az visszaesői elkövetés megállapítását alapozhatja meg. Az erőszakos többszörös visszaesést az sem alapozza meg, ha a többszörös visszaesőnek minősülő elkövető nagyszámú - több évre visszamenő - elítélései között valamely 3 évnél korábban történt elítélés tartalmaz személy elleni bűncselekményt, de úgy, hogy az a büntetés kiállására vagy végrehajthatóságának megszűnésére figyelemmel visszaesést, többszörös visszaesést közvetlenül - az új elbírálandó cselekményhez viszonyítva - nem alapoz meg. Tehát a többszörös visszaeséshez vezető láncolatos elítélések - a személy elleni erőszakos bűncselekmények miatti elítélések egymáshoz viszonyított 3 évnél hosszabb ideje esetén - sem vezetnek a Btk.
- §
- pontja szerinti elkövetői minőséghez. A személy alapelítélést, elleni a erőszakos visszaesőkénti bűncselekmények elítélést, mint a miatti többszörös visszaesőkénti elítélés feltételeit mindig egymáshoz képest kell vizsgálni. Ennek megfelelően a 3 évi időtartamnak a személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés büntetés kitöltésétől, vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetéséig kell eltelnie ahhoz, hogy a
- §
- pontjának előzményeképpen elítélés jelentőséggel bírjon. erőszakos bűncselekmény miatt Úgyszintén történt a a visszaesőkénti személy visszaesőkénti elleni elítélés kitöltésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől kell számítani az újabb 3 esztendőt, amelyen belül kell megvalósulnia annak az újabb (harmadik) személy elleni erőszakos bűncselekménynek, amely a felsorolt előzményekre figyelemmel - a 137.§
- pontja szerinti erőszakos többszörös visszaesőkénti minősítést megalapozza. Az erőszakos rendelkezés, többszörös valamint az visszaeső erőszakos fogalmát többszörös bevezető visszaesőt érintő általános részi szigorítások
- augusztus 9-én hatályba léptek. Ez alól egyetlen kivételt képez a 97.§
(4)bekezdése, amely 2010. május 1-jén lép hatályba, a Btk. 38.§-ának az erőszakos
(3)bekezdésével többszörös visszaesővel egyidőben. Ez szemben illetően azt jelenti, bevezetett
- hogy súlyosabb augusztus jogkövetkezmények 9-étől kezdődően alkalmazhatóságát gyakorlatilag nincs érdemi változás. Az értelmező rendelkezéseket érintő módosítás
- augusztus 9-i hatályba lépése azzal a következménnyel járt, hogy a 137.§
- pontja szerinti elkövetői minősítést az említett időponttól kezdve valamennyi személy elleni erőszakos cselekmény elkövetőjével szemben alkalmazni kell, ha annak feltételei fennállnak. Az erőszakos többszörös visszaesés megállapításához szükséges, de egyben elegendő, ha a 137.§ megkívánt "mindhárom" alkalom
- közül a pontjában a minősítéshez harmadik személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése valósul meg úgy, hogy a korábbi két - alap, és visszaesőkénti elítélés - az új törvény hatályba lépése előtt történt, de az augusztus 9-e után megvalósítotthoz képest a kiállásától, második vagy elítélésben kiszabott végrehajthatóságának szabadságvesztés megszűnésétől a legújabb személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetéséig a 3 év még nem telt el. Az erőszakos többszörös visszaesőre a törvény általános része (Btk.
- §; 97/A.§) szigorúbb jogkövetkezményeket rendel. A súlyosabb rendelkezések részben megegyeznek a többszörös és különös visszaesőkre előírtakkal, de a büntetés enyhítésének kizárása, valamint a különös részi büntetési tétel alsó határának felemelése (97.§) csak ezzel az elkövetői kategóriával szemben hatályosul. Budapest,
- február
- Dr. Kónya István s.k. Dr. Márki Zoltán s.k. kollégiumvezető a kollégium jegyzője